Szili Katalin a Tusványosi Szabadegyetem keretein belül a kollektív jogok fontosságát hangsúlyozta, arra ösztönözve a hallgatóságot, hogy támogassák ezen alapvető jogok elismerését.


Ma már az emberi jogok nem elegendőek a kisebbségek védelméhez, ezért szükséges megfogalmazni az identitáshoz való jogot is - mondta Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Tusnádfürdőn. A politikus kiemelte: nem magyar problémáról van szó. Kalmár Ferenc a külügyi tárca miniszteri különmegbízottja pedig egyértelművé tette, hogy a nyelv használata mindenkit megillető szabadságjog.

Szili Katalin a "Nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban" című könyv bemutatóján hangsúlyozta, hogy napjainkban az Európai Unió területén körülbelül 50 millió ember tartozik az őshonos nemzeti kisebbségek közé.

Ez nem csupán magyar kihívás, hanem egy egész Spanyolországnyi közösség problémája, amely európai szinten is releváns - emelte ki, hangsúlyozva, hogy sürgető feladat a kollektív jogok elismerése.

Felidézte a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi karta harminc évvel ezelőtti létrejöttét, hangsúlyozva, hogy az uniós csatlakozás idején sokan abban a hitben voltak, hogy az európai elvek új lehetőségeket teremtenek a kisebbségi problémák kezelésére. Sajnos, a valóság azonban nem ezt igazolta.

- rámutatott, kiemelve, hogy nem bírálni szeretnének, hanem alternatív megoldásokat ajánlanak.

Kalmár Ferenc, a külügyi tárca Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri különmegbízottja kifejtette, hogy eredetileg arra számítottak, az Európai Unió hatékonyan fogja kezelni a kisebbségvédelmi problémákat. Azonban a helyzet jelenleg nem megfelelő - tette hozzá. Ennek eredményeként fogalmazták meg javaslatukat, amelynek célja, hogy az unió alkosson meg egy keretszabályozást a nemzeti kisebbségek helyzetének kezelésére. Ez nem jelenti azt, hogy minden országban a részletekbe kellene beleszólni, de ha a javasolt alapelveket elfogadják, akkor azoknak a kisebbségvédelmi szabályozásoknak is alkalmazhatónak kell lenniük, amelyek a különböző országokban érvényesek.

Az esemény rögzítése megtörtént. Az identitás megőrzéséhez elengedhetetlen mind a kollektív, mind az egyéni jogok védelme. Sajnos, sok ország hajlandósága az előbbi elismerésére meglehetősen korlátozott.

A negyedik pont, hogy a nemzeti identitásnak és az állampolgárságnak nem biztos, hogy egybe kell esnie, míg az ötödik alapelv, hogy a nemzeti közösséget, az adott állam alkotóelemének kell tekinteni. Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora arról beszélt, hogy a kisebbségi kérdések sarokpontját az emberi jogok nemzetközi törvényében jelölhető meg.

Az esemény rögzítése megtörtént.

Related posts