Tudta, hogy mennyi méhecske fáradozása szükséges ahhoz, hogy egyetlen kiskanál méz összeálljon? A gyerekek már tudják a titkot!
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, február 19-én folytatta hagyományos iskolalátogatási körútját. Ezúttal a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Művészetoktatási Iskola diákjai voltak a vendégei, ahol inspiráló előadást tartott a fiatalok számára.
Több mint száz diák, köztük számos lelkes kis horgász, gyűlt össze az iskola varázslatosan díszített aulájában, ahol természetes anyagokkal teremtettek különleges hangulatot. A reggel izgalmas kvízjátékkal vette kezdetét, amely során a gyerekek lenyűgöző tudásukat bizonyították az üvegházhatás, a globális felmelegedés és a klímaügyek terén.
Kedves Olvasó! Szerinted melyik szektornak van nagyobb karbonlábnyoma: a digitális világnak (mint például a mobiltelefonok, számítógépek és az internet) vagy a légiközlekedésnek? Az átlagember valószínűleg nem tudná kapásból megmondani a helyes választ, és ez alól a gyerekek sem voltak kivételek, hiszen ők is megosztott véleménnyel voltak a kérdésről. Végül azonban arra jutottak, hogy a digitális szektoré a nagyobb lábnyom. Igaz, ők még nem tapasztalták meg a mobiltelefonok világát...
A következő kérdés könnyű volt: mennyi vajon a felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz a Föld vízkészletéből? A 0,007%-os jó válasz elsöprő többséggel nyert. Az is elhangzott, hogy a klímaváltozás hatásának 80%-át a vízkörforgás kapcsán érezzük. Klímaváltozás, vízkészlet, vízkörforgás... 2025-ben talán már nem is különös, hogy ezek a fogalmak nem ismeretlenek az alsós gyerekeknek.
A játék megnyerte a kis közönséget. Amikor egy önkéntes jelentkezőt kértek, negyven gyerek ugrott fel, hogy kimehessen a pulpitushoz. Tanulságos beszélgetés kezdődött természeti képek vetítésével, az Aral-tó kiszáradása, a gleccserek és jégsapkák visszahúzódása, a korallok eltűnése mind megérintették a hallgatóságot. A felnőtteknek ezek a képek már szinte unalmasak lehetnek, de a híreken még nem elfásult, social media mémeket nem forgató gyerekekre megdöbbentő hatásuk volt, ahogy annak is, hogy egyetlen centiméter talaj képződéséhez akár 500-1000 évre is szükség lehet. A műanyag szemétre halászó hajó munkájáról szóló videót nézve aztán végre lelkes susmorgás hallatszott a padok felől.
A gyerekek élénken érdeklődtek, és számos izgalmas kérdést tettek fel. Kíváncsiak voltak például arra, hogy miért hagyták el a hajókat a kiszáradt Aral-tó partján, amikor már láthatták, hogy víz sehol sincs. Továbbá, érdekelte őket, hogy egy ember mennyi vizet fogyaszt el egy év alatt. Felmerült az is, hogy miért nem költöznek vissza az állatok az erdőirtások után, még akkor sem, ha új fákat ültetünk a régi helyükre. Végül pedig megkérdezték, hogy ha megfürdenénk egy szemetes folyóban, tényleg akkora baj lenne-e számunkra?
Hogy a címben feltett kérdésre választ adjunk: 12 méhecske egy teljes életük munkájára van szükség ahhoz, hogy egy kiskanál mézet előállítsanak. Fontos, hogy óvjuk ezeket a kis szorgos lényeket, hiszen a gyerekek is kifejezték, hogy nem szeretnék a jövőben ecsettel beporozni a gyümölcsfákat.
