A Trump-kormány visszakozik: a vészhelyzeti támogatások elosztását nem köti Izraelhez való viszonyuláshoz.

Csendes, szinte észrevétlen módon eltávolították a feltételekből azt a záradékot, amely megkövetelte, hogy az Egyesült Államok államai és városai kereskedelmi kapcsolatokat tartsanak fenn Izraellel és izraeli cégekkel ahhoz, hogy hozzáférhessenek a szövetségi vészhelyzeti alapokhoz, más néven a FEMA-hoz.

A Trump-adminisztráció hétfőn visszavonta azt a vitatott intézkedést, amely szerint az amerikai városok és államok kizárólag akkor juthattak hozzá katasztrófaalapokhoz, ha elítélik az izraeli vállalatok bojkottját. A kormány döntése a korábbi rendelkezés eltávolításával együtt érkezett, miután széleskörű kritikát váltott ki, hogy legalább 1,9 milliárd dollárnyi katasztrófavédelmi támogatást terveztek visszatartani azok számára, akik kifejezték támogatásukat a bojkott iránt.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) nemrégiben eltávolította a honlapjáról egy olyan záradékot, amely korábban megkövetelte, hogy az államok ne támogassák a kereskedelmi kapcsolatok megszakítását, illetve azok bármilyen formában történő korlátozását izraeli vállalatokkal, vagy olyan cégekkel, amelyek Izraelben működnek. Ez a változás lényeges hatással lehet a támogatásokra való jogosultságra.

Az államok vészhelyzeti finanszírozásra támaszkodnak, hogy hatékonyan kezelhessék a természeti katasztrófákat és helyi kríziseket. Ez a támogatás lehetővé teszi a keresési és mentési műveletek lebonyolítását, a személyzet bérének kifizetését, valamint a szükséges felszerelések és erőforrások beszerzését. A Szövetségi Vészhelyzet-kezelési Ügynökség (FEMA) működését a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) felügyeli. Tricia McLaughlin, a DHS szóvivője a hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a FEMA által nyújtott támogatások mindig a vonatkozó törvények és irányelvek keretein belül működnek, és nem alakulnak a politikai szándékok vagy tesztek alapján.

Ez változást jelent a Trump-kormányzat politikájában, amely eddig a helyi önkormányzatokat, intézményeket, szövetségi ügynökségeket és magáncégeket próbálta megbüntetni, ha nem igazodtak az Izraelről vagy az antiszemitizmusról vallott nézeteihez. A záradék a palesztinbarát Bojkott, Leépítés és Szankciók (BDS) mozgalmat próbálta célba venni, amelynek célja, hogy gazdasági nyomást gyakoroljon Izraelre, és rákényszerítse őket a több mint 20 hónapja tartó gázai offenzíva befejezésére.

A régi szabályok, amelyeket az államoknak be kellett tartaniuk a forrásokhoz való hozzáférés érdekében, a DHS által "diszkriminatív tiltott bojkottnak" titulált kifejezéshez kapcsolódtak. Azonban a legújabb módosításban ez a terminológia már nem szerepel.

"Egyetlen állam sem veszített el támogatást, és nem szabtak új feltételeket" - írta a belbiztonsági minisztérium az X-en közzétett bejegyzésében.

A DHS elkötelezett amellett, hogy érvényesítse minden diszkriminációellenes jogszabályt és politikát, beleértve a BDS mozgalomra vonatkozó intézkedéseket is, amelyek kifejezetten az antiszemitizmus ellen irányulnak. Azok, akik faji megkülönböztetést gyakorolnak, nem jogosultak szövetségi támogatásokra, és egyetlen dollárt sem kaphatnak.

A döntés, hogy csendben eltávolítják a záradékot a feltételekből, azt követően született, hogy különböző amerikai médiumok bírálták a minisztériumot, mert politikai programhoz és ideológiákhoz kötötte a szövetségi sürgősségi pénzeszközökhöz való hozzáférést.

A döntés akkor született, amikor Izraelre egyre nagyobb globális nyomás nehezedik és egyre több kritika éri a gázai offenzíva miatt. A Trump-kormányzat kijelentette, hogy továbbra is harcolni fog a baloldali indíttatású antiszemitizmus hullámának nevezett jelenség ellen, hangsúlyozva, hogy annak nincs helye az Egyesült Államokban.