A növényvédő szerek hulladékainak helytelen kezelése komoly kockázatokat rejthet magában. Ha nem figyelünk a megfelelő eljárásokra, akkor nemcsak a környezetet veszélyeztetjük, hanem a saját egészségünket is kockáztatjuk.
Nem ér véget a gazdák felelőssége a növényvédő szerek kijuttatásával - a hulladék megfelelő kezelése legalább olyan fontos. A Nébih részletes útmutatót adott ki a szabályos eljárásokról.
A gazdálkodók és a növényvédő szereket forgalmazó szolgáltatók felelőssége jóval túlmutat a szerek helyes, szakszerű és biztonságos alkalmazásán. Fontos, hogy folyamatosan figyelembe vegyük a keletkező hulladékokat is, hiszen azok megfelelő kezelése kulcsfontosságú az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. Az átgondolt hulladékkezelési gyakorlatok nemcsak a jogszabályok betartását szolgálják, hanem hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez is.
Minden növényvédő szerrel szennyezett eszköz, anyag, valamint a sérült, azonosíthatatlan csomagolású, és lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szerek veszélyes hulladéknak számítanak, amelyek kezelése szigorú előírásokhoz kötött. A Nébih legfrissebb szakmai tájékoztatója összegyűjtötte ezeket a fontos információkat.
A precíz tervezés kulcsfontosságú A fenntartható és költséghatékony gazdálkodás alapját a gondos tervezés és előrelátás képezi. A növényvédelmi tevékenységek során elengedhetetlen, hogy a szükséges növényvédő szerek mennyiségét pontosan meghatározzuk, és a megfelelő kiszerelési egységeket válasszuk ki. Ezzel nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem elkerülhetjük a már felbontott csomagolású szerek tárolásával járó problémákat is, amelyek a lejárat után veszélyes hulladékként történő megsemmisítést igényelnek. Továbbá, így a csomagolóanyagok keletkezése is jelentősen csökken, hozzájárulva a környezet védelméhez.
Kiürült csomagolóeszközök tisztításaA növényvédő szer felhasználásával egyidőben gondoskodni kell a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök megfelelő tisztításáról, melyet - a 103/2003 rendelet bizonyos rendelkezési mellett - elsősorban a 43/2010 rendelet szerint kell végrehajtani:A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel kell kiöblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez szükséges felhasználni.A csomagoláshoz használt, nem szennyezett (a termékkel közvetlenül nem érintkező, vagy a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező rétegtől elkülönített) papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelőberendezésben elégethető, vagy más módon is hasznosítható.
A növényvédő gépek tisztítása: egy elengedhetetlen lépés a hatékony védelemért Hazánkban a 5 liternél nagyobb névleges térfogatú permetlé tartállyal rendelkező növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljáráson mennek keresztül, mielőtt a kereskedelmi forgalomba kerülnek. E folyamat során a MATE Egyetemi Laborközpont szakemberei végzik el a szükséges vizsgálatokat akkreditált laboratóriumi környezetben, biztosítva ezzel a gépek megbízhatóságát és hatékonyságát.
A megfelelő szakértők a 43/2010-es rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével végzik el a növényvédő gépek minősítését, amely a típusminősítési eljárásrend és a kapcsolódó követelmények keretében történik.
A minősítés nagyon fontos része a gépben rendeltetésszerű használatot követően maradt permetlé mennyiség (műszaki maradékmennyiség) vizsgálata. Továbbá a műszaki maradékmennyiség hígíthatóságára vonatkozó követelmények betartásának ellenőrzése.
A 43/2010 rendelet szerint a növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros hígításban - az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség betartásával - a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható.
