Természetesen! Íme egy egyedi változat: **Média Tájékoztató Rendezvény** Ha bármilyen további kérdésed van, vagy más stílusban szeretnéd, szívesen segítek!

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke,

Luis de Guindos, a Európai Központi Bank alelnöke, jelentős szereplője a pénzügyi világ színpadának. Tapasztalata és szakértelme révén hozzájárul a gazdasági stabilitás fenntartásához, valamint az eurózóna monetáris politikájának alakításához.

Tisztelettel köszöntjük mindannyiukat! Az alelnök úrral közösen örömmel üdvözöljük önöket a mai sajtóértekezletünk alkalmából.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés, hogy csökkentük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát - amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk - az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozó aktualizált értékelésünkön alapul.

A dezinflációs trend kedvező irányba halad. Az inflációs mutatók nagyrészt összhangban állnak a szakértők előrejelzéseivel, és várakozások szerint az idei év során visszatérünk a középtávú 2%-os célunk körüli szintre. Az inflációs alapfolyamatot figyelembe véve a legtöbb indikátor azt jelzi, hogy az infláció tartósan stabilizálódik a kitűzött cél közelében. Hazánkban a belföldi infláció még mindig magas, amit elsősorban az magyaráz, hogy egyes szektorokban a bérek és az árak a korábbi inflációs lökésekhez való alkalmazkodása még mindig késlekedik. A bérnövekedés ugyanakkor a várakozásoknak megfelelően mérséklődött, és a nyereségek részben képesek enyhíteni az inflációs hatásokat.

A közelmúltbeli kamatvágásaink eredményeként az új hitelek felvétele fokozatosan olcsóbbá válik a vállalatok és a háztartások számára. A finanszírozási feltételek ugyanakkor továbbra is szigorúak, többek között azért, mert a monetáris politikánk változatlanul restriktív, és a múltbeli kamatemelések hatása továbbra is folyamatosan átgyűrűzik a hitelállományokra, ahogy néhány lejáró hitelt magasabb kamattal görgetnek tovább. A gazdaság továbbra is ellenszéllel küzd, de az emelkedő reáljövedelmek és a restriktív monetáris politika hatásainak fokozatos lecsengése nyomán idővel várhatóan megélénkül a kereslet.

Eltökézett szándékunk, hogy az inflációt fenntartható módon stabilizáljuk a középtávú, 2%-os célunk körül. A megfelelő monetáris politikai irányvonal kialakítása során adatvezérelt és folyamatosan frissülő megközelítést alkalmazunk értekezletről értekezletre. Ez azt jelenti, hogy kamatdöntéseink az inflációs kilátások értékelésén alapulnak, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs folyamatok dinamikáját és a monetáris politika átviteli mechanizmusának hatékonyságát. Nem köteleződünk el előre egy meghatározott kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most mélyebben belemerülök abba, hogyan értékeljük a gazdaság és az infláció alakulását, ezt követően pedig bemutatom a pénzügyi és monetáris helyzetről alkotott véleményünket.

A gazdaság a negyedik negyedévben az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint stagnált, és a közeljövőben valószínűleg továbbra is gyengén teljesít. A felmérések alapján a feldolgozóipar tovább zsugorodik, miközben a szolgáltatási szektorban expanzió tapasztalható. A fogyasztói bizalom törékeny, mivel a háztartások emelkedő reáljövedelme egyelőre nem bizonyult elegendő ösztönzőnek a kiadások jelentős megnövelésére.

A gazdasági helyzet kedvezőbb fordulatának lehetőségei továbbra is fennállnak. Az elmúlt hónapok során a munkaerőpiac némileg gyengült, de ennek ellenére alapvetően stabilnak tekinthető, hiszen a munkanélküliségi ráta decemberben 6,3%-on stagnál, ami viszonylag alacsonynak számít. A stabil álláspiac és a növekvő jövedelmek várhatóan erősítik a fogyasztói bizalmat, ezáltal élénkíthetik a kiadások növekedését. Emellett a kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségek is hozzájárulhatnak a fogyasztás és a beruházások fellendüléséhez. Amennyiben a kereskedelmi feszültségek nem fokozódnak, a kivitel várhatóan támogatóan hat az élénkülésre, ahogy a globális kereslet is erősödik.

