Szele Tamás „Rabszolgák orosz földön” című műve mélyen belemerül a történelmi és társadalmi kontextusba, amelyben a rabszolgaság kérdései és a sorsukra jutott emberek élete bontakozik ki. A szerző érzékeny tollal ábrázolja azokat a kihívásokat és szenvedé

Közismert tény, legalábbis az orosz ellenzéki sajtó olvasói előtt, hogy az orosz gazdaság nagyon különös állapotban van. Növekszik, bár lassabban, mint 2023-2024-ben (öt hónap alatt a GDP 1,5%-kal nőtt éves szinten), de egyre hangosabbak a közelgő recesszióról szóló hangok, erről beszélnek még a miniszterek is. A munkanélküliség nagyon alacsony - az országban nincs elég munkaerő, de a nagyvállalatok négy napos munkahétre állítják át alkalmazottaikat, vagy szabadságra küldik őket, sőt, néhol még elbocsátásokat is kezdeményeznek.

Mint a Vazsnoje Isztorii írja, a rövidített munkahét bevezetői között van Oroszország legnagyobb cementgyártója, a Cemrosz, több autógyártó vállalat (Kamaz, GAZ és LIAZ), a Cseljabinszki Elektrometallurgikus Kombinát és az Uralazbeszt is. Az ország legnagyobb autógyártója, az Avtovaz egyelőre fontolgatja a négy napos munkahétre való áttérést szeptember végétől, a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó, a Rosztszelmash átállt rá, majd áthelyezte az alkalmazottak szabadságát augusztus-szeptemberről júniusra. Néhány motorgyártó is átállt a négy napos munkahétre.

A részmunkaidőre való áttérés legfőbb indoka a kereslet csökkenése. A háború jelentős forrásokat vonzott el a gazdaság különböző területeitől, miközben a védelmi ipar számára óriási állami megrendelések érkeztek. Ezen változások következtében a kereslet és a kínálat közötti egyensúly felborult, ami az infláció gyorsulásához vezetett. Az infláció mértékének csökkentése érdekében a Központi Bank 18%-ra emelte a kamatlábakat, ami a hitelek és betétek költségeit is megemelte. Ez a helyzet a magánszemélyek és a vállalatok számára azt tette előnyössé, hogy a költés helyett inkább megtakarítanak. Ennek eredményeként sok orosz inkább betétbe helyezi a pénzét, és kevesebbet költ olyan termékekre, mint az okostelefonok, hűtőszekrények, lakásfelújítások vagy lakásvásárlások. A civil vállalkozások szintén visszafogták új beruházásaikat, és csupán a már elkezdett projekteket folytatják.

A kedvezményes jelzáloghitelek eltörlése jelentős hatással volt az új építésű ingatlanok piacára, hiszen a Dom.rf statisztikái szerint az első félévben az értékesítések négyzetméterben mérve 26%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Az új építkezések mellett az építőanyagok, bútorok és más kapcsolódó iparágak is érintettek, különösen a kohászat, amelynek legnagyobb vásárlója az építőipar, nem pedig a hadipar. Nikolaj Kulbaka közgazdász ezért úgy véli, hogy a kohászat is áttérhet a négynapos munkahét modelljére, hogy alkalmazkodjon a megváltozott piaci környezethez.

Az autóipar helyzete is hasonlóan aggasztó. Az Autostat elemző ügynökség adatai alapján a raktárakban mintegy félmillió személygépkocsi várakozik, ebből körülbelül 100 ezer Lada típusú. Az Avtovaz számára komoly gondot jelent, hogy több százezer eladhatatlan külföldi autó került a piacra. A kínai gyártók hatalmas kedvezményekkel csábítják a vásárlókat, amelyek árban versenyeznek az új Lada Granta alapárával - "ennyiért lehetetlen csak úgy odaadni az autókat" - nyilatkozta a vállalat elnöke, Makszim Szokolov. Hasonló véleményen van a Kamaz igazgatója, Szergej Kogogin is, aki elmondta, hogy körülbelül 40 ezer kínai teherautó halmozódott fel a raktárakban. "Ha a jelenlegi előrejelzések valóra válnak... akkor nem is lenne szükség új gyártásra, hiszen ezek az autók már készen állnak a forgalomba helyezésre."

