A forint jövője: Szétverik a nemzeti valutát? Kavicsokkal fog versenyezni? – Elemzők véleménye a magyar pénz gyengülésének okairól.

A forint árfolyama 2024. január 1. és 2025. január 4. között szembetűnő ingadozásokon ment keresztül, különösen drámai gyengülést tapasztalva az euróval és az amerikai dollárral szemben. Úgy tűnik, hogy a Magyarországgal kapcsolatos negatív előítéletek mélyen gyökereznek, és ezek hatására a forint minden nemzetközi sokkra kedvezőtlenül reagál. Az elemzői vélemények és magyarázatok összegyűjtése révén próbáljuk feltérképezni a helyzet hátterét.

2024 januárjában az EUR/HUF árfolyam 377,80 és 389,50 forint között ingadozott, míg az amerikai dollár ára 345,43 és 359,75 forint között mozgott. Ezek a számok sokak számára nosztalgikus emlékeket idéznek fel, hiszen így alakultak az utóbbi napok valutakurzusai:

Amerikai dollár (USD/HUF):

Fájdalmas előrejelzések már tavaly év végén: 415 vagy 425?

Már tavaly év végén aggasztó szakmai elemzések láttak napvilágot a forint árfolyama kapcsán. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Jobbágy Sándor, a Concorde makrogazdasági szakértője a kormány hivatalos 3,4 százalékos növekedési előrejelzésénél pesszimistább képet festett, és csupán 2,8 százalékos bővüléssel számolt, amely a régió átlagát tükrözheti. Meglátása szerint búcsút mondhatunk a 400 forint alatti euróárfolyam stabilitásának; a keresztárfolyam 2018 óta tartó emelkedő pályája folytatódik, így 2025 végére akár 415 forint körüli euróárfolyammal is számolhatunk.

Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője és független devizapiaci szakember, a Forbes hasábjain fejtette ki véleményét. Elemzésében a szakember a forint hosszú távú gyengülését nem csupán piaci mozgásként, hanem egy mélyebb gazdasági problémahalmaz eredményeként értékelte.

Karagich rámutatott, hogy a forint az elmúlt két évtizedben 66%-kal gyengült az euróval szemben, amely drámai módon kiemelkedik a régiós valuták teljesítményével való összehasonlításban. Az okok között említette a magyar gazdaság alacsony versenyképességét, a gyenge munkahatékonyságot, valamint azt a kormányzati stratégiát, amely a gyenge forintot ( gyengítést - szerk.) exportösztönző eszközként alkalmazta.

Karagich megjegyezte, hogy ez a stratégia valójában egy kettős élű fegyverré vált. A gyenge forint a magas importfüggőség következtében nem csupán az energia- és nyersanyagköltségeket emelte meg, hanem tartósan magas szinten tartotta az inflációt is. Ennek következményeként a gazdaság sebezhetősége jelentősen megnőtt, különösen az orosz-ukrán konfliktus és az energiaárak emelkedése miatt.

A szakember szerint az új jegybanki vezetés, amelyet 2025 elejétől Varga Mihály vezet, nehéz helyzetben lesz. "A jegybanknak szinte gúzsba kötve kell majd megpróbálnia stabilizálni a forint árfolyamát" - fogalmazott. Bár Varga Mihály decemberi megnyugtató kijelentései átmenetileg erősítették a forintot, a hazai fizetőeszköz újra gyengülni kezdett.

A Blochamps Capital tavaly év végi előrejelzése szerint a forint gyengülése folytatódhat. A gazdasági mutatók és a kamatszint kezelése alig hagy mozgásteret a jegybank számára. "2025 tavaszára az euró árfolyama 425 forint felett is lehet" - vélekedett Karagich.

A gyenge forint társadalmi hatásai komolyak: az importfüggőség következtében az infláció csökkentése nehézkessé válik, ami tartósan magas árakat eredményez a fogyasztók számára. Ez a helyzet nemcsak a vásárlóerőt gyengíti, hanem lassítja a reálbér-növekedést is, továbbá késlelteti a megtakarítások újjáépítését és a gazdasági fellendülést.

A szakember figyelmeztetett, hogy a régió többi országához viszonyítva Magyarország gazdasági helyzete és a forint árfolyamának alakulása aggasztó képet fest. A tartós stabilitás eléréséhez nemcsak jegybanki, hanem átfogó gazdaságpolitikai reformokra is szükség lesz.

2025-ben a várakozások valóra váltak, és minden eddiginél szembetűnőbb módon igazolták az előrejelzéseket.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, az ATV Egyenes beszéd című műsorában kifejtette, hogy a dollár értéke emelkedésnek indult, míg Kínával kapcsolatban sok a bizonytalanság. A jelenlegi trendek alapján, ha a forint átlépi a 415-416,5-ös szintet, a következő fontos mentén a 418-420-as tartomány lehet a cél. Emellett a gáz- és olajárakkal kapcsolatos hírek szintén hozzájárulnak a forint gyengüléséhez.

