Szegeden és Budapesten a medvék nem észlelték saját árnyékukat, ami kedvező hírnek számít.

Legalábbis azoknak, akik már várják a tavaszt. A néphagyomány szerint ugyanis, ha süt a nap február 2-án, akkor még még hosszú, kemény tél áll előttünk.

Vasárnap a Szegedi Vadasparkban végre megmutatták magukat a medvék, akik a felhők mögül néha előbukkanó napsugarak kíséretében döntöttek úgy, hogy nem térnek vissza a medveházba. Ugyanebben az időszakban a budapesti állatkertben is hasonló jelenet zajlott: Csángó és Hargita, a két mackó, szintén nem akarták a hűvös árnyékot választani.

A Szegedi Vadasparkban 2015 óta élnek barnamedvék, akik különleges figyelmet kapnak. A két nőstény medve egy spanyolországi cirkuszból érkezett, ahol nem élték meg a természetes környezetüket. Miután megmentették őket, egy menhelyre kerültek, majd a Szegedi Vadasparkban kaptak új otthont, ahol egy új kifutó épült számukra, hogy szabadabban mozoghassanak és élvezhessék az életet.

Az állatoknak a gondozók a gyümölcsökből a tél feliratot rakták ki, így csakhamar a két medve meg is ette a telet.

A Fővárosi Állat- és Növénykert Facebook-oldalán is hasonló eseményekről számoltak be. A két barnamedve, Csángó és Hargita, reggel nem bukkantak rá az árnyékukra. Ez pedig kedvező hír, főleg azok számára, akik már izgatottan várják a tavasz beköszöntét.

A világ számos kultúrájában megfigyelhető volt, hogy az emberek az állatok viselkedéséből próbálták megjósolni az időjárás alakulását. Ezek az állatjóslások gyakran szájról szájra terjedtek, és sok esetben valós tapasztalatokra alapozódtak. A tavasz kezdetét jelző február másodikához, amely Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepeként is ismert, két érdekes népi bölcsesség fűződik, amelyek az állatok viselkedésén keresztül próbálnak betekintést nyújtani az időjárás várható alakulásába.

Egyes hiedelmek szerint "Gyertyaszentelő napján inkább a farkas üvöltsön be az ablakon, mint hogy a nap ragyogjon az égen." Ennek az az oka, hogy ha ezen a napon kellemes, enyhe időjárás köszönt ránk, az azt jelenti, hogy a tél még hosszú ideig elhúzódik. Ezzel a megfigyeléssel egyetértenek azok is, akik a barna medvék viselkedését figyelték meg, és ebből vonták le következtetéseiket.

A medvék viselkedését nemcsak Magyarországon használják a várható időjárás megállapításához, hanem Németországban, Svájcban, Hollandiában is. A hollandok voltak, akik meghonosították a szokást Amerikában is, ám ott végül nem a medve, hanem a mormota vált időjósló állattá.

A barnamedvék - szemben a mókusfélék közé tartozó mormotákkal, melyeket a vadaspark szomszédos kifutójában gondoznak - valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor a medvék anyagcseréje és szívverése is lelassul. Időnként azonban - általában enyhébb, napsütéses időben - kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.