Az építkezések száma Magyarországon drámai módon csökkent, ami jelentős hatással van a lakásárakra. A csökkenő kínálat miatt a lakások ára az egekbe szökött, ami sok potenciális vásárlót aggaszt. Az okok között szerepel a gazdasági helyzet, az építőipari
2025 I-III. negyedévében 7490 új lakás épült, 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 947 volt, 37%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.
2025 I-III. negyedévében 7490 lakást vettek használatba, 14%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosban 9,1, a megyei jogú városokban 33, a községekben 22%-kal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,5%-kal) az átadott lakások száma - olvasható a KSH friss közleményében.
A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2509 új lakásának 57%-a három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben 421, a IX. kerületben 379 új lakást vettek használatba.
A régiók közül csupán Pest régióban (1,6%) és Dél-Dunántúlon (0,6%) figyelhető meg csekély növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Minden más területen csökkent az átadott lakások száma, a legnagyobb visszaesést Közép-Dunántúlon (-41%) és Dél-Alföldön (-30%) tapasztalhattuk.
A vidéki új lakások közül sok található a balatoni térségben. Budapest után a legtöbb új lakást Siófokon adták át (259), de más vidéki településekhez képest sok lakást vettek használatba Keszthelyen (165) és Balatonszemesen is (154). Mindezek mellett Kecskemét (225), Nyíregyháza (121) és Érd (116) lakásépítéseinek száma volt még jelentős, a többi vidéki nagyvárosé viszont nem érte el a százas nagyságrendet.
A természetes személyek által épített lakások aránya 40%-ról 35%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 58%-ról 65%-ra emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 8,0%-a lakóparkban található.
A 2024. I-III. negyedévhez viszonyítva a használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,1 m²-rel, azaz 94,7 m²-re csökkent. A fővárosi ingatlanok esetében az átlagos terület 67,5 m²-t tett ki. Az értékesítés céljából épített lakások aránya 65%-ra emelkedett, míg a saját használatra készült ingatlanok 33%-ot képviseltek. Az építési célok szerinti megoszlás tehát 7,6 százalékponttal a piaci értékesítésre orientálódott.
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 947 volt, 37%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek növekedésében is erős területi koncentráció figyelhető meg a fővárosban, illetve annak néhány kerületében. Budapesten összesen 7841 lakás építésére adtak engedélyt, 2,3-szer többre, mint egy évvel korábban. Csak a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, a XIII. kerületben pedig valamivel több mint 1500-at. A négy legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XI., XIII., X., XV.) engedélyezték a lakások több mint háromnegyedét.
A megyei jogú városokban 43%-kal növekedett a létesítendő lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 1,0, a községekben 8,8%-kal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen és Szeged, ahol egyaránt mintegy 750-750 lakás építését engedélyezték, továbbá több mint 400 lakás építését kezdeményezték Székesfehérváron és Győrben is.
Budapest mellett a Közép-Dunántúl (31%) és a Dél-Alföld (93%) régiókban tapasztalható a legnagyobb növekedés az építési engedélyek számában. Ezzel szemben Észak-Magyarországon csupán 2,0%-os, míg Észak-Alföldön mindössze 0,1%-os emelkedés figyelhető meg, ami minimálisnak mondható. A többi régióban az előző évhez képest kevesebb lakás építési engedélyét adták ki. Érdekes módon az építtetők 26%-a az egyszerű bejelentési lehetőséget választotta.
A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 2,5%-kal több, összesen 7350 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 2188 volt, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.