A negatív sztereotípiák mélyen gyökereznek Magyarország imázsában. A Brüsszellel folytatott állandó konfliktusok, például a források befagyasztásának kérdése, csak tovább rontják a helyzetet. Ennek következményeként a forint minden nemzetközi eseményre érzékenyen reagál - magyarázta Németh Dávid.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzete aggasztó, és érdemes kétségbe vonni a politikai nyilatkozatokat, amelyek azt ígérik, hogy ők majd megoldják a problémákat – hangsúlyozta Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfoliókezelője az ATV Start című műsorában. Balásy véleménye Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata kapcsán merült fel, aki a neves Financial Timesnak adott interjújában kijelentette, hogy sürgősen rendbe kell hozni a gazdasági helyzetet.

A politikai kommunikáció jellege rendkívül összetett és sokrétű, hiszen nem csupán a politikai szereplők közötti interakciókat foglalja magában, hanem a társadalom egészére kiterjedő hatásokat is gyakorol. A politikai üzenetek megformálása és terjesztése során a szavak, szimbólumok és a médiaplatformok tudatos használata kulcsszerepet játszik. Ez a kommunikációs forma gyakran tükrözi a társadalmi feszültségeket és a közvélemény alakulását, valamint képes formálni a politikai diskurzusokat. A politikai kommunikáció nem csupán információátadás, hanem manipulációs és meggyőző technikák összessége is, amelynek célja a közönség véleményének befolyásolása és a politikai agenda érvényesítése. A modern technológiai fejlődés, különösen a közösségi média térhódítása, forradalmasította a politikai kommunikációt, lehetővé téve a közvetlen kapcsolatot a politikai vezetők és a választók között. Ez a közvetlenség új kihívásokat és lehetőségeket teremtett, hiszen a hagyományos médián túli platformok használata új dimenziókat nyitott meg a politikai diskurzusban. Összességében a politikai kommunikáció nem csupán a hatalom megszerzésének és megtartásának eszköze, hanem a társadalmi mozgások és a demokratikus folyamatok alapvető motorja is, amely formálja a közéleti párbeszédet és a politikai kultúrát.

Balásy felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a kormányzati kommunikációban a siker mindig a kormány érdeme, míg a problémákért rendszerint külső tényezőket hibáztatnak. Itthon ez a politikai diskurzus alapvető jellemzője.

Mindazonáltal teljesen mindegy, mit mondanak a politikusok, és ez a gazdasági elemzőkre is igaz. A lényeg, hogy mit mutat "a fogadási piac": Mint ahogy egy lóversenyen abból lehet leszűrni, melyik ló esélyes, hogy milyen szorzóval szerepelnek a nyeremények, a gazdaságban is vannak ilyen "fogadóirodák". Magyarország tekintetében ez a forint. A nemzeti valuta ereje vagy gyengesége mutatja a legpontosabban a gazdaság állapotát, magyarázta a közgazdász.

A kormányzat érvelése mögött lehet némi igazság, amikor azt állítja, hogy a forint és az euró árfolyamát számos, tőlünk független tényező befolyásolja. Ennek ellenére érdemes alaposan megvizsgálni a forint és a zloty közötti árfolyam alakulását is. 2010 óta a forint értéke 50%-kal csökkent az euróval szemben, 250 forintról 410 forintra emelkedett a váltási arány. Ezzel párhuzamosan a lengyel zloty viszont megőrizte stabilitását. A forint a zlotyval szemben is 45%-os gyengülést mutatott, amelynek hátterében a magyar gazdaság folyamatos kiáramlása az Európai Unióból állhat.

Balásy felhívta a figyelmet arra, hogy azok a kelet-európai országok, amelyek csatlakoztak az Európai Unióhoz, kiemelkedő sikereket értek el. A közgazdász véleménye szerint az állam feladata a gazdaság terén a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a bizalom megteremtése. Emellett elengedhetetlen a megfelelő szintű oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása is. "Ezekben a kulcsfontosságú területeken Magyarország sajnos mélyponton van, ami a zloty árfolyamában is megmutatkozik. Továbbá, a jelek szerint Magyarország távolodik az EU-tól, amire legfrissebb bizonyíték az, hogy év végén végleg elbuktunk 1 milliárd eurót uniós támogatásból, tehát egy lehetőséget, ami gyakorlatilag ingyen pénznek számított."

Balásy Zsolt az ATV Startban kifejtette, hogy a jelenlegi Európai Uniót kétsebességűként jellemezhetjük. Az egyik csoportba azok a tagállamok tartoznak, amelyek sikeresen megfelelnek a közös pénzek lehívásának kritériumainak. Ezzel szemben Magyarország egy másik, hátrányos helyzetű halmazba sorolható, mivel nem teljesíti ezeket a feltételeket.