Túl a kockás fülű nyúlon, Richly Zsolt már öt éve csillagokat fest az égre.

Richly Zsolt, a hazai animációs filmesek egyik legkiemelkedőbb alakja, sajnos sokak számára ismeretlen maradt, hiszen ő mindig a háttérben tevékenykedett. Ő volt a kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi megálmodója, és éppen ma öt éve távozott az "örökrajzolók" birodalmába. Both Gabi emlékezetében él még ez a kivételes ember és művész, aki sokunk gyermekkori kedvenceit életre keltette.

Richly Zsolt művészcsaládból származik, édesapja, Richly Emil is a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, később pedig az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban tanította a rajz és ábrázoló geometria rejtelmeit. "A fiatal művész a magyar akvarellfestészet egyik legígéretesebb tehetségeként tűnt fel, nagyméretű akvarellműveivel pedig külön figyelmet érdemelt ki" - olvashatjuk róla egy nosztalgikus visszaemlékezésben.

Zsolt 1941. március 23-án látta meg a napvilágot Sopronban. Csak hároméves volt, amikor a háború tragikus árnyékot vetett életére: hadisérült édesapját a kórházban agyonlőtték az orosz katonák. Édesanyja, Bedy Mária, aki tanítónőként dolgozott, miután megélte a férje elvesztésének fájdalmát és az aszódi otthonuk bombázását, úgy döntött, hogy hazaköltözik szüleihez Sopronba. Így Zsolt ott találta meg a felnőtté válás első lépéseit, a város szívében, ahol a család szeretete és a nehéz idők emlékei formálták gyermekkora pillanatait.

A kisfiú, Zsolt, szívesen időzött a nagyapja cukrászdájában, ahol a sütemények illata mindig körülvette. Már fiatalon rengeteg időt töltött a rajzolással, a ceruzája szinte mindig a kezében volt. Nagyapja testvére, aki Bécsben élt, festőként bejárta az egész kontinenst, így Zsolt vérében a művészet iránti szenvedély öröklődött.

Édesanyja tíz évig gyászolta háborúban elesett férjét, majd hozzáment a román megszállás elől áttelepülő Gáspárdy Sándor festőművészhez.

Richly Zsolt már fiatal korában eldöntötte, hogy rajzfilmes lesz, ezért érettségi után elküldte a munkáit a Disney-filmstúdiónak, válaszként pedig megkapta a The Art of animation című albumot.

Richly Zsolt pályafutása kezdetén nem tudta teljesíteni a Képzőművészeti Főiskola felvételi követelményeit, azonban ez nem szegte kedvét. A kirakatrendezői iskola, amely akkoriban jelentős szakképzést kínált, elsőként nyújtott lehetőséget számára. Ezt követően, 1961-ben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára, ahol díszítőfestő szakon tanult. Érdekesség, hogy ott egy alkalommal animációs osztályt is indítottak, amelyen részt vehetett. Diplomamunkája egy József Attila-vers feldolgozása lett, és ez az alkotás formálta meg Indiában című filmjét.

Diploma után a Pannónia Filmstúdióban helyezkedett el, eleinte háttereket készített Macskássy Gyula sorozataihoz, később pedig már önálló filmeket is alkotott.

A "Kiskakas gyémánt félkrajcárja" című diafilm, amely 1981-ben készült, szintén az ő műve. Gyermekként annyira megérintett, hogy a történet szinte belém ivódott. Amikor a saját gyermekeimmel néztük, minden alkalommal újra átéltem az izgalmakat, és nem tudtam megállni a könnyek kicsordulását. Az élmény mindig friss és felejthetetlen maradt számomra.

Richly Zsolt állóképeiben olyan mély érzelmek bontakoznak ki, amelyeket gyakran még a legszínesebb és leglátványosabb mozgóképek sem képesek visszaadni. Az ő művészete képes megörökíteni a pillanat esszenciáját, amelyben a csendes kép mögött egy egész történet rejtőzik.

