Elhagyta posztját a MOME rektora.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) leköszönő rektorát, Koós Pált, a megjelent hallgatók egy élőlánccal és tükrökkel búcsúzták volna, de ő inkább a liftet választotta távozásának módjául, elkerülve e szimbolikus búcsúztatást. A keddi szenátusi ülés, amely hosszúra nyúlt, végül 27 szavazatot kapott a rektor távozására, míg csupán hárman támogatták a maradását. A felszólalások során egyértelművé vált, hogy Koós Pál iránti bizalom megingott. A rektor nem kívánt nyilatkozni lapunk számára.

Ilyen mértékű és átfogó győzelmet még sosem ünnepeltek egyetemi hallgatók a NER másfél évtizede alatt.

A tiltakozás a múlt hét hétfőn vette kezdetét, amikor körülbelül 200 hallgató egy órás tapsolással próbálta meg akadályozni, hogy Koós Pál rektor megszólaljon. Az esemény közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a rektor nem nevezte ki a szenátus által javasolt három tudásközpont vezetőjét, míg a maradék négy esetében olyan személyeket választott, akiket a szenátus nem támogatott. E helyzetre reagálva a MOME FRONT petíciót indított a rektor távozásáért, amelyet állításuk szerint a hallgatók háromnegyede és az oktatók negyede aláírt. A petíció aláíróinak nevei titkosan kezelésre kerülnek, hogy elkerüljék az esetleges retorziókat.

A MOME FRONT egy dinamikus, 30-40 fős hallgatói közösség, amely horizontális elrendezésben működik, tehát nincs kijelölt vezetőjük. Tagjaik munkacsoportokban dolgoznak, és közösen hozzák meg döntéseiket, a lényegesebb ügyekben pedig hallgatói fórumokat szerveznek. Jelenleg senki sem kíván a nyilvánosság elé lépni, de mint az egyik tag elárulta a HVG-nek, a jövőben ez megváltozhat. A demonstráció mellett az egyetem területén matricákat is elhelyeztek, amelyek közül az egyik különösen figyelemfelkeltő: Koós rektor álarca mögül Böszörményi Nagy Gergely, a kuratórium elnöke kacsintott ki.

A MOME kuratóriuma a hirtelen támadt ellenállásra válaszul igyekezett kompromisszumos javaslattal előállni, bejelentette, hogy az egyetem szervezeti és működési rendjét az alapítvány és a szenátus kizárólag konszenzussal változtathatja meg, illetve, hogy a kuratórium nem ért egyet a szenátus által választott rektor személyével, "akkor a jövőben kötelezően új pályázatot ír ki". Sőt azt is megígérték, hogy a hét tudásközpont vezetőjét a későbbiekben maguk a közösségek választhatják meg, a rektornak csak vétójoga lesz. Mindezt sokan jó kompromisszumnak tartják, ám egyik oktató szerint ezzel nem áll helyre a teljeskörű egyetemi autonómia, hiszen továbbra is kuratórium mondja ki a döntő szót a rektor személye kapcsán. A rektor is küzdött, a bizalmatlansági szavazás előtt arról tájékoztatta a közösséget, hogy mégis kinevezi a három tudásközpont élére Kovács Csabát, Kudász Gábor Ariont és Povedák Istvánt.

MOME volt az első modellváltó egyetem, sok éves előkészítés után, az egyetem szempontjait figyelembe véve hozták létre, jelentős állami források nyíltak meg számára. Máig egyik leggyakrabban idézett hivatkozása alap a MOME átalakításnak sikere.

A művön az első repedés 2023 végén vált észlelhetővé, amikor a kuratórium beleszólt egy hosszú, demokratikus és átlátható rektorválasztási folyamatba. A szenátus Vargha Balázs, a Média Intézet igazgatójának jelölését támogatta, azonban a kuratórium Koós Pál oktatási rektorhelyettest választotta. Ezt a döntést sokan az egyetemi autonómia megsértéseként értékelték.

Az meggyőződés alakult ki, hogy Koós a kuratórium vezetőjének, Böszörményi Nagy Gergelynek az eszköze, és az ő utasításait teljesíti. Az bizonyára igaz, hogy mivel Koóst nem fogadta el a szenátus, csakis Böszörményi a hátországa. Őt egyik forrásunk az egyetem ügyeiben "túlmozgásos" kuratóriumi elnöknek nevezi. Ez azonban nem minden esetben negatív "Böszörményi energiája, változtatási szándéka nélkül valószínű, sokkal lassabban léptünk volna meg egy-egy modernizációs lépést" - ismeri el a vele nem éppen jó viszonyban lévő MOME-s forrásunk. Valószínű, hogy az eddigi vezetés jobban ellent tudott tartani Böszörményinek, szelídítette, megnyesegette a kívánságait, amire Koós nem volt képes. Ezért adódhatott elő a jelenlegi helyzet.

Koós ugyan állítólag kapott figyelmeztetéseket a kuratóriumtól, mégis az utóbbi hónapokban nem fektetett energiát legitimitásának megszilárdításába. Túl nagy sietséggel próbálta előrevinni a Jövő Egyeteme koncepciót, amelyben a régi négy intézetből hat tudásközpontot kívánna létrehozni.

A koncepció iránti lelkesedés nem egyetemes, de sokan úgy vélik, hogy az egyetem fejlődésének jót tesz, ha újraértékelik a meglévő struktúrákat. A gond azonban az, hogy a Filozófia és Vezetés Tudásközpont, a Fotográfia Tudásközpont, valamint az Épített környezet Tudásközpont pályázatait a rektor eredménytelennek nyilvánította, miközben a szenátus mindhárom javaslatot sikeresen támogatta. "Eléggé negatív üzenetet közvetít, hogy korábban bátorította a kollégákat a pályázásra, majd végül félreteszi azokat" - fogalmazott az egyik szenátusi tag, aki egyben egyetemi oktató is.