A tét óriási, a légkör pedig jéghideg: Von der Leyen és Kína összecsapása egy feszültségekkel teli pillanat, de a helyzet alakulása nem ígér sok jót.

Hszi Jinping Pekingben találkozik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnökével. Az esemény jelentős lépést jelent az EU és Kína közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében.

Az év elején a remény szikrái világították meg az EU és Kína közötti kapcsolatokat, hiszen sokan abban bíztak, hogy Donald Trump amerikai elnöksége új utakat nyithat a felek számára. Azonban néhány hónap elteltével a helyzet drámaian megváltozott: az EU-Kína viszony most feszültebb, mint valaha, és a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a várakozások messze elmaradtak a valóságtól.

A csúcstalálkozó kivételes lehetőséget teremt az EU és Kína számára, hogy "továbbfejlesszék és kiegyensúlyozzák" kapcsolatukat - fogalmazott Von der Leyen az X platformon, nem sokkal pekingi érkezése után. "Biztos vagyok benne, hogy egy kölcsönösen előnyös együttműködés valósítható meg (...) Olyan partnerség, amely alapjaiban határozza meg a következő 50 év viszonyait" - hangsúlyozta. A bizottság elnökének szavai jól tükrözik azt a reményt, amelyet mindkét fél kifejezett a csúcstalálkozó előtt.

Az Európai Unió tisztviselői hangsúlyozták, hogy nyitottak az őszinte párbeszédre, míg a kínai hivatalnokok a fokozott együttműködés lehetőségeit vizsgálták a találkozó során. Egy kínai külügyminisztériumi szóvivő kedden a sajtónak kifejtette, hogy a két ország közötti kapcsolatok "kritikus fázisban" tartanak, ahol a múlt eredményeire támaszkodva egy új fejezet kezdődhet.

annak ellenére, hogy az EU 27 tagállama hasonló nyomással néz szembe, mint Kína, nem utolsósorban az Egyesült Államokba irányuló exportjukra kivetett vámok miatt.

Korábban voltak kedvező jelek arra, hogy a felek közötti közös nevező megtalálható, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hónap során kifejtette, hogy az EU és Peking viszonya "a század egyik legfontosabb és legmeghatározóbb kapcsolata". Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az előrelépés a stagnáló ügyekben.

Engin Eroglu, az Európai Parlament Kína-delegációjának elnöke szerint az amúgy is törékeny bizalom Kína és az EU között új mélypontra süllyedt:

A két fél kapcsolatainak romlásához vezető egyik fő tényező az Oroszország-Ukrajna háború kérdése. Az EU múlt heti döntése, hogy szankciókat vezetett be két kínai bank ellen Oroszország támogatásában játszott szerepük miatt, felbosszantotta Pekinget a csúcstalálkozó előtt, és kényelmetlen légkört teremtett. Kína jelezte, hogy tiltakozást nyújtott be az EU kereskedelmi vezetőjének a csúcstalálkozó előtt. Továbbá olyan hírek is terjedtek, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter állítólag azt mondta Kaja Kallasnak, az EU külpolitikai főképviselőjének ebben a hónapban, hogy Peking nem szeretné, ha Oroszország elveszítené az ukrajnai háborút - ami ellentmond Kína hivatalos semlegességi álláspontjának.

Kallas korábban az év során Kínát "Oroszország háborújának kulcsfontosságú támogatójaként" azonosította, hangsúlyozva, hogy "ha Kína valóban leállítaná a támogatását, annak jelentős következményei lennének". Az EU számára a kereskedelmi kapcsolatok kiemelt aggodalomra adnak okot. Tavaly az EU vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos járművekre, amire Peking válaszul hasonló lépéseket tett az európai termékek ellen. A hónap folyamán Kína korlátozta az EU-s orvosi eszközök beszerzését, miután az EU júniusban szigorúbb intézkedéseket vezetett be a kínai orvosi berendezésekre. Talán a legfigyelemreméltóbb, hogy Kína az idei évben exportkorlátozásokat alkalmazott a ritkaföldfémekre és más kritikus ásványokra. Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azzal vádolta Pekinget, hogy "kvázi-monopóliumát" használja a globális ritkaföldfém-piacon, ezzel akadályozva versenytársait.

Tavaly a Kínával szembeni kereskedelmi hiány 305,8 milliárd euró volt az Európai Unióban. Egy korábbi interjúban, a kínai The Paper hírportálnak adott interjúban Cai Run, Kína EU-nagykövete kifogásolta, hogy az EU Kínát "együttműködési partnerként, gazdasági versenytársként és szisztematikus riválisként" pozícionálja.