Csendes, de annál súlyosabb egészségügyi válság kezdődött el az Európai Unió területén, amely minden eddigi katasztrófánál fenyegetőbbnek tűnik.
Az antibiotikum-rezisztencia problémája napjainkban egyre égetőbb kihívást jelent a globális egészségügyi rendszer számára. Az Európai Unióban folyamatosan növekszik az antibiotikumok, köztük a legutolsó védelmi vonalként használt gyógyszerek alkalmazása. Az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) egyértelműen figyelmeztet arra, hogy sürgős intézkedések szükségesek a túlzott antibiotikum-fogyasztás mérséklésére, hogy elkerüljük a potenciális egészségügyi válsághelyzeteket.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legújabb elemzése alapján
Az antibiotikum-rezisztencia 2019-ben körülbelül 5 millió ember életét követelte, és a szakértők előrejelzése szerint 2050-re ez a drámai szám akár 39 millióra is nőhet.
Az antibiotikumok nem megfelelő vagy túlzott alkalmazása képezi a legfőbb okát annak, hogy a baktériumok, vírusok és egyéb kórokozók folyamatosan egyre ellenállóbbá válnak a gyógyszerekkel szemben, ezzel pedig jelentősen megnehezítik a fertőzések hatékony kezelését.
A jelentés rámutat arra, hogy 2019 és 2023 között az Európai Unió tagállamai közül egyetlen ország sem tapasztalt számottevő csökkenést az antibiotikumok felhasználásában. Ezzel szemben 24 vizsgált ország közül 14-ben, beleértve Olaszországot, Romániát és Csehországot, emelkedett a gyógyszerek fogyasztása.
Az ECDC legújabb jelentése szerint rendkívül aggasztó tendencia figyelhető meg az úgynevezett "utolsó mentsvárként" alkalmazott, különösen erős antibiotikumok fogyasztásának növekedésében. A kórházi környezetben ezek az antibiotikumok a teljes felhasználás 5,4%-át tették ki 2023-ban, míg 2019-ben ez az arány mindössze 3,4% volt. Ez a növekedés komoly figyelmeztető jel a közegészségügyi szakemberek számára.
Az Európai Unió 2030-ra vonatkozó tervei szerint a cél az, hogy a teljes antibiotikum-fogyasztást 20%-kal mérsékeljék a 2019-es szinthez viszonyítva. Emellett fontos, hogy az antibiotikumok 65%-a az alapszerek közül kerüljön ki, mivel ezek alkalmazása révén csökkenthető a rezisztencia kialakulásának kockázata.
Az ECDC által közzétett információk rámutatnak arra, hogy Európa jelentős hátrányban van e célok megvalósításában, ami hosszú távon komoly következményekkel fenyegetheti a régiót.
A WHO szerint az antibiotikum-rezisztencia az egyik legnagyobb fenyegetés a globális egészségügyre. A rezisztens kórokozók miatt a fertőzések kezelése egyre nehezebbé válik, növelve a halálozási arányt, a kórházi tartózkodások hosszát és a kezelések költségeit.
A nem megfelelő antibiotikum alkalmazás, mint például a felesleges felírás vagy a kezelések megszakítása, jelentősen hozzájárul a rezisztens baktériumtörzsek megjelenésének felgyorsulásához.
A kérdés megoldása globális együttműködést követel meg, amely magában foglalja a tudatosabb gyógyszerfogyasztási gyakorlatok elterjesztését, a kutatási projektek támogatását, valamint a szabályozási keretek szigorítását.
