Zelenszkij elindította a tisztogatást az ukrán elit körében, ami komoly ellenállásba ütközik az Európai Unióban is.
Ukrajna bejelentette, hogy szankciókat vezetett be Petro Porosenko korábbi elnök és négy másik oligarcha ellen, akiket azzal vádolnak, hogy veszélyeztetik az ország nemzetbiztonságát. A szankciókat Volodimir Zelenszkij elnök hagyta jóvá, miután a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése alapján elrendelte őket - írja a Financial Times.
A szankciókkal érintett egyének listáján szerepel:
A szankciók bevezetése politikai feszültségeket generált Ukrajnában. Porosenko támogatói, valamint az Európai Néppárt (EPP) képviselői is hangot adtak ellenérzéseiknek, arra hivatkozva, hogy a döntés mögött politikai motivációk állnak. Manfred Weber, az EPP elnöke kifejtette, hogy...
A Porosenko ellen megfogalmazott vádak megalapozatlanok és politikai motivációk húzódnak mögöttük. Az EPP arra kérte Zelenszkijt, hogy reconsiderálja ezt a lépést.
A szankciók lehetőséget biztosítanak az ukrán kormány számára, hogy befagyassza azoknak a személyeknek a vagyonát, akik a szankciós listán szerepelnek, és megakadályozza őket abban, hogy elhagyják az országot. Medvedchuk jelenleg Moszkvában tartózkodik, miután 2022-ben fogolycsere keretében Oroszországba került. Kolomojszkij Kijev börtönében van, míg Bogoljubov már elhagyta Ukrajnát. Zsevago az Európai Unió területén él, és ellenzi, hogy kiadják Ukrajnának, ahol korrupciós vádakkal néz szembe. Porosenko, aki sokat utazott külföldre, most Kijevben tartózkodik.
A szankciók életbe lépése előtt Porosenko Washingtonba látogatott, hogy egyeztessen Trump adminisztrációjának tisztviselőivel és amerikai parlamenti képviselőkkel.
A szankciók következtében Ukrajna határait most már nem lépheti át. Az ország három éve hadiállapot alatt áll, mióta Oroszország teljes körű inváziót indított. A háború idején a választásokat felfüggesztették, de Donald Trump és különmegbízottja, Keith Kellogg kifejezték szándékukat, hogy szeretnék, ha Ukrajna még az idén megtartaná a választásokat. Ez a feladat különösen bonyolult lenne, figyelembe véve a milliókat, akik elhagyták otthonaikat, vagy akik megszállt területeken élnek.
A szankciók bevezetése politikai feszültséget okozott Ukrajnában is.
Porosenko és szövetségesei szerint a lépés politikai indíttatású és alkotmányellenes. Poroshenko videóüzenetében kijelentette, hogy a szankciók aláássák a nemzeti egységet egy kritikus pillanatban. A parlamentben pártjának képviselői blokádolták a munkát, táblákat tartva, amelyeken olyan szlogenek szerepeltek, mint "Nem a politikai elnyomáshoz" és "Nem a diktatúrához".
Zelenszkij és Porosenko között már a 2019-es elnökválasztási kampány során is feszültség volt.
A jelenlegi elnök elődje, Porosenko, komoly vádakkal illette, köztük a korrupció és a békefolyamatok meghiúsítása miatt, különösen Kelet-Ukrajnában, ahol öt éve tartó konfliktus dúlt az orosz erők és a szeparatisták között. Porosenko Zelenszkijt naivnak és tapasztalatlannak bélyegezte, és azt is sugallta, hogy a mostani elnöknek orosz kapcsolatai vannak Moszkvában, ahol korábban szórakoztatóipari üzleteket bonyolított. Ennek ellenére Zelenszkij a választások során kiemelkedő eredményt ért el, a szavazatok 73%-át megszerezve, míg Porosenko csupán 24%-ot tudott összegyűjteni.
A két politikus rövid időre félretette ellentéteit Oroszország 2022-es teljes mértékű inváziója kezdetén, de a szankciók bevezetése újra felszították a konfliktust közöttük.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, aki jelenleg is súlyos hatalmi harcot vív Zelenszkij elnökkel a főváros irányítása érdekében, hangsúlyozta: "Ha a politikai konfliktus összekapcsolódik egy külső fenyegetéssel, a demokrácia szenved. És ezzel az egész nemzet is."
Ezek a szankciók komoly politikai és gazdasági következményekkel bírhatnak Ukrajnában, és tovább élesbíthetik a feszültséget a politikai elit és a lakosság között.
