Putyin nem képes egyedül dönteni az atomháború megkezdéséről, még ha ezt szeretné is.
Az Európai Unió és a NATO komoly figyelmet fordít az orosz fenyegetésekre, mivel az orosz rakéták képesek elérni Európa bármely területét - nyilatkozta a Hírklikknek Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. Hangsúlyozta azonban, hogy az atomfegyverek bevetéséről mindig egy kollektív döntéshozó testület határoz, így az elnök önállóan nem hozhat ilyen súlyú döntést.
Vlagyimir Putyin az orosz állami televízióban csütörtökön figyelmeztetett, hogy azok az országok, amelyek nagy hatótávolságú fegyverekkel segítik Ukrajnát, komoly következményekkel néznek szembe. Orbán Viktor ezt követően hangsúlyozta, hogy Putyin szavai nem csupán üres fenyegetések, hanem a nyugati vezetők számára komoly figyelmeztetést jelentenek. "A hivatalos szervek komolyan veszik az orosz agressziót: több olyan intézet is működik, amely kifejezetten Oroszország helyzetével foglalkozik, és a NATO-n belül is találhatók elemzők és hírszerzési csoportok, akik szoros figyelemmel kísérik a helyzetet. Az orosz doktrína átalakulása az egyik legnagyobb kihívást jelenti, ezért fontos, hogy nyomon kövessük, mik a céljaik, milyen új haditechnikai eszközöket alkalmaznak, ezek hatékonyságát, valamint a nemzetközi kapcsolataik alakulását" - nyilatkozta a Hírklikknek Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő.
Putyin még kedden fogadta el Oroszország új nukleáris doktrínáját, miután Ukrajna elkezdte használni orosz területre irányítva az Egyesült Államok által küldött ATACMS-rakétákat. Válaszként Oroszország közép-hatótávolságú ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát. Ez a rakéta ugyan nem szállított atomfegyvert, de erre is lett volna lehetőség. "Erre a rakétára tehetnek hagyományos, vagy atomfejet is, de nyilván nem atomfejjel kísérleteztek. Ez kettős figyelmeztetés: egyrészt a nyugat felé, hogy Oroszország is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek elérik Ukrajna bármely területét, de ezzel már nem Ukrajnát fenyegetik, hanem a nyugati országokat. Ott vannak az Iskanderek is Oroszország nyugati határa mentén, a balti országok környékén, amikkel Európa bármely pontját elérik" - emlékeztetett a szakértő. A keddi rakétatámadás egy katonai létesítményt talált el Dnyipro városában, messze az orosz-ukrán határtól. Ukrajnának azonban nincsenek olyan légvédelmi eszközei, amelyekkel még érkezés előtt el tudnák téríteni a hasonló eszközöket.
Gombnyomásra nem aktiválódik.
A héten módosult orosz doktrína új keretrendszert állít fel az atomfegyverek alkalmazásának feltételeiről, amely szerint az orosz és belorusz vezetés alacsonyabb lécet állított fel a nukleáris fegyverek bevetésének indoklására. A legfrissebb verzió értelmében atomfegyverek alkalmazására akkor kerülhet sor, ha Oroszországot vagy Belaruszt olyan támadás éri, amely súlyos fenyegetést jelent a két ország szuverenitására vagy területi épségére. Ezzel szemben a korábbi doktrína azt mondta ki, hogy atomcsapásra csak nukleáris támadás esetén lehet válaszolni, vagy ha az orosz állam létezése kerül veszélybe. A nukleáris fegyverek bevetésének végső döntéshozója továbbra is az elnök, ám a folyamatban szerepet játszik egy szélesebb döntéshozó csoport is. "Az atomfegyverek alkalmazása nem pusztán egy ember döntésén múlik, hanem egy kollektív folyamat eredménye. Az elnök végső döntése azonban elengedhetetlen, hiszen se Keleten, se Nyugaton nem fordulhat elő, hogy egy pillanatnyi impulzus alapján kezdődik el egy atomháború" - nyilatkozta Kis-Benedek József.
Ettől függetlenül, nem megnyugtató, hogy a BBC Oroszországról tudósító szerkesztője, Steve Rosenberg egy olyan autóhoz hasonlította az orosz elnököt, amelyben nincs hátramenet és fék, és padlógázzal száguld az autópályán. A Novaja Gazeta újságírója, Andrej Kolesnyikov szerint még Putyin sem tudja, bevesse-e az atomfegyvereket, mert ez a pillanatnyi érzelmein múlik. Ugyanakkor nyugati országok korábban tankokkal, rakétákkal és F-16-os vadászrepülőkkel is ellátták Ukrajnát, amit Putyin nem sokkal később szintén megtorlással fenyegetett. A nukleáris fegyverek bevetése beláthatatlan pusztítással járna, tekintve, hogy a világ atomfegyvereinek 88 százaléka az Egyesült Államok és Oroszország kezében van.
Oroszország már több mint ezer napja folytatja agresszív hadműveleteit Ukrajna ellen. A Hírklikken pedig részletesen foglalkoztunