Orosz űrhajósok egy izgalmas űrséta során elhasználódott kamerájukat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részéről dobták el.

2025. október 16-án a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz szegmensén Szergej Rizsikov és Alekszej Zubrickij kozmonauták egy körülbelül hat órás űrsétát teljesítettek. Az űrséta fő célja az Ekran-M félvezető-kísérleti berendezés telepítése volt a Nauka modul külső részére. Az esemény különlegességét egy meglepő mozzanat adta, amikor is a nagyfelbontású televíziós kamera (HRC) leszerelése és az űrbe való elengedése is megtörtént. Ezt a kamerát a Zvezda modulról távolították el, mivel már elavultnak és működésképtelennek minősült. Az irányítóközpont jóváhagyásával a kozmonauták egyszerűen 'eldobták' az eszközt, így az űr mélyére távozott.

Joggal vetődhet fel a kérdés, miért nem egyszerűen távolítják el a problémás űrszemetet, és vajon nem jelent-e ez potenciális kockázatot?

Az űrállomás több mint húszéves működése alatt az ilyen helyzetek egyáltalán nem számítanak szokatlannak. Az ISS legénysége folyamatosan végez karbantartási és javítási feladatokat, amelyek során néha elkerülhetetlenné válik, hogy eltávolítsanak kisebb-nagyobb, már nem használt szerelvényeket, kísérleti berendezéseket vagy éppen hulladékot.

A Földre való visszatérés során számos komoly kihívással kell szembenézni. A teherhajók, mint például a SpaceX Cargo Dragon, csak korlátozott mennyiségű rakományt tudnak biztonságosan visszahozni a Földre. Sok más teherűrhajó, mint a Progressz vagy a Cygnus, a visszatérés során eleve megsemmisül a légkörben, ezért az űrállomáson keletkező hulladékot gyakran ezekbe a járművekbe helyezik, hogy "elégessék" őket a visszatéréskor. Azok a tárgyak, amelyek nem férnek el vagy nem biztonságos őket a belső raktérbe helyezni, gyakran külső úton kerülnek eltávolításra, ahogyan ez a legutóbbi kamera esetében is történt.

Zubrickij Alekszej kozmonauta sisak kamerájának felvétele amint a Nemzetközi Űrállomás oldaláról a leszereli a elöregedett HRC nagyfelbontású televíziós kamerát. Az eszköz tömege mindössze 82 kilogramm, mérete pedig 0,6 × 1,4 × 0,7 méter. kép forrása: NASA

Az Űrállomás történetének egyik legfigyelemreméltóbb eseménye 2021 februárjában zajlott le, amikor a japán Kibo modul 2,9 tonnányi használt akkumulátorpakkot bocsátott a világűrbe. Ez az anyag az ISS napelemeinek energiaellátó rendszeréből került ki, és a művelet különleges jelentőséggel bír az űrkutatás szempontjából. További részletekért érdemes elmélyedni a témát boncolgató bejegyzésben.

Egy másik eset 2022 júniusából Nanoracks Trash Bag-1 dobás.

Az orosz űrprogram keretein belül az utóbbi években többször is tervezett "eldobásokat" hajtottak végre, amelynek során a már elhasználódott vagy fölöslegessé vált berendezéseket biztonságos módon eltávolították az űrállomásról. E folyamat részeként eltávolításra kerültek például régi hűtőradiátorok, elavult mérőműszerek és különféle kísérleti eszközök is, így biztosítva a működés hatékonyságát és a biztonságos környezetet a további küldetésekhez.

Az egyik legérdekesebb és legismertebb esemény 2006-ban zajlott, amikor egy régi Orlan típusú szkafandert ideiglenes műholddá alakítottak át. A különlegessége abban rejlett, hogy a belsejébe rádióadót szereltek, majd ezt követően az űrbe bocsátották demonstrációs céllal. Erről a figyelemfelkeltő kísérletről részletesebben a Suitsat bejegyzésemben írtam. Bár a projekt csupán néhány hétig működött, remekül illusztrálta, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) környezetéből elengedett tárgyak nem véletlenszerűen sodródnak a világűr sötétjébe, hanem szigorúan megtervezett és ellenőrzött pályákon hagyják el az űrállomás térségét.