A motoros és nem motoros meghajtású, hordozható permetezőgépek, mint például a háti, vállra akasztható vagy kézi modellek, esetében fontos, hogy a benne maradt permetlé mennyisége ne lépje túl a tartály névleges térfogatának 1,5%-át. Például egy 20 literes tartállyal rendelkező gépnél ez azt jelenti, hogy a maximálisan megengedett maradék permetlé 300 ml. Ha a hígításhoz szükséges vízmennyiséget nézzük, a tízszeres hígításhoz 3 liter, míg a húszszoroshoz 6 liter tiszta víz szükséges. Kisebb tartályokkal rendelkező hordozható gépek esetén a biztonságos hígításhoz szükséges vízmennyiség hasonlóképpen, a fent említett arányok figyelembevételével számítható ki.
Üzemi méretű, rászerelt, függesztett, vontatott vagy önjáró kivitelű, szántóföldi és ültetvény (kertészeti) permetezőgépeket a vonatkozó követelmények szerint tisztavizes tartállyal (öblítővizes tartály) is fel kell szerelniük a gyártóknak. Ez a tartály nem lehet azonos a gépkezelő tisztálkodását szolgáló kézmosóvizes tartállyal. A tisztavizes tartály minimális térfogatára kettős követelmény vonatkozik: legalább a névleges tartálytérfogat 10%-a, vagy legalább a felhígítandó, visszamaradó mennyiség tízszerese legyen.
Az öblítővizes tartály megfelelő alkalmazásával hatékonyan tisztíthatjuk a permetlétartályt és annak egyéb elemeit, mint például a szivattyút, az armatúrákat, a vezetékeket és a tömlőket. Ezzel biztosíthatjuk a permetezési rendszer optimális működését és hosszabb élettartamát.
A növényvédelmi feladatok megtervezésekor elengedhetetlen, hogy precízen meghatározzuk a szükséges növényvédő szer mennyiségét, valamint a megfelelő kiszerelési egységeket válasszuk ki. Ezzel a megközelítéssel nemcsak a hatékonyság növelhető, hanem a hulladék mennyiségét is jelentősen csökkenthetjük. - Fotó: Pixabay
A megtisztított csomagolóeszköz-hulladékok kezelése Magyarországon hosszú hagyományokra épül, és egy jól működő struktúra áll a vállalkozások rendelkezésére. A Cseber Nonprofit Kft. által működtetett Csomagoló Eszköz Begyűjtési Rendszer (a továbbiakban: Cseber) célja, hogy elősegítse a kiürült és megfelelően tisztított csomagolóeszközök, vagyis göngyölegek minél szélesebb körű visszagyűjtését. A rendszer kiemelten fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjából, hiszen a hulladékok újrahasznosítása hozzájárul a természeti erőforrások védelméhez.
A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű, a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály szerinti III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetőek, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik.
Minden olyan csomagolóeszközt, amely nem illeszthető be az előbb említett kategóriákba, a Cseber-be kell leadni. A Cseber Nonprofit Kft. több mint 150 gyűjtőpontot működtet, ahol a felhasználók kényelmesen leadhatják a kiürített és tisztára mosott csomagolóanyagokat.
Az átvevő csupán abban az esetben köteles elfogadni a csomagolóeszköz-hulladékot, ha az az eredeti címkével egyértelműen azonosítható és tiszta állapotban van. Az átvételről a felhasználónak egy átvételi elismervényt ad át az átvevő, amelyet a felhasználónak 5 évig meg kell őriznie.
A leadásig a tisztított csomagolóeszköz-hulladékot úgy kell összegyűjteni, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá, és legfeljebb egy évig tárolható. Fontos, hogy a tárolt hulladék fajtájáról és mennyiségéről folyamatosan nyilvántartást kell vezetni.