A fiskális és strukturális politikák hatására a gazdaság termelékenysége, versenyképessége és rezilienciája várhatóan jelentős mértékben növekedni fog. Örömmel üdvözöljük az Európai Bizottság új versenyképességi iránytűjét, amely részletes cselekvési tervet kínál a tagállamok számára. Kiemelten fontos, hogy a jövőben ambiciózus és konkrét strukturális reformok kövessék Mario Draghi javaslatait az európai versenyképesség javítására, valamint Enrico Letta ajánlásait az egységes piac megerősítésére. A kormányoknak az EU gazdasági vezetési keretének keretein belül sürgősen és maradéktalanul teljesíteniük kell a vállalt kötelezettségeiket. E lépések elősegítik a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós csökkentését, miközben a növekedést serkentő reformok és beruházások élveznek prioritást.

Az éves infláció januárban a novemberi 2,2%-os szintről 2,4%-ra nőtt decemberben. A megelőző két hónaphoz hasonlóan most is számítottunk erre az emelkedésre, amely főként annak köszönhető, hogy a korábbi, jelentős energiaár-csökkenések már nem szerepelnek a számításainkban. Ennek következtében az energiaárak, a múlt havihoz viszonyítva, decemberben emelkedtek, ezzel megszakítva a négy hónapon át tartó csökkenést. Eközben az élelmiszerárak növekedése és az iparcikkek inflációja mérséklődött, előbbi 2,6%-ra, míg utóbbi 0,5%-ra csökkent, míg az iparcikkinfláció viszont 4,0%-ra emelkedett.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatójának alakulása megfelel a középtávú inflációs célunkhoz való tartós ütemű visszatérésnek. A belföldi infláció, amely szorosan követi a szolgáltatások inflációját, változatlanul magas, ahogy a bérek és egyes szolgáltatásárak még mindig számottevő késedelemmel igazodnak az infláció múltbeli megugrásához. Ugyanakkor közelmúltbeli jelzések szerint a béroldali nyomás folyamatosan mérséklődik, a nyereségek pedig pufferszerepet játszanak.

Előrejelzéseink szerint a közeljövőben az infláció az aktuális szinten ingadozva fog viselkedni, mielőtt stabilan a 2%-os középtávú célhoz közelít. Ennek a folyamatnak a támogatásában szerepet játszik az enyhülő munkaerőköltségek nyomása, valamint a korábbi monetáris politikai szigorításaink tartós hatásai a fogyasztói árakra. Miközben az inflációs kompenzáció piaci mutatói nagyrészt helyreállították a tavaly ősszel tapasztalt csökkenést, a hosszabb távú inflációs várakozások egy jelentős része továbbra is a 2%-os szinten stabilizálódik.

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. A világkereskedelemben jelentkező súrlódások fokozódása tovább fékezheti az euroövezeti növekedés ütemét azáltal, hogy visszafogja a kivitelt, és gyengíti a világgazdaságot. A gyengébb bizalom megakadályozhatja a fogyasztás és a beruházás várt ütemű élénkülését. A helyzetet olyan geopolitikai kockázatok ronthatják mint Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet, amely megzavarhatja az energiaellátást és további nyomást helyezhet a világkereskedelemre. A növekedés akkor is kisebb lehet, ha a monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai a vártnál hosszabb ideig érzékelhetők. Ugyanakkor erősebb lehet, ha a lazább finanszírozási feltételek és a csökkenő infláció lehetővé teszi a belföldi fogyasztás és beruházás gyorsabb újraélénkülését.

Az infláció mértéke váratlanul megugorhat, ha a bérek vagy a vállalati nyereségek a vártnál gyorsabban növekednek. Az inflációs nyomás forrásai között szerepelhetnek a fokozódó geopolitikai feszültségek, amelyek az energiaárak és a szállítási költségek emelkedéséhez, valamint a globális kereskedelem zavaraihoz vezethetnek. Továbbá, a szélsőséges időjárási események és a kibontakozó klímaváltozás is jelentős hatással lehet az élelmiszerárakra, gyakran a várt szint felett emelve azokat. Ezzel szemben az infláció csökkenése is váratlanul bekövetkezhet, ha a gyenge fogyasztói bizalom és a geopolitikai feszültségek miatti aggodalmak gátat szabnak a várt fogyasztási és beruházási fellendülésnek. A monetáris politika szigorítása szintén fékezheti a keresletet, ahogy a globális gazdasági helyzet váratlan romlása is inflációs meglepetéseket okozhat. A világkereskedelemben fellépő akadályok pedig tovább növelhetik az euroövezeti inflációs kilátások körüli bizonytalanságot.

Az euroövezeti piaci kamatok a decemberi értekezlet óta emelkedő tendenciát mutatnak, ami részben a globális pénzügyi piacokon tapasztalható magasabb kamatszinteknek tudható be. Bár a finanszírozási feltételek továbbra is szigorúak, a mi kamatcsökkentéseink eredményeként a hitelfelvétel fokozatosan kedvezőbbé válik a vállalatok és a háztartások számára.

Novemberben az új vállalati kihelyezések átlagos kamata 4,5%-ra csökkent, míg a piaci alapú adósság kibocsátási költsége változatlanul 3,6%-on maradt. Ugyanakkor az új jelzáloghitelek kamata is enyhe mérséklődést mutatott, 3,5%-ra csökkent.

A decemberi hónap során a vállalatoknak nyújtott banki hitelkihelyezések 1,5%-os emelkedést mutattak a novemberi 1,0%-hoz képest, ami figyelemre méltó havi állományváltozást jelez. Ezen túlmenően a vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok éves növekedése 3,2%-ra csökkent. A jelzáloghitelezés fokozatosan kezd élénkülni, ugyanakkor az éves növekedési ütem csupán 1,1%-os, ami összességében visszafogott fejlődést tükröz.

Legújabb bankhitelfelmérésünk alapján a vállalati hitelképességi standardok a tavalyi négy negyedév viszonylag stabil helyzete után 2024 utolsó negyedévében újra szigorodtak. Ennek fő oka, hogy a bankok egyre inkább aggódnak ügyfeleik kockázatai miatt, amelyeket már nem hajlandók olyan könnyen átvállalni. A vállalati hitelkereslet a negyedik negyedévben némileg emelkedett, de összességében gyenge tendenciát mutat. A jelzáloghitel-képességi követelmények a korábbi három negyedév enyhülése után most stabilizálódtak, míg a jelzáloghitel-kereslet, a kedvezőbb kamatok hatására, jelentős növekedést mutatott.

A Kormányzótanács a mai napon bejelentette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. A döntés a betéti rendelkezésre állás kamatlábának mérséklésére vonatkozik, amely kulcsfontosságú eszköz a monetáris politika alapállásának alakításában. Ez a lépés az inflációs kilátások, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának frissített értékelésén alapul. Célunk, hogy az inflációt tartósan stabilizáljuk a középtávú, 2%-os célnál. A megfelelő monetáris politikai irányvonal kialakításához adatközpontú, értekezletről értekezletre történő megközelítést alkalmazunk. Kamatdöntéseink az aktuális gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs folyamatok alakulása, valamint a monetáris politika hatásmechanizmusának ereje alapján fognak formálódni. Fontos megjegyezni, hogy előre nem köteleződünk el egy adott kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretein belül minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy eszközeinket rugalmasan alakítsuk, biztosítva ezzel az infláció fenntartható stabilizálódását a középtávú céljaink elérése érdekében. Célunk, hogy megőrizzük a monetáris politika zökkenőmentes működését is.

Most már teljes mértékben készen állunk arra, hogy válaszoljunk a kérdéseitekre.