Alexander Misurkin 2018. február 2-án egy izgalmas űrséta során eltávolította és elengedte a Zvezda modulról egy régi Lira típusú elektronikai dobozt. Ez a doboz körülbelül 27 kilogramm súlyú volt, és a légkörbe való visszatéréskor teljesen megsemmisült. Ezzel a lépéssel nemcsak az űrállomás tisztaságát segítette elő, hanem a Föld körüli űr környezetének védelméhez is hozzájárult.

Természetesen vannak olyan esetek is, amikor az űrszemét váratlanul, nem szándékosan keletkezik.

A világűrben végzett tevékenységek magukban hordozzák a kockázatokat, hiszen a környezet rendkívül zord és kiszámíthatatlan. Néha előfordulhat, hogy egy szerszám, egy törlőkendő vagy akár egy apró alkatrész is váratlanul elszabadul az űrséták során, ami meglehetősen izgalmas, de egyben aggasztó helyzetet teremt.

2008-ban a NASA bátor űrhajósa, Heidemarie Stefanyshyn-Piper, egy emlékezetes űrséta közepette véletlenül elejtette az egyik szerszámos táskáját. Ez a táska nemcsak hogy elveszett, hanem hónapokig önálló pályán keringett a Föld körül, míg végül a légkörbe lépve megsemmisült. Az esemény azóta legendássá vált az űrszemét történetei között, és sokak számára szimbolizálja az űrkutatás izgalmát és kihívásait.

Az orosz űrprogram keretein belül is akadtak kisebb zűrzavarok. 2023-ban egy törlőkendő-csomag véletlenül kiszabadult a karbantartás során, ám a Roszkoszmosz gyorsan észlelte a problémát, és nyomon követte a tárgy sorsát. Ezek a viszonylag apró tárgyak hamar bejutnak a légkörbe, ahol elégnek, azonban addig is jelentenek egyfajta potenciális ütközési veszélyt.

2023. május 12-én az ISS-ről elengedett törlőkendő-csomag május 31-én lépett be a Föld légkörébe. A képen látható, hogy a közel egy időben elbocsátott objektumok a kis tömegük miatt eltérő alacsony ballisztikai együtthatóval rendelkeznek, ami lehetővé tette számukra, hogy viszonylag gyorsan távolodjanak el az űrállomástól.

Az űrsétákon túl is léteznek lehetőségek arra, hogy irányított tárgyakat juttassanak az ISS-en kívülre. Az űrállomás két különleges légzsilippel rendelkezik, amelyek célja kisebb műholdak, mint például a CubeSatok pályára állítása. Az egyik légzsilip a japán Kibo modulban helyezkedik el, míg a másik az orosz szegmensben található, mindkettő a tudományos kutatások és technológiai fejlesztések elősegítésére szolgál.

2023. május 4-én került üzembe helyezésre a Nauka laboratóriumi modulon egy új, dedikált tudományos légzsilip (ShK). Ez a légzsilip kifejezetten a kisebb műholdak, mint például a CubeSatok pályára állítását célozza meg, és az Európai Robotkar (ERA) közreműködésével működik. A légzsilip fő feladata a tudományos kísérletek lebonyolítása az űrben, továbbá a kísérleti eszközök ki- és visszajuttatása a labormodulba, lehetővé téve ezzel új felfedezések és innovatív kutatások megvalósítását az űrben.

A Japán Kibo modul légzsilipjének belsejében egy innovatív csúsztatható tálca található, amely a különböző eszközök ki- és bejuttatására lett kifejlesztve. Ezt a praktikus megoldást rendszeresen alkalmazzák kisebb műholdak pályára állításához, lehetővé téve a precíz és hatékony műveleteket az űrkutatás területén.

Az ISS-ről szándékosan vagy véletlenül eltávolított tárgyak mind a űrállomás működésének természetes részei. Bár elsőre az "űrszemét" kifejezés negatív felhangú, ezek az esetek általában gondosan megtervezett, ellenőrzött műveletek.