Különleges szenvedéllyel vetette bele magát a munkába, több mint öt évtizeden keresztül készített rövidfilmeket. Olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Medvetánc, amely József Attila költeménye és Bartók Béla zongoradarabja egyedi animációs adaptációja. Emellett említést érdemel az Árgyélus királyfi és A hétpöttyös autó is, amelyek mind a kreativitás és a művészi kifejezés lenyűgöző példái.

1984-ben látta meg a napvilágot a Kíváncsi Fáncsi, amelyet én is nagy szeretettel néztem, és a gyermekeim is óriási élvezettel fogadták. Ezen kívül Heltai Gáspár varázslatos állatmeséiből készült egy remek széria, Fabulák címmel, amely szintén lenyűgözte a fiatal közönséget.

Sajnos csak egyetlen egész estés filmje volt, 1983-ban mutatták be a Háry Jánost, ami Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára készült, a Kodály-daljáték részleteinek zenei felvételeit pedig Ferencsik János vezényelte.

A zene számára létszükséglet volt; munka közben mindig a Bartók Rádió dallamai töltötték be a teret, amelyek inspirálták őt. Filmjeinek ritmusát is a zenék varázsába ágyazta, így minden egyes jelenet a dallamok pulzálásával élt.

Ha jót akartok látni, mindenképp kattintsatok ERRE a linkre, mert a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban készült Kormos-mesék mind a hat része látható, köztük az abszolút favoritom: A hetvenkedő sün is. (Érdemes elolvasni Széles-Horváth Annának a rajzfilmstúdióról készült RIPORTJÁT is.)

Talán a Kőműves Kelemen című hétperces filmjére volt a legbüszkébb Richly Zsolt, ami szintén Kecskeméten készült. ITT megnézhetitek ezt is.

A művész gyorsan a szakma elismert alakjává vált, és élete hátralévő részében a Magyar Iparművészeti Főiskolán oktatott. Később, amikor az intézmény MOME néven folytatta működését, címzetes egyetemi tanárként osztotta meg tudását. Tanítványai között olyan kiemelkedő animációs szakemberek szerepeltek, mint Rofusz Kinga, akinek pályafutására szintén nagy hatással volt.

Később Balázs Béla-díjjal, Károli Gáspár-díjjal, valamint Érdemes Művész-díjjal is jutalmazták páratlan művészi teljesítményét.

A kockásfülű nyúl történeteit Marék Veronika alkotta meg, és ezek a mesék elsőként képregény formájában láttak napvilágot. Ekkoriban mindketten a Kisdobos gyermekújság csapatában dolgoztak, ahol Richly Zsolt még főiskolás hallgató volt.

Ott mesélt először a fülével repkedő nyúlról Marék Veronika Richly Zsoltnak, aki közben egy kockás papírlapon vázlatokat készített a különleges lényről. Így kapta a nyúl a Kockásfülű néven ismert mesehősét.

Tíz év elteltével, 1975-ben egy huszonhat részes animációs film született, amely világsiker lett. 2018-ban újabb epizódok láttak napvilágot a sorozatból. A film kiemelkedő népszerűségének titka, hogy teljesen mentes a párbeszédektől, így nyelvi akadályok nélkül terjeszthető a világ számos pontján. Marék Veronika zseniális történetei mindig olyan témákra építenek, amelyek a gyerekek és gyakran a felnőttek szívéhez is közel állnak, ezáltal időtállóvá és univerzálissá váltak.

Ma is gyakran találkozhatunk a felhőkarcoló csúcsán egy különös látványossággal: egy kémlelő zöld nyuszival, aki bőröndjéből bújik elő. Persze, miután felébredt, a bőrönd mindig visszacsukódik, mintha csak titkokat rejtene. Ez a segítőkész nyuszika, akinek rózsaszín-fehér kockás fülei igazi dizájnikonokká váltak, számos divatos tárgyon és ruhadarabon felbukkan, és még mindig hódít a trendek között. Ezek a kockás fülek nem csupán a repüléshez nyújtanak segítséget, hanem a mesék végén, a sok izgalomtól kifáradva, akár takaróként is megállják a helyüket, biztosítva ezzel a tökéletes pihenést.

