"Visszarepülünk a 40 évvel ezelőtti időszakba" – hangzott el a kiskereskedők képviselőjének megszólalása, aki az állami túlszabályozás ellen emelte fel a szavát.

"Nem titkolom, hogy többször is eltérő véleményt fogok képviselni" - nyitotta meg előadását Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerdán a Laurel Retail konferencián, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára után lépett mikrofonhoz. Kozák valóban hű maradt ígéretéhez, és az esemény során többször éles kritikát fogalmazott meg a kormány kiskereskedelemre vonatkozó szabályozási intézkedéseivel és jövőbeli terveivel kapcsolatban.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkár a magyar gazdaság helyzetéről és azokról a kormányzati intézkedésekről beszélt, amelyekkel azon javítanának. Előadásában főleg azokról az intézkedésekről beszélt, amelyekkel szerinte a kormány a magyar gazdaság helyzetét, a magyar emberek és cégek kilátásait igyekszik javítani. Ezek között elmondása szerint első helyen az adórendszer egyszerűsítése, az adókedvezmények bevezetése áll, a második helyen pedig a vállalkozások támogatása, amely a kis- és középvállalatok esetében most a Demján Sándor programon keresztül valósul meg.

Szabados álláspontja szerint a magyar vállalatok helyzete jelentős mértékben javulni fog, amint a magyar gazdaság növekedésnek indul, melyet ők az év második felére prognosztizálnak. E folyamatban kiemelkedő szerepet játszik a kiskereskedelmet közvetlenül érintő fogyasztás emelkedése, de nem elhanyagolhatóak azok a beruházások és új gyárak sem, amelyek a közeljövőben kezdenek el működni és termelni.

Szabados itt felhozta a kormány nemrég meghirdetett 150 új gyár programját, amelynek részeként idén szerinte 4000 milliárd forintnyi beruházást fognak elkezdeni. Leszögezte, hogy ezeket "nem két-három hónap felépíteni", de szerinte ezek a beruházások "már mind be vannak adva", vagyis csőben van, hogy bejelentsék őket. Szerinte az NGM azért olyan bizakodó a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, mert ismeri már azokat a beruházásokat, amelyeket a közvélemény még nem.

Az államtitkár az előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió tagállamai között Magyarországon a harmadik legnagyobb a különbség a kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkatermelékenysége között. Míg számos nyugat-európai országban a két szektor között alig tapasztalható eltérés, addig Magyarországon a nagyvállalatok munkavállalói egy munkaóra alatt több mint kétszer annyi hozzáadott értéket képesek előállítani, mint a kkv-k dolgozói. Szabados véleménye szerint hosszú távon ezen a területen sürgetően szükség van a változtatásra.

Az államtitkárt követően Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lépett a reflektorfénybe, és azonnal ellenvéleményét fejezte ki. Kozák hangsúlyozta, hogy bár a fejlesztési célok megfogalmazása fontos, a valós előrelépéshez elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás. Sajnálatos módon a kiskereskedelmi szektorban már évek óta csökken a tőke, ami a profitfolyamatok folyamatos zsugorodásához vezetett.

Kozák a közelmúltban felhívta a figyelmet az árrésstopra és a kiskereskedelmi extraprofitadóra, amelyeket ágazati különadóként emlegetünk. Véleménye szerint a kormány e lépésekkel gyakorlatilag egy profitszabályozási rendszert alakított ki, amit ő rendkívül károsnak tart. Úgy véli, hogy nem helyénvaló, ha az állam határozza meg a cégek nyereségét, és nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az 5 vagy 10 vagy bármilyen más százalékos profit a megfelelő. Kozák figyelmeztetett, hogy ha ebbe az irányba haladunk, akkor hamarosan "visszatérünk a 40 évvel ezelőtti állapotokhoz". Emlékezett arra, milyen volt a Kádár-rendszer idején, amikor a vállalatoknak kötelező volt megosztaniuk nyereségüket az állammal, és hangsúlyozta, hogy ez a gyakorlat nem hozott jót.

Kozák ezután egy nemzetközi összehasonlítást mutatott be, amely rávilágított arra, hogy az állami szabályozások milyen mértékben befolyásolják a kereskedelmi vállalatok működését. Az elemzés eredményei szerint Magyarország a legszigorúbb szabályozásokkal rendelkező országok közé tartozik, Franciaország és Spanyolország után. Ez a korlátozó környezet Kozák véleménye szerint jelentősen gátolja az ágazat fejlődését, így hazánkban a vállalatok nem tudják úgy kiaknázni a növekedési lehetőségeiket, mint más országokban.

