Fedezd fel az Újpest új edzőjét, aki videojáték-fejlesztői ambíciókkal indult, és már Mourinhót is sikerült megvernie! Emellett a Ferencvárossal való kapcsolata is szóba került. Ismerd meg a sportág legújabb tehetségét! | M4 Sport
Szombaton, miután a Győr ellen elszenvedett 3-2-es vereséggel a helyzet kritikussá vált, az Újpest vezetősége végleg meghozta döntését: Bartosz Grzelak vezetőedzővel való együttműködésüknek véget vetnek. A hármas sípszó után alig telt el néhány perc, és már be is jelentették a változást. Hétfőn pedig napvilágot látott, hogy a Dinamo Zagreb korábbi trénere, Damir Krznar veszi át az irányítást. Cikkünkben részletesen megismerkedhetnek az új edzővel és az ő eddigi pályafutásával.
Az őszi szezon beköszöntével az Újpest szurkolói joggal táplálhattak reményeket a sikeres teljesítmény iránt, hiszen a klub tavaly áprilisi tulajdonosváltása és a nyári jelentős keretátalakítás után Grzelak irányítása alatt egyre biztatóbb jeleket mutatott. A csapat alig maradt le arról, hogy a dobogó legalsó fokán zárja az idényt. Különösen figyelemre méltó volt a védekezésük, hiszen 17 őszi bajnoki mérkőzésükből nyolcat kapott gól nélkül zártak. Ráadásul szeptember és október között egy szemet gyönyörködtető, 435 perces időszakot éltek meg, amikor a kapujuk érintetlen maradt.
A téli felkészülést követően rosszabbodott a helyzet, február végén arról írtunk, nem látszik, Grzelak hogyan akarja megvalósítani a támadófocira tett ígéretét. Az idő múlásával nemcsak a helyzetkialakítással, hanem az ősszel jól működő védekezéssel is problémák adódtak, a mélypontot talán március közepén, a Pakstól hazai pályán kapott hat góllal érték el.
Ha csupán azt vegyük figyelembe, hogy a svéd tréner a közelmúltban másfél hónapos javítási időt kapott, akkor is figyelemre méltó, hogy az idei szezonban lejátszott 13 mérkőzésükből mindössze egyet tudtak megnyerni, és a tavaszi tabellán az Újpest az utolsó helyen áll, mindössze 9 begyűjtött ponttal. Ez alapján elmondható, hogy a klub vezetősége - a szurkolók véleményével ellentétben - meglehetősen türelmesen kezelt a helyzetet. Érdemes megemlíteni, hogy a háttérben már egy ideje folytak egyeztetések, hiszen Ratatics Péter elnök hétfőn bejelentette Grzelak utódját, Damir Krznart, akit már áprilisban is szóba hoztak a lilák.
Ratatics a Krznar 1+1 évre szóló kinevezését megerősítő közleményben hangsúlyozta, reményeik szerint az edző nemcsak a hátralévő három fordulóban, hanem alapjaiban rázza fel a játékosokat.
A szakember elkötelezett törekvése a támadófutball iránt, valamint a trófeák elhódításában mutatott kiemelkedő jártassága külön figyelmet érdemel.
Az eredményesség mellett tehát cél a számos klub által szintén előszeretettel hangoztatott támadófoci meghonosítása, vagyis inkább a visszatérése, mivel a szurkolók által is követelt hagyományos, gyors, technikás, fifikás, játékintelligenciára épülő támadójáték régen az Újpest védjegye volt.
Kiindulópontként Damir Krznar eddigi pályafutását, személyiségét és edzői attitűdjét elemeztük, miközben arra is kíváncsiak voltunk, hogy a horvát tréner futballfilozófiája mennyire illeszkedik az elképzeléseinkhez.
Krznar 1972. július 10-én látta meg a napvilágot Zabokban, amely akkoriban Jugoszlávia része volt. Egy 2021-es interjú során felfedte, hogy gyermekként nem a profi futball világában képzelte el jövőjét, hanem sokkal inkább az informatika, a programozás és a videojáték-fejlesztés iránti szenvedélye vonzotta. Ezért nem meglepő, hogy nyitott az innovatív technológiák iránt, és számára az analitikus gondolkodás, valamint a rendszeralapú megközelítés kiemelkedő jelentőséggel bír.