Az "Avtosztat" legfrissebb statisztikái alapján Oroszországban az elmúlt hét hónap során 651 ezer új személygépkocsi talált gazdára, ami 24%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. A teherautók piaca még aggasztóbb képet mutat: a nehezebb teherautók eladásai 57%-kal, míg a közepes teherbírású járművek értékesítése 44%-kal csökkent.

Bár a létszámcsökkentést tervező vállalatok aránya emelkedik, a helyzet mégis kedvezőbb: kétszer annyi cég tervez új munkatársakat felvenni. A Központi Bank által végzett felmérés alapján a megkérdezett vállalatok 65%-a a foglalkoztatottak számának stabilitását várja, míg 23% a növekedést prognosztizálja. Nem meglepő tehát, hogy a munkanélküliségi ráta új rekordmélységekbe süllyedt, május és június hónapban mindössze 2,2%-ot mutatott. A bérek továbbra is emelkednek, bár a növekedés üteme nem olyan gyors, mint a 2023-2024-es időszakban. Májusban az átlagbér 14,5%-kal volt magasabb az előző évhez képest, ami reálértékben, az inflációval kiigazítva, 4,2%-os növekedést jelent. A gazdaság egészében is hasonló tendenciák figyelhetők meg: a növekedés üteme lassul, de a fejlődés továbbra is folytatódik.

A helyzet súlyos, mivel az erőforrások hiánya minden területen érezteti hatását. Az elmúlt két-három év háborús gazdálkodása gyakorlatilag kifosztotta a gazdaság tartalékait. "A hadiipar kivételével szinte minden más szektor stagnál vagy éppen visszaesik" - mondta Natalja Zubarevics, a Moszkvai Állami Egyetem neves professzora.

A hadiipar szárnyalása a monumentális állami megrendelések következtében egyre inkább vonzza a munkavállalókat, akik magasabb bérek reményében váltanak. Ennek következményeként azonban a civil szektorban dolgozó szakemberek száma csökken, holott ott is sürgető szükség lenne a munkaerőre. "Hol az emberi erő?" - kérdezhetné Lenin, míg Sztálin valószínűleg a gulágokat töltené fel ingyenes munkaerővel, Putyin pedig rabszolgákat szerezne be külföldről.

A közép-ázsiai munkavállalók helyzete a közel-külföldön egyre inkább megnehezedik a hivatalos politika és a nacionalista tendenciák következtében. E törekvések célja a nagyvárosok és az orosz többségű területek szavazatainak megőrzése, ami az alábbi példa is világosan mutat: a közép-ázsiai iskolások tanárai és osztályfőnökei arra kaptak utasítást, hogy "bűnöző hajlamokra utaló jeleket" keressenek a diákok viselkedésében, dolgozataikban és házi feladataikban. Az iskolai beiratkozás során a diákoknak kötelező bizonyítaniuk, hogy folyékonyan beszélnek oroszul. A többségi társadalom a szülőkkel szemben sem mutat nagyobb megértést: egyre szűkül a szakmák köre, amelyben munkát vállalhatnak, hiszen például Moszkvában és Szentpéterváron taxisofőrként vagy vendéglátósként már nem tudnak elhelyezkedni. Így ezek a munkavállalók nem számíthatnak arra, hogy hozzájáruljanak a polgári ipar fellendítéséhez, és sok esetben már annak is örülnek, ha el tudják hagyni az országot, ahova eredetileg dolgozni és megélhetést keresni érkeztek – és ahova korábban kifejezetten hívták őket.

