A Fővárosi Törvényszék szembeszállt az Orbán-kormánnyal, azonban ez nem jelenti azt, hogy Budapest pénzügyi problémái varázsütésre megoldódtak.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma kedden délután zöld utat adott a fővárosi önkormányzat sürgős jogi védelmi kérelmének - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester. A városvezető hangsúlyozta, hogy bár ez a lépés nem oldja meg a főváros összes pénzügyi gondját, legalább időt biztosít a helyzet kezelésére. Emellett jelezte, hogy a közeljövőben folytatódnak a kormányzati tárgyalások. Az első találkozón mindkét fél egyetértett abban, hogy Budapest működésének fenntartása közös érdek. Karácsony Gergely kiemelte, hogy a helyzet stabilizálásához a Fővárosi Közgyűlésnek is elengedhetetlenül szükséges meghoznia a megfelelő döntéseket a következő héten.

A Fővárosi Törvényszék legfrissebb határozata értelmében megakadályozta a Magyar Államkincstár (MÁK) számára, hogy a szolidaritási hozzájárulás - amely a május, június, július és augusztus hónapokra vonatkozik - részleteit behajtsa a fővárostól. Emellett a bíróság kötelezte az államkincstárt, hogy térítse meg a május végén inkasszózott 10,2 milliárd forintot, valamint a visszafizetés napjáig felhalmozódott kamatokat is.

Budapest sürgős jogi védelmet nyert, és a Magyar Államkincstárnak haladéktalanul vissza kell térítenie az inkasszált 10,2 milliárd forintot.

A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a fővárosi önkormányzat, amely különleges helyzetben van a helyi önkormányzatok között, felelős több millió lakos ellátásáért. Amennyiben a szolidaritási hozzájárulások újabb részleteit elvonják, az önkormányzat likviditása veszélybe kerülne, ami megakadályozná a közfeladatok ellátását. Az azonnali jogvédelem hiánya súlyosabb következményekkel járna, mint amilyen kockázatokat az intézkedés biztosítása jelentene.

A szolidaritási hozzájárulás csökkentése súlyosan érinti a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzetét, ami a város gazdasági életének romlásához vezethet. Ezt a problémát a főváros részletes számítási adatokkal támasztotta alá kérelmében.

Ahogy korábban már említettük, a MÁK a májusi 10,2 milliárd forintos részletet úgy vonta le, hogy a bíróság legutóbbi döntését meg sem várta a kérelem ügyében. A főváros már a levonás előtt is a 60 milliárd forintos folyószámla-hitelkeretéből gazdálkodott, és csupán azért nem merült ki teljesen a pénzügyi keret, mert három fővárosi cégnek nem folyósították az esedékes 9 milliárd forintos működési támogatást. A helyzet június elejére az adóelőleg befizetéseknek köszönhetően valamelyest javult, ugyanakkor az önkormányzati számla továbbra is jelentős, több tízmilliárd forintos hiányt mutat. A következő lényeges bevétel szeptemberben várható, amikor a fővárosi cégek iparűzési adója esedékessé válik. Ekkor kapott most a főváros felmentést a hozzájárulás befizetése alól.

Nem elég, hogy kifosztja, még ellenőrt is küldene Budapestre az Orbán-kormány, kár, hogy közben mindegyik állítását cáfolják

A bíróság határozatával most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol végre érdemes mérlegelnünk a megvalósítható likviditási terveket. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés a jövő héten zöld lámpát ad az idei költségvetés módosításának, valamint támogatja a BKV és a BKK 65 milliárd forintos faktorálási szerződésére vonatkozó javaslatunkat, akkor...

A 60 milliárdos folyószámla-hitelkeret 20 milliárd forinttal történő megemelése esetén az Állami Számvevőszék előrejelzése alapján augusztusra 86 milliárd forintos hiány várható. Ez a helyzet a 80 milliárd forintos hitelkeret mellett még kezelhető lenne.

- mondta a Népszavának Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki kérdésünkre válaszolva azt is elárulta, hogy a beérkezett adatok szerint az iparűzési adó idei 303 milliárdos bevétele tarthatónak tűnik. Ezt a rendkívül törékeny pénzügyi egyensúlyt azonban számtalan lépés felboríthatja, legyen szó a szerencsejáték szervezők adófelezéséről, vagy akár arról, hogy a MÁK nem utalja vissza az elvont 10,2 milliárdot, vagy a kormány újabb elvonást jelent be. Kiss Ambrus nagyon bízik abban,

hogy a májusi inkasszó után a fővárosi cégektől megrendelt vészforgatókönyvek az asztalfiókokban maradhatnak és semmilyen megszorító intézkedést nem kell végrehajtaniuk a fővárosi közszolgáltatásokban.

Karácsony Gergely a májusi inkasszó következtében rendkívüli lépéseket jelentett be, amelyek között szerepel, hogy a fővárosi cégek esetében kizárólag a nettó béreket folyósítják. Ezen kívül a városvezetés az adóhatóságtól kérte a kifizetések halasztását és átütemezését, valamint likviditási tanácsadó ülést hívott össze. A közlekedési szolgáltatások 10 perces leállítása is figyelemfelkeltő üzenet volt a kormány számára. Az akció hatására a kormány képviselői, hosszú évek után, újra tárgyalóasztalhoz ültek a fővárosi vezetőkkel. A kormány ígéretet tett a támogatásra, ám ennek feltétele a főváros pénzügyi helyzetének alapos átvilágítása volt.

