Zöldell a Balaton: Mi áll az algainvázió hátterében? Megtudtuk, biztonságos-e a strandolás.
A kutatók már műholdfelvételek segítségével is nyomon követik az algák terjedését, hiszen a víz zöldes elszíneződése messziről is szembeötlő. De vajon mennyire veszélyes ez számunkra?
A Balaton partján való pihenés évszázadok óta a nyár egyik legnépszerűbb időtöltése a magyar családok és baráti társaságok számára. Azonban az utóbbi időszakban egy nem éppen üdvözítő jelenség kezdett árnyat vetni erre az idilli tájra: az algásodás.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legújabb jelentése rávilágít, hogy a korábban tisztább keleti medencékben, mint például a Siófoki-medencében, már nemcsak a nyugati területeken, hanem ott is felütötték a fejüket a jellegzetes, zöld fonalas cianobaktériumok. Ez a jelenség aggasztó mértékben terjed, és figyelmeztet arra, hogy a vízminőség védelme kiemelten fontos feladat.
A cianobaktériumok, közismertebb nevükön kékalgák, természetes alkotóelemei a tavak ökoszisztémájának. Ám ha túlzottan elszaporodnak, komoly problémát okozhatnak: a víz zavarossá válik, élénk, spenótzöldre színeződik, kellemetlen szagú lehet. Sőt bizonyos algafajták még mérgező anyagokat is termelhetnek.
A kutatók műholdas mérésekkel is megerősítették az aggasztó tendenciát. A Sentinel-3 műhold által készített felvételen egyértelműen látható, hogy a Balaton vízének közel felében jelentős növekedés tapasztalható az a-klorofill koncentrációban, ami az algák jelenlétének egyik legfontosabb jelzője.
A klímaváltozás következményei egyre kézzelfoghatóbbá válnak, és az egyik legszembetűnőbb jelenség a vízhőmérséklet emelkedése, amely kedvez a nyári algafajok, különösen a fonalas cianobaktériumok virágzásának. Érdekes fejlemény, hogy az idei év során a keleti medencék, amelyek korábban kevésbé voltak érintettek ebben a folyamatban, most már elérték vagy megközelítették a nyugati medencék algabiomassza-szintjét. Bár az a-klorofill koncentrációja még mindig jóval elmarad a WHO által meghatározott 75 µg/l-es határértéktől, a zöld víz megjelenése már most is szembetűnő és egyben elrettentő látványt nyújt.
A múlt hétvégi műholdképek szerint a Keszthelyi-, Szigligeti- és Szemesi-medencékben nagy kiterjedésű algatömegek jelentek meg, míg a Siófoki-medencében egyelőre csak elszórtan, foltokban észlelhető az algásodás. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a szélcsendes időszakokban ezek az algák hajlamosak a part menti öblökbe gyűlni, ahol látványos "zöld lepelként" borítják be a vizet.
Bár nem valószínű, hogy az ott élő halakon, kacsákon és békákon kívül másnak lenne hozzá gusztusa, de ha szeretnéd látni, milyen lehet egy "spenótlevesben" fürdeni az Időkép meteorológiai portál igen látványos fotókat osztott meg a balatoni algásodásról.
"Egyes algafajok toxinokat termelhetnek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki az azokra érzékeny embereknél" - mondta el az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető vízhigiénés szakértője. Vargha Márta azonban mindenkit megnyugtat: a Balatonban, a Velencei-tóban és a Tisza-tóban is biztonságosan lehet fürdőzni - olvasható a Házipatika oldalán.
A cianobaktérium viszont a kutyákra kifejezetten veszélyes, ezért semmiképpen se engedjük be kedvencünket a tóba, ha zöld a víz!
2020-ban a Balaton nyugati medencéiben az algásodás olyan súlyos mértékeket öltött, hogy kotrásra volt szükség a víz tisztántartása érdekében. Az algák elszaporodásának tartós megfékezéséhez azonban komplex vízgazdálkodási és ökológiai intézkedések szükségesek. Ilyenek például a mezőgazdaságból származó tápanyagok kibocsátásának mérséklése, valamint a természetes vízáramlás helyreállítása, amelyek hozzájárulhatnak a tó ökoszisztémájának regenerálódásához.
