Rúzsa Magdi a vajdasági gyökerei kapcsán így fogalmazott: "Az ember lelkében egyfajta kettősség alakul ki."
Az énekesnő megosztotta, hogy hosszú időn át neheztelt a sorsára, amiért búcsút kellett mondania a szülőföldjének.
Rúzsa Magdi az egykori Jugoszlávia területén született, egész gyerekkorát a Vajdaságban töltötte, mígnem 2005-ben jelentkezett a TV2 tehetségkutató műsorába, a Megasztár harmadik szériájába, amit 2006-ban meg is nyert. Áprilisban közösségi oldalán írta: "Hazajött végre a lelkem is, nem csak a testem, mostantól megint itthonról megyek majd haza, meg fordítva." Ezt idézve kérdezte az énekesnőtől a Glamour újságírója, mit jelentenek számára ezek a szavak.
Számomra ez nem csupán a vidéki élet szépségeiről szól, hanem a határon túli tapasztalatokról is. Az ember olykor úgy érzi, mintha kettészakadna, amikor új országba lép, miközben az anyaország hívogató karjaiban találja magát. Vajdaság az, ahol a gyökereim rejtőznek, míg Magyarország az a föld, amely lehetőségeket kínált számomra, hogy végre megvethetem a lábam. Itt valósíthattam meg igazán az álmaimat, és élhettem meg mindazt, amire vágytam!
- mondta el az interjú során, majd így folytatta:
Amikor az említett posztot megírtam, egy új felismerés fogalmazódott meg bennem: végre sikerült túllépnem a bölcsőmmel szembeni dühömön. Hosszú ideig haragudtam rá, amiért el kellett hagynom, de most, hogy ezt a nehéz érzést elengedtem, újra örömmel tekintek haza. Otthonról is szívesen térdelek vissza, mert itt mindenem megvan: a szívem, a lelkem, a színpadom, valamint az az összes energia és érzelem, amit belefektettem. Az a rengeteg szeretet, amit fellépéseim során kapok, mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy újra és újra hazatérjek.
- fogalmazott Rúzsa Magdi, aki szerint "az identitás minden olyan dolog, amit akarva-akaratlanul, de magamba szívtam".
E tapasztalatok egy része megerősített, míg más aspektusaik gyengébbé és sebezhetőbbé tettek, de éppen ezek révén váltam teljessé és kerek egésszé.
Arra a kérdésre, hogy mit szeretne átadni gyermekeinek, az énekesnő így nyilatkozott: számára elengedhetetlen, hogy beszéljen ikreinek a családi gyökerekről. "Fontos, hogy meséljünk nekik, felfedezzük együtt az ízeket, az illatokat és a gondolkodásmódot, ami minket formált..."
Volt egy időszak az életemben, amikor magyar gyerekként mélységesen dühös voltam amiatt, hogy miért kell annyi mindent tudnom a szerbekről, és hogy egyáltalán miért tanuljak meg szerbül, hiszen a környezetem teljes mértékben magyar volt. Az értetlenség és a feszültség uralta a gondolataimat. Ma már azonban másképp tekintek erre. Rájöttem, hogy a tapasztalataim révén sokkal színesebb, illatosabb, fűszeresebb és különlegesebb lettem. Ma már úgy érzem, hogy szeretném, ha a gyermekeim is megismernék ezt a sokszínűséget, hiszen ezáltal mélyebben megérthetik majd engem és az édesapjukat is, aki szintén a vajdasági gyökereivel büszkélkedhet.
Rúzsa Magdi a magazinnak kifejtette, hogy ezek az apróságok sok kérdésre választ adnak: például miért ráncolja kicsit többet a homlokát, vagy miért gesztikulál erőteljesebben, amikor beszél. Szerinte a szerb emberek természetükből fakadóan markánsabbak és intenzívebbek, akiket körülölel a hangos, meleg délies atmoszféra minden árnyalatával. Magdi hangsúlyozta, hogy gyermekeink számára ezeket a jelenségeket csak akkor értik meg igazán, ha türelmesen elmagyarázzuk és megmutatjuk nekik. Úgy véli, hogy ha egy gondolatcsírát szeretnénk elültetni a gyerekek fejében, azt időben kell kezdeni, hogy az később életre kelhessen.