Észak-Korea komoly munkaerőforrást képvisel, és a BBC híradásai szerint Oroszországba több ezer észak-koreai munkás kerül rabszolgamunkára, hogy enyhítsék a folyamatosan növekvő munkaerőhiányt, amelyet az Ukrajna ellen indított orosz invázió súlyosbít. Korábban már jelentős számú észak-koreai dolgozott Oroszországban, évente millió dollárokat juttatva Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek és a pénzügyi nehézségekkel küzdő rezsimjének. Az ENSZ 2019-es döntése azonban megtiltotta a tagállamainak, hogy ezeket a munkásokat foglalkoztassák, ezzel próbálva elszakítani Kimet a pénzügyi forrásaitól és megakadályozni, hogy tovább fejlessze atomfegyvereit, így a legtöbb észak-koreai munkás hazatoloncolásra került.

Tavaly Oroszországba több mint 10 000 munkás került, ahogyan azt egy névtelen dél-koreai hírszerzőtiszt a BBC-nek nyilatkozta. A szakember hozzátette, hogy idén még nagyobb számú munkás érkezésére lehet számítani, összességében pedig Phenjan várhatóan több mint 50 000 munkás átirányítását tervezi.

A hirtelen megjelenés azt jelzi, hogy az észak-koreai munkások most már "mindenütt jelen vannak Oroszország területén" - tette hozzá a tisztviselő. A legtöbbjük nagyszabású építkezéseken tevékenykedik, míg másokat ruházati üzemekbe és informatikai központokba irányítottak, ezzel megszegve az ENSZ által bevezetett szankciókat, amelyek megtiltják az észak-koreai munkaerő alkalmazását.

Orosz kormányzati források alapján 2024 első hónapjaiban több mint 13 000 észak-koreai érkezett az ország területére, ami tizenkét alkalommal haladja meg a megelőző év azonos időszakának forgalmát. Ebből a csoportból körülbelül 8000 fő diákvízummal lépett be, azonban hírszerzési szakértők és tisztviselők szerint ez csupán Oroszország stratégiája az ENSZ által bevezetett korlátozások kikerülésére.

Június hónapban Szergej Sojgu, az orosz kormány magas rangú tisztviselője először nyilvánosan megerősítette, hogy 5000 észak-koreai állampolgárt fognak elhelyezni Kurszk újjáépítési munkálataihoz. Ez a terület az ukrán erők tavalyi megszállása után került orosz fennhatóság alá, de azóta a helyzet változott, és a régió újra a figyelem középpontjába került.

A dél-koreai hatóságok nyilatkozata szerint "rendkívül valószínű", hogy az oroszok által elfoglalt ukrán területeken észak-koreai munkásokat fognak majd alkalmazni az újjáépítési folyamatok során.

"Oroszország jelenleg komoly munkaerőhiánnyal néz szembe, és az észak-koreai munkavállalók ideális megoldást jelentenek erre a problémára. Gazdaságosak, rendkívül szorgalmasak, és általában nem okoznak problémát" - nyilatkozta Andrej Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem professzora, aki elismert szakértője az észak-koreai és orosz kapcsolatoknak.

A külföldi építőipari munkák rendkívüli népszerűségnek örvendenek Észak-Koreában, hiszen a külföldi lehetőségek gyakran vonzóbb fizetéseket kínálnak, mint a hazai állások. A munkások többsége azzal a céllal vág neki az Oroszországba való utazásnak, hogy megszabaduljon a nyomorúságtól, és hazatérve új otthont biztosítson családjának, vagy éppen saját vállalkozásba kezdjen. A kiválasztás során csak a legmegbízhatóbb férfiakat engedik el, egy szigorú átvilágítást követően, ami azt is jelenti, hogy el kell hagyniuk otthonukat és szeretteiket.

A munkások jövedelmének jelentős hányadát "hűségdíj" néven közvetlenül az észak-koreai államnak utalják. A fennmaradó összeg – jellemzően havi 100-200 dollár – egy főkönyvi számlára kerül. Ezt az összeget csak akkor vehetik át, amikor visszatérnek hazájukba, ami szakértők szerint egy új módszer arra, hogy megnehezítsék a szökési kísérleteket.