Újabb trükköt talált az Orbán-kormány, Budapest már most nyáron térdre rogyhatAz Orbán-kormányra aligha lehet ezzel nyomást gyakorolni, de a leállással Karácsony Gergely így is nyerhet

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a főváros készen áll az átvilágításra, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az idő szűkös, mivel a város működésének stabilitása veszélybe került. Emellett kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék folyamatosan nyomon követi az önkormányzat tevékenységét és a fővárosi cégeket, így eddig is átfogó rálátással rendelkeztek a pénzügyi helyzetükre.

Az ÁSZ korábbi jelentéséből ki is derült, hogy a főváros a szolidaritási hozzájárulás elnapolása esetén sem tudja teljesíteni a havi fizetési kötelezettségeit a jelenlegi hitelkeretből. Augusztusban hitelkeret biztosította forráson túl 37,7 milliárd forintra lenne szükség. A városvezetés éppen ezért 80 milliárdra emeli a keretet, ha a fővárosi képviselők rábólintanak.

A Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid által összehívott együttes bizottsági ülésen a fővárosi képviselők többsége részletes intézkedési tervet és vészforgatókönyveket kért a városvezetéstől. A Tisza pedig amiatt bírálta Karácsony Gergelyt, hogy nem jelezte korábban, hogy ilyen nagy a baj, holott ez a súlyos pénzügyi helyzet nem az elmúlt hónapokban állt elő, régóta ismert folyamatok következménye.

Lezajlott az első tárgyalás a Budapest-Orbán-kormány között, ahol a résztvevők alaposan áttekintették a Városháza pénzügyi nyilvántartásait, amelyek immár részletesen elemezhetők, akár nagyítóval is.

Mint ismeretes, egy héttel a kincstári inkasszó előtt a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette a fővárosi önkormányzat 2025-ös költségvetési rendeletének azon kiadási sorát, amely szerint az idén 38 milliárdot fizetnének be szolidaritási hozzájárulás címén. A költségvetésben a fővárosra kiszabott teljes 89 milliárd forintos összeget szerepeltetni kell. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig megüzente, hogy "senki sem áll a törvények és jogszabályok felett, a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie". Mint írta: "az inkasszó az adóbeszedés egyik módja, azzal szemben a jogvédelmet nem lehet gyakorolni". A Fővárosi Törvényszék most felülírta Nagy Márton jogértelmezését.

Az Alkotmánybíróság már tavaly megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás, ahogyan a neve is sugallja, nem minősül adónak. Ennek következtében a beszedési megbízás kibocsátásához közigazgatási eljárás lefolytatása szükséges, amelybe ügyfélként a fővárosi önkormányzatot is be kell vonni. Eddig azonban ez soha nem valósult meg. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy a szolidaritási hozzájárulás a folyamat során elvesztette eredeti szolidaritási jellegét, mivel a központi költségvetésben már nem található olyan nyoma, amely arra utalna, hogy a beszedett összegeket valóban a szegényebb települések támogatására fordítják.

A városvezetés nem véletlenül csökkentette az idei költségvetésben ezen a soron a keretet 51 milliárd forinttal: egyrészt ez a nettó költségvetési helyzet határvonalát jelenti – azaz innentől kezdve Budapest több pénzt juttat az államkasszába, mint amennyit onnan visszakap – másrészt pedig a városnak nincs lehetősége többet kifizetni. Körülbelül 50 milliárd forint elvonása a fővárosi közlekedési szolgáltatások kapacitásának drasztikus csökkentését jelentené. Ezért a módosított költségvetésbe akár be is írhatják a teljes támogatási összeget, de a tényleges kifizetésre nem lesz elegendő forrás.

A főváros reménykedik abban, hogy a szolidaritási hozzájárulás visszatérítéséről indított perek végre eredményt hoznak, és a bíróság elismeri az elvonások jogtalanságát. Azonban a jogi eljárások üteme igen lassú, ráadásul a Magyar Államkincstár a már született ítéleteket sem hajtja végre. A megítélt 6,5 milliárd forintnyi kártérítést nemcsak hogy nem fizette vissza, hanem fellebbezett is. Így egyre inkább kérdésessé válik, mikor érkezik meg a főváros bankszámlájára a jogtalanul elvont 10,2 milliárd forint és annak kamata.

Kiss Ambrus szerint a fővárossal szemben nem játszható le az Iványi Gábor egyháza ellen bevetett ellehetetlenítési forgatókönyvLerobbanó BKV-járatok az Országháznál, csőtörés és útfelbontás a Karmelitánál - Baranyi Krisztina ötletei az Orbán-kormány elleni nemes bosszúra

A kormányzati nyomás egyre fokozódik.

A főváros pénzügyi helyzete tovább súlyosbodik, mivel a versenyképes járások program keretében 3,7 milliárd forintot kell befizetnie Budapestnek. A főváros legfontosabb saját bevételi forrása, a helyi iparűzési adó, jelentős csökkentés elé néz, amennyiben a kaszinók és az állami Szerencsejáték Zrt. adóterhei lecsökkennek, így ezek a vállalkozások sokkal kevesebb adót fizetnének a fővárosnak. Ha a Parlament ratifikálja a javaslatot - ami a fideszes többség miatt szinte biztosra vehető - a fővárosi költségvetés bevétele körülbelül 15 milliárd forinttal csökkenne. A módosítást ráadásul már június elsejétől életbe léptetnék.