### A Veszélyes Hulladékok Kezelése A növényvédő szerek alkalmazása során, legyen szó akár előkészítésről, kijuttatásról vagy a maradékok kezeléséről, a legnagyobb gondosság mellett is elkerülhetetlen, hogy veszélyes hulladékok keletkezzenek. Ezeknek a hulladékoknak a kezelése különleges szakértelmet és megoldásokat igényel. A növényvédelmi szempontból veszélyes hulladéknak minősülő anyagok és eszközök közé tartoznak a következők: sérült csomagolású növényvédő szerek, azonosíthatatlan anyagok, lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szerek, valamint azok ártalmatlanítására váró göngyölegek. Továbbá, ide sorolhatók a szennyezett védőfelszerelések, kifolyt vagy kiömlött növényvédő szerek, és az azok ártalmatlanításához használt eszközök is. Fontos figyelembe venni a növényvédelmi technológiai folyamatban nem felhasználható mosó-, öblítő- és tisztító vízeket, valamint a használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, és a hidrokultúrás termesztésből származó, egyéb növényvédő szerek hígításából keletkezett szennyvizet is, melyek mind veszélyes hulladéknak számítanak. Ezeknek az anyagoknak a megfelelő kezelése elengedhetetlen a környezet védelme érdekében, és a megfelelő eljárások alkalmazása segít elkerülni a lehetséges egészségügyi és környezeti kockázatokat.
A veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a 225/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdése tartalmazza a szükséges részletes szabályokat, amelyeket kötelező betartani.
Ennek alapján a veszélyes hulladékot a hulladékbirtokos:
a) gyűjtőedényben A gyűjtőedény olyan tárolóeszköz, amely különböző anyagok összegyűjtésére és rendszerezésére szolgál. Ezen edények sokféle formában és méretben elérhetők, lehetnek műanyagból, üvegből vagy fémből készült példányok. Használatukkal hatékonyan szervezhetjük meg a különböző tárgyakat, legyen szó akár konyhai hozzávalókról, irodai kellékekről, vagy akár kreatív hobbikhoz szükséges anyagokról. A jól megválasztott gyűjtőedény nemcsak praktikus, hanem esztétikai szempontból is hozzájárulhat a környezetünk rendezettségéhez és szépségéhez.
b) tárolóedényben,
c) a hulladék biztonságos összegyűjtését lehetővé tévő területen vagy
d) szilárd burkolattal rendelkező fedett térségben
A hulladékot annak fizikai és kémiai tulajdonságai alapján, a környezet védelme érdekében, a szennyezés és káros hatások elkerülésével, valamint az emberi egészség megóvása érdekében, különálló módon gyűjtjük és kezeljük.
A gazdálkodónál keletkező, és ott maximum egy évig tárolt veszélyes hulladékot kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező személy szállíthatja el a hulladékkezelő részére. Fontos, hogy kizárólag olyan szállítót szabad megbízni a feladattal, aki rendelkezik a megfelelő engedéllyel. Így biztosítható, hogy gyorsan és biztonságosan jusson el a veszélyes anyag az ártalmatlanítás helyére.
Ebben az esetben a veszélyes hulladék elszállításának igazolása a gazdálkodó számára visszamenőleg is lehetséges, mivel a szállítással megbízott cég köteles átadni neki a szállítási lap egy példányát, amely tanúsítja az átvétel megtörténtét.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: **Hivatkozott jogszabályok:**
A növényvédelmi tevékenységeket szabályozó 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet célja, hogy meghatározza a növényvédelmi intézkedések kereteit és elveit, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságához és a környezet védelméhez. A rendelet részletesen foglalkozik a növényvédelmi szerek használatának szabályaival, a növénybetegségek és kártevők elleni védekezés módszereivel, valamint a szakmai képzés és a helyszíni ellenőrzések fontosságával. Az előírások betartása nemcsak a termés minőségét és mennyiségét befolyásolja, hanem a mezőgazdasági ökoszisztémák egészségét is óvja.
A növényvédő szerek által szennyezett csomagolóanyagok hulladékkezelésére vonatkozó 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet részletes iránymutatásokat tartalmaz a biztonságos és környezetbarát kezelési eljárásokról. E rendelet célja, hogy szabályozza a vegyi anyagokkal érintett csomagolóeszközök megfelelő ártalmatlanítását, ezzel csökkentve a környezeti terhelést és védve a közegészséget. A rendelet előírja a szennyezett hulladékok gyűjtésének, tárolásának és kezelésének szabályait, valamint hangsúlyozza a megfelelő tájékoztatás és a képzés fontosságát a felhasználók számára.
3. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet
