Szijjártó Péter kijelentette, hogy a kormány ezúttal is elutasította az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozásának támogatását.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, sajtótájékoztatót fog tartani az Európai Unió külügyminisztereinek informális tanácsülését követően. Az esemény időpontja 2024. december 16., és helyszíne a közmédia brüsszeli központja lesz. MTI/Purger Tamás.
A kormány ezúttal sem járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessen ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket szállítottak Ukrajna számára - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye alapján a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy...
egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára.
Ebből Magyarországra körülbelül 77 millió eurónyi támogatás érkezne.
"Magyarország eddig nem vett részt fegyverek szállításában, és nem támogatta semmilyen fegyverszállítást. A mai nap folyamán sem járultam hozzá egyedüliként ahhoz, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót utaljanak ki azoknak, akik korábban fegyvereket küldtek Ukrajnába" - nyilatkozta.
"Jeleztem ugyanakkor, hogy ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött" - mondta.
Magyarország határozottan elutasítja, hogy bármilyen formában részt vegyen ezen lépésekben. Hasonlóképpen, nem fogunk hozzájárulni ahhoz sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevbe egy koordinációs egység kerüljön áthelyezésre. Továbbá, nem támogatjuk azt sem, hogy európai uniós tanácsadók érkezzenek Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának irányítására.
- mondta kiegészítve.
"Általánosságban véve rendkívül aggasztónak és az eszkaláció szempontjából kifejezetten kockázatosnak tartjuk, hogy bármilyen okból - akár kiképzés, koordináció vagy reformtanácsadás céljából - európai uniós keretek között embereket helyezzünk ki Kijevbe" - emelte ki.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szembeni tizenötödik szankciós csomag véglegessé vált, amely lehetővé teszi a Mol számára, hogy folytathassa az orosz eredetű kőolajból származó termékek exportját. Ez a jogi keret biztosítja a cég számára a további működést a nemzetközi piacon.
"Számunkra ez kiemelkedő jelentőséggel bírt, és mivel sikerült kiszűrnünk az elrugaszkodott javaslatokat a szankciós csomagból, végül úgy döntöttünk, hogy nem élünk vétóval" - fogalmazott.
"Mik is voltak ezek a szokatlan javaslatok? Például Kirill pátriárka felkerülése a szankciós listára. Szerintem az egyházi vezetők és személyiségek szankcionálása mindenképp elkerülendő, mert ha az egyházon belül nem tudunk párbeszédet folytatni, akkor a béke utolsó lehetősége is elveszhet." - mondta.
"Az Oroszország ENSZ-nagykövetének szankcionálása meglehetősen különös lépés, hiszen az ENSZ az utolsó olyan fórum, ahol lehetőség van politikai párbeszéd folytatására. Ezzel a lépéssel nyilvánvalóan egy újabb fontos lehetőséget zártak volna le a béke felé vezető úton" - tette hozzá.
"Határozottan elleneztük, és kifejeztük, hogy semmiképp nem áll szándékunkban támogatni az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. A sportágak és a politika, különösen a geopolitikai játszmák összekapcsolása számunkra elfogadhatatlan lépés."
"Ráadásul két neves orosz futballcsapat szankciós listára helyezésével is szembeszálltunk, mivel úgy vélekedünk, hogy az őrültségnek mindenképpen vannak határai" - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktusban egy teljesen új helyzet alakult ki. Ennek hátterében áll egyrészt Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme, amely a béke irányába mutat, másrészt pedig az orosz haderő harctéri eredményei, amelyek, mint mondta, nem csupán "putyinista propaganda". Ezt az állítást az ukrán kollégája is megerősítette az ülés során.
Sérelmezte, hogy Brüsszelben a minőségileg új helyzetet szinte teljesen figyelmen kívül hagyják. Az EU-tagországok többsége továbbra is ragaszkodik a korábbi, kudarcokkal teli "háborúpárti stratégiához", amely csak fokozza az eszkaláció kockázatát, és már eddig is rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a kontinenst.
"És az is jól látszik, hogy nemcsak ez az új realitás, hanem a karácsony közeledte sem érdekli őket. Senki nem támogatta ma a tanács ülésén az emberéleteket mentő fegyverszünetet, senki nem szólt mellette.
"Sőt, nem csupán támogatóan hallgattak el a tűzszünet ügyében, hanem sokan kifejezetten ellene érveltek, és még egészen szélsőséges javaslatok is elhangzottak" - fogalmazott.
Egy példa gyanánt említette lengyel kollégája javaslatát, miszerint az EU területén élő, hadköteles korú ukrán férfiak esetében nem indokolt a szociális támogatás biztosítása.
Kiemelte, hogy a tűzszünet elutasítása súlyos emberi áldozatokhoz vezethet, és ezt rendkívül ellentmondásosnak tartja. Hiszen a harcok leállításával olyan megoldáshoz juthatnánk, amely megfékezheti az orosz előrenyomulást – ezt pedig eddig nem sikerült elérni a tíz- vagy akár százmilliárd eurós fegyverszállítások révén.
