Több mint 10 ezer évvel ezelőtt létezett, mára azonban kihalt farkasfaj új életre keltése vált lehetségessé a tudósok által végzett innovatív kutatások révén (VIDEÓ).

A három és hat hónap között járó kölyökfarkasok lenyűgöző megjelenéssel bírnak: hosszú, fehér szőrük és robosztus állkapcsuk már most is figyelemre méltó. Jelenlegi súlyuk körülbelül 36 kilogramm, de a kutatók becslése szerint felnőttkorukra akár 63 kilogrammra is gyarapodhatnak. Érdekesség, hogy az óriásfarkasok, amelyek a mai szürke farkasok ősének tekinthetők, sokkal nagyobb méretűek voltak, és az utolsó jégkorszak után tűntek el a föld színéről – számol be róla az NBC News.
A kutatók véleménye szerint az újonnan felfedezett kutatási eredmények nem utalnak arra, hogy az óriásfarkasok a közeljövőben ismét megjelennének Észak-Amerika füves pusztáin.
A Colossal tudósai ősi DNS-ek vizsgálata révén próbálták feltérképezni, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeztek az óriásfarkasok. Ehhez egy 13 ezer éves fogat használtak fel, amelyet Ohióban találtak, valamint egy 72 ezer éves koponyadarabot, mindkettő természettudományi múzeumi gyűjteményből származik.
A kutatók a szürke farkasok vérsejtjeit genetikailag átalakították a CRISPR-technológia alkalmazásával, összesen 20 különböző ponton – nyilatkozta Beth Shapiro, a Colossal vezető tudósa. Az így létrehozott módosított genetikai anyagot egy házikutya petesejtjébe juttatták, majd az embriókat házikutya szülőkbe ültették. 62 nappal ezt követően megszülettek a génmódosított kiskutyák.
A Colossal korábban már bejelentett hasonló kezdeményezéseket is, mint például a gyapjas mamut vagy a dodó madár újbóli életre keltése, amelyhez élő fajok sejtjeinek genetikai átalakítását alkalmaznák.
"Bár a kölykök fizikailag hasonlíthatnak a fiatal óriásfarkasokra, valószínűleg sosem fogják megtanulni, hogyan kell leteríteni egy hatalmas jávorszarvast" - mondta Matt James, a Colossal állatgondozási szakértője . Utóbbi oka az, hogy nem figyelhetik meg vadon élő fajtársaik viselkedését, és nem tanulhatnak tőlük.
A cég hétfőn bejelentette, hogy sikerrel klónozott négy vörös farkast, felhasználva az Egyesült Államok délkeleti részén élő, kritikusan veszélyeztetett vörös farkasok véréből származó anyagokat. A projekt célja, hogy fokozza a fogságban tartott állomány genetikai változatosságát, ezzel hozzájárulva a faj megmentéséhez. Christopher Preston, a Montanai Egyetem vadvilág-szakértője, aki nem vett részt a kutatásban, kiemelte, hogy ez a módszer más fajok védelmében is alkalmazható lehet, mivel kevésbé invazív, mint a hagyományos klónozási technikák. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a vad farkasok vérvétele során altatásra van szükség, ami nem mentes a kihívásoktól.