Szerencsére megörökítette a kamera azt a varázslatos pillanatot, amikor 2017-ben Richly Zsolt Alindával osztotta meg gondolatait és élményeit.

Az derült ki, hogy hosszú ideig az ágyneműtartó mélyén őrizgette a kockásfülű vázlatait, mivel a lakásban nem akadt más hely, ahol tárolhatta volna őket. Idővel azonban apránként elajándékozta az összeset, szívből jövő gesztusként osztotta meg másokkal a saját kreatív világának darabkáit.

A magyar folklór kiemelt szerepet játszott Richly Zsolt életművében, ahogyan az irodalom és a zene is. Az animációban képes volt összművészetté sűríteni minden tudását.

Grafikusművészként kiemelkedő életművet épített fel, amely számos lap és magazin színes illusztrációival gazdagította a hatvanas és hetvenes éveket. Később pedig a Harcsabajusz kapitány és a Harcsabajusz és a matrózmajom című diafilmek megalkotójaként szerzett elismerést, amely tovább emelte a művész nevét és hozzájárult a magyar kultúra színes palettájához.

Élete utolsó munkája a tíz éven át dédelgetett Luther című nagyszabású sorozat volt, amelynek forgatókönyvét Lackfi János írta. Dr. Fabinyi Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökének felkérésére született a Luther Márton életét bemutató, tízrészes, egyenként tizenhárom perces csodálatos sorozat a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából.

Itt felfedezhetitek az összes tíz epizódot, ami igazán megéri, hiszen Richly Zsolt minden tapasztalatát, emberségét és hitét belefoglalta ebbe a több mint kétórás élménybe.

Richly Zsolt özvegye egy interjú során néhány éve megosztotta, hogy férje, aki súlyos beteg volt, végül a Luther-filmsorozatnak köszönhetően találta meg az életben maradás motivációját. "2012-ben jelentkeztek az első figyelmeztető jelek a férjem egészségében, de ő nem törődött velük, csupán a film készítésére összpontosított."

Ezt írta halála után Richly Zsoltról a Kecskeméti Rajzfilmstúdió ügyvezető igazgatója, Mikulás Ferenc:

"A filmszalag elszakad, és emlékeinkben egy állókép marad. Visszapörgetve a képeket, jeleneteket láthatjuk, hogy mekkora munkát végzett. Közel száz film került ki kezei közül. Az animációs filmet iparművészetnek tekintette. Úgy gondolta, hogy olyan filmeket kell alkotni, amelyek mindenki számára érthetők. Ezért készített - a Disney-hagyományokat elhagyva - kisgyerekek számára dialógus nélküli filmeket plakátszerű figurákkal. [...]

Volt szerencsém részt venni olyan élményekben, ahol gyerekcsoportok kreatív tevékenységeit figyelhettem meg, nem csupán Magyarországon, hanem Japán, Finnország és Portugália varázslatos tájain is. Ezek a fiatal művészek partnerként léptek fel az alkotás folyamatában, és közösen formálták meg a világot a képzeletük színes palettájával.

Ahogy Lechner a magyar építészetben, Kodály a zeneművészetben, ő a népművészet kincseit hozta el az animációs film világába. Talán csak kevesen vannak tisztában azzal, hogy 1968-ban készült Szvit című alkotásában ő volt az első, aki a népművészeti motívumokat képzőművészeti szimbólumokká formálta.

Kísérletező művész volt, a színek szakértője. " [...]

Zsolt mindig is vonzódott a vizuális metaforák világához. Ahogy ő fogalmazta meg, az átalakulás varázsát kelti életre.

Most a legnagyobb művész - a Teremtő - varázsolta elő az átalakulás csodáját Richly Zsolt kezei között.

Richly Zsolt 2020. január 23-án távozott közülünk, de varázslatos rajzfilmjei, amelyek generációkat kötnek össze, örökre a szívünkben élnek. Ha az égre tekintetek, talán még most is felfedezhetitek Richly Zsolt művészi örökségét, amely mindig mosolyt csal az arcunkra.