A kormányzat külön figyelmet szentelt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a készpénzhasználat védelmét célozzák, és amelyek az önkiszolgáló kasszák elterjedésének korlátozására irányulnak. Ezen törekvések egy jelentős lépése, hogy Simicskó István, a KDNP képviselője május 24-én benyújtott egy törvényjavaslatot. Ez a javaslat arra kötelezné a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket, hogy legalább egy, ember által kezelt pénztárat biztosítsanak a vásárlók számára.

Kozák véleménye szerint ezek a beavatkozások jelentős akadályt jelentenek a szektor fejlődésében. A készpénzhasználat korlátozásával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem célszerű arra kötelezni a kereskedőket, hogy a házhoz szállításhoz a futár egy pénztárgépet is vigyen magával. Ezen kötelezettség bevezetése ugyanis hátráltathatja a házhoz szállítási szolgáltatások fejlődését. Kozák úgy véli, hogy az emberi kezelést igénylő pénztárak kötelező alkalmazása is felesleges beavatkozás a piaci mechanizmusokba, hiszen sok helyen, ahol az önkiszolgáló kasszák dominálnak, csupán néhány száz méteren belül található egy alternatív bolt, amely szintén kínálja ezt a kényelmi lehetőséget.

Kozák szerint a mostani helyzetben "nehéz nem beszélni az árrésstopról". Szerinte világos, hogy az infláció senkinek nem jó, de ezt nem árrésstoppal és nem profitkorlátozással kellene megoldani, mert ezek az intézkedések nem hatnak az infláció valódi okára.

Kozák véleménye szerint a kiskereskedők áremelése mögött az áll, hogy a beszállítók is emelik áraikat. E mögött pedig részben az alacsony termelékenység húzódik meg, ami arra kényszeríti őket, hogy többet kérjenek a termékeikért. Kozák hangsúlyozza, hogy ha a kormány valóban hatékonyan szeretné kezelni az inflációt, akkor ennek a problémának a megoldására kellene fókuszálnia.

Az OKSZ főtitkára úgy véli, hogy a kiskereskedők számára egy lehetséges megoldás az árak mérséklésére az, ha saját működésüket hatékonyabbá teszik. Ehhez azonban elengedhetetlenek a megfelelő fejlesztések és beruházások. Kozák szerint a fejlődéshez kulcsfontosságú, hogy a szabályozási környezet kiszámítható legyen, ám jelenleg ez Magyarországon nem áll fenn. Emellett hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen lenne az "ágazati párbeszéd" kialakítása a politikai döntéshozók és a kiskereskedők között, azonban ilyen diskurzus jelenleg nem zajlik.

A kiskereskedelmi szektor helyzetéről általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a legkisebb falvakban és a 100 ezer főnél nagyobb városokban zártak be a legtöbb üzlet. A kisebb települések esetében az elnéptelenedés és az egyre növekvő munkaerőköltségek állnak a háttérben, amely problémákra megoldást jelenthetnének a kasszás nélküli boltok elterjedése. A nagyvárosokban viszont egyértelmű tendencia, hogy a kiskereskedők a külvárosi területekre és agglomerációkra fókuszálnak, míg a belvárosi üzletek vagy bezárnak, vagy a lepusztulás sorsára jutnak. "Ha végigmegyünk a körúton, lehangoló látvány fogad: elhanyagolt, silány, balkáni színvonalú kirakatokkal találkozunk" - emelte ki Kozák, aki hangsúlyozta, hogy sürgető lenne a belvárosi kiskereskedelem helyzetének javítása.

A konferenciát életre hívó Laurel egy székesfehérvári magyar vállalkozás, amely innovatív technológiai megoldásokat kínál a kiskereskedelem területén, beleértve az önkiszolgáló kasszák bevezetését is. A cég minden évben megrendezi saját kiskereskedelmi konferenciáját, ahol az iparág szakemberei osztják meg tapasztalataikat és tudásukat. Bessenyei Attila, a Laurel ügyvezetője, legutóbb tavaly tavasszal nyilatkozott a Telexnek az önkiszolgáló kasszák jelentőségéről és fejlődéséről.