Hogyan élnek? Mint a rabszolgák. "A körülményeik valóban szörnyűek" - mondta Kang Dong-wan, a dél-koreai Dong-A Egyetem professzora, aki többször is elutazott Oroszországba, hogy interjúkat készítsen észak-koreai munkásokkal.

A munkások rendkívül kockázatos körülmények között végzik feladataikat. Éjszakai műszakban a világítás lekapcsolásra kerül, így biztonsági felszerelés nélkül kell boldogulniuk a sötétben.

A munkásokat éjjel-nappal az építkezéseken tartják, ahol alkalmazzák őket, és észak-koreai állambiztonsági ügynökök felügyelik a mozgásukat. Piszkos, túlzsúfolt, bogarakkal teli konténerekben vagy befejezetlen lakóházak padlóján alszanak, és a hideg ellen az ajtókeretekre húzott ponyvával próbálnak védekezni.

Az elmúlt években néhány munkásnak sikerült megszerveznie a szökését számukra tiltott, de a feketepiacon elérhető, használt okostelefonok segítségével, amelyek árát a cigarettára és alkoholra kapott napi kis zsebpénzből spórolták össze.

Több forrásból érkező információk szerint az észak-koreai hatóságok a szökések megelőzése érdekében egyre szigorúbb intézkedéseket vezettek be, még inkább szűkítve a munkások már amúgy is korlátozott szabadságát.

Kang professzor, a Dong-A Egyetem tanára rámutatott, hogy az elmúlt év során a rezsim egyik jellemző taktikája az ideológiai képzések és önkritika-gyűlések gyakoriságának növelése volt. Ezeken a gyűléseken a munkásoknak nemcsak hűséget kellett esküdniük Kim Dzsong Un vezetésére, hanem saját tévedéseiket is nyíltan be kellett vallaniuk.

A munkásoknak az építkezésekről való távozásra is kevesebb lehetőségük van. "Korábban havonta egyszer, csoportosan kimehettek, de mostanában ezek a kirándulások szinte teljesen megszűntek" - tette hozzá Kang professzor.

Kim Seung-chul, egy elkötelezett szöuli aktivista, aki az észak-koreai munkások oroszországi menekülését segíti, arról számolt be, hogy a távozásra vágyókat egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonják.

Korábban még kettesével léphettek ki, ám 2023 óta már öt fős csoportokban kell mozogniuk, és a felügyelet is szigorúbbá vált.

Ilyen körülmények között a munkások szökési lehetőségei jelentősen csökkentek. A dél-koreai kormány adatai szerint az Oroszországból Szöulba érkező észak-koreaiak száma 2022 óta drámaian, körülbelül felére esett vissza, évi 20-ról mindössze 10 főre.

Szökik tehát mindenki, aki csak megteheti, de csupán keveseknek adatik meg a siker. Az egyik zsarnok eladta őket, míg a másik megvette őket, lelkük az állam birtokában van, míg zsírjukon a hadiipar gyarapodik – hiszen ők helyettesítik azokat, akik jelenleg lőszert vagy fegyveralkatrészeket termelnek.

A huszonegyedik században, orosz és észak-koreai területeken, rabszolga-kereskedelem zajlik, és a világ sajnos tehetetlennek tűnik ezzel a borzalmas valósággal szemben. A legnagyobb segítség, amit nyújthatunk, az a menekültek támogatása. A helyzet hátterében álló fő ok a megbillent orosz gazdaság és a hadiipar növekvő hatalma. Képzeljük csak el, hogy ha holnap véget érne a háborús feszültség (bár péntektől ez nem várható), a jelenlegi állapot legfeljebb annyiban változna, hogy Oroszország újabb konfliktusokra készülve továbbra is fenntartaná ezt a rendszert. Ha viszont a béke valóban elérkezne, a következmények drámaiak lennének: a fegyvergyárak, amelyek eddig jól fizettek, hirtelen nagy létszámleépítésekre kényszerülnének, míg a munkanélküliség a mostani alacsony szintről az egekbe szökne.

Az oroszok nosztalgikus érzésekkel idéznék fel a "dicsőséges múltat, a háborúk korát".