Az iskolában kiemelkedő tanulmányi eredményei miatt elismerték, de álmai a programozás terén, valamint a futball iránti szenvedélye mellett nehézségekkel kellett megküzdenie, mivel fiatal korában autoimmun betegség sújtotta. Kitartása és szorgalma mellett gyermekkori barátja, Darko Vukic is kulcsszerepet játszott pályafutásának elindításában; közösen szerepeltek a Vatrogasac Brezova ifjúsági csapatában, ahol Vukic később lehetőséget biztosított számára a Varteksnél. Három sikeres szezont követően, 1995-ben a Dinamo Zagrebhez szerződött, ahol pályafutásának jelentős részét töltötte. A fővárosi csapat színeiben kilenc év alatt hat bajnoki cím és kupagyőzelem örömében részesült. Balhátvédként nem volt a legkreatívabb játékos, ám taktikussága, megbízhatósága és fegyelmezettsége révén elengedhetetlen tagja lett a csapatnak, és ezek a tulajdonságok későbbi edzői pályafutásához is hozzájárultak.
Soha nem öltötte magára a légiós mezét, profi pályafutásának utolsó hat évét hazájában, az Inter Zaprešić színeiben töltötte. Olyan neves csapattársakkal játszott együtt, mint Vedran Ćorluka, Dejan Lovren vagy éppen Luka Modrić. 2010-ben döntött a visszavonulás mellett, és a megnyert trófeái mellett büszkén mondhatja el magáról, hogy három alkalommal képviselte a horvát válogatottat a nemzetközi porondon.
Zapresicnél azonnal asszisztensedzői posztra invitálták, és egy év elteltével boldogan tért vissza korábbi sikereinek színhelyére, a szeretett Dinamóhoz. Segítette Krunoslav Jurcic, Ante Cacic és Branko Ivankovic munkáját, de a legfontosabb együttműködése Zoran Mamiccsal alakult ki, akivel éveken át csapattársak voltak.
Kétség sem férhetett hozzá, hogy egykori szobatársként remek kapcsolatot ápolnak, hiszen 2013 és 2016 között a zágrábi csapatnál együtt dolgoztak. Ezt követően a Közel-Keletre követte társát, ahol az Al-Nassznál, az Al-Hilalnál és az Al-Ainnál igyekeztek közösen elérni a sikereket. 2019-ben azonban visszatért a Dinamóhoz, immár utánpótlás-igazgatóként. Egy év elteltével újra Mamic mellett találta magát, aki ekkor már sportigazgatói és vezetőedzői szerepet töltött be. A nemzetközi szereplésük nem indult zökkenőmentesen, hiszen a Ferencváros megakadályozta őket a Bajnokok Ligája selejtezőjében. Azonban az Európa-liga menetelésük kárpótolta a szurkolókat, hiszen csoportelsőként folytatták a versenyt, majd a Krasznodart is búcsúztatták, mielőtt a nyolcaddöntőben a Tottenhamnel néztek farkasszemet.
Itt egy szinte filmszerű fordulat bontakozott ki: az idegenbeli 2-0-s vereség után, mindössze négy nappal, március 15-én Zoran Mamic bejelentette lemondását, miután a horvát Legfelsőbb Bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte adócsalás és sikkasztás vádjával. Bár sokan kétségbe vonták a tehetségét és bátorságát, a Mamic árnyékából előlépő Krznar nem riadt vissza a kihívásoktól.
Vezetőedzői megbízatásának debütáló mérkőzésén hatalmas meglepetést okozott a csapat, amikor Mislav Orsic mesterhármasával 3-0-ra legyőzték José Mourinho irányította Tottenham Hotspur együttesét, ezzel bejutva az Európa Liga negyeddöntőjébe. Bár a következő körben a Villarreal megállította őket, az addigi teljesítményük máig a horvát klubfutball egyik legnagyobb diadalaként él a köztudatban.
A szezon végén a csapat sikerrel zárta a bajnokságot és a kupát, de a következő idényben nem tudtak bejutni a Bajnokok Ligája csoportkörébe, ráadásul a Rijeka ellen elszenvedett kupakiesés sem segítette a helyzetüket. Ennek következtében 2021 decemberében lemondott a vezetőedzői posztjáról. Ezt követően a Dinamo Zagreb második csapatának irányítását vette át, majd Szlovénia felé fordult. 2022-ben az NK Maribornál kezdett dolgozni, ahol egy év elteltével távozott, és a Ferencváros érdeklődéséről is szóbeszédet lehetett hallani, de ő maga határozottan cáfolta, hogy bármiféle megkeresést kapott volna. A 2023/2024-es szezonban az NK Celjét irányította, amely csapat szlovén bajnoki címet nyert, ezzel a klub történetének második bajnoki győzelmét ünnepelhették. A sikerek ellenére a szezon végén közös megegyezéssel távozott a Celjéből. Újpestre való kinevezése előtt nem sietett, közel egy évet töltött klub nélkül, ami jól mutatja, hogy nem akart beleugrani egy cél nélküli projektbe.
Krznar filozófiájának mélyebb megértéséhez elhatároztuk, hogy interjút készítünk az újpesti szerepvállalását elsőként felfedő balkansports.com alapítójával, Lorenzo Lepore-val.
A balkán futballban jártas újságíró jellemzése szerint Krznar a támadó futball híve, csapatait jellemzően négyes hátsó alakzatban állítja fel.
Kedvelt formációi közé tartozik a 4-2-3-1, a 4-1-4-1 vagy a 4-3-3.
Közismert arról, hogy szoros, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot ápol a játékosaival -inkább játékosközpontú, mint szigorú fegyelmező. Bízik a csapatában, és pozitív légkört teremt az öltözőben.
Általában nyugodtságáról és kiegyensúlyozottságáról ismert, nem az a típus, aki a pálya szélén kiabál, de ha szükséges, nem fél nyíltan kritizálni. Még a Maribor edzőjeként, ahol a csapata kétgólos vezetést leadva 2-2-es döntetlenre végzett, azt mondta:
"A legveszélyesebb dolog történt: a csapat nem követte az utasításokat. Ez közvetlen támadás a szakmai stáb ellen."
Korábban a Dinamo akadémiájának irányításáért és koordinálásáért felelt, így nem meglepő, hogy kiemelt figyelmet fordít a fiatal tehetségek fejlődésére. Zágráb vezetőedzőjeként lehetőséget biztosított olyan ígéretes fiataloknak, mint Luka Ivanusec (21/22), Bartol Franjic (19/20), Josko Gvardiol (17/18), Marko Bulat (19/20) és Josip Sutalo (20/21), akik már bizonyították tehetségüket a pályán.
Lepore szerint Krznar rendkívül elkötelezett a futball iránt, hiszen a nap 24 órájában képes teljes mértékben a sportágra fókuszálni. Ugyanakkor megjegyzi, hogy barátságos és nem autoriter stílusa könnyen hátrányos következményekkel járhat, ha az eredmények nem tükrözik az elvárásokat. Kiválóan érti a játék dinamikáját, és képes rugalmasan alkalmazkodni a mérkőzések során, akár cserék révén is. Viszont a legnagyobb gyengesége talán az, hogy túlzottan engedékeny, s néha baráti viszonya a játékosaival elhomályosíthatja a szigorúbb döntések szükségességét.
A külföldi elemzésekben már hangsúlyozzák, hogy számára kulcsfontosságú a türelmes labdajáratás és a pozíciós játék, ugyanakkor nem ragaszkodik görcsösen a labdabirtoklás dominanciájához. A célja, hogy csapata mind védekezésben, mind támadásban kiegyensúlyozottan és hatékonyan teljesítsen. Hisz abban, hogy az adaptív, ellenfélre szabott játék a siker titka. Csapatait mindig úgy alakítja, hogy a játékosai rugalmasan tudjanak reagálni az ellenfél stratégiájára és stílusára. Emellett nyitott az innovációkra és a játékosok pozícióinak változatos felállítására is.
A labda ellen a jól szervezett középpályás blokkra és a kontrollált letámadásra épít, elsősorban a középső zónákban. A támadások során előnyben részesíti a strukturált építkezést, belső passzútvonalakkal, második hullámban érkező középpályásokkal.
Köztudott róla, hogy nem szereti a nyilvánosságot, nem szeret a televízióban szerepelni, interjúkat adni a médiának.
A teljesítményét a pályán állítja a középpontba, elnyomva a szavakat. Egy alkalommal ezt fogalmazta meg: "Edzésen, a buszon vagy a nyilatkozatokban könnyű bátornak lenni, de a valódi bátorság a pályán mutatkozik meg."
Fontos hangsúlyozni, hogy ő rendkívül vallásos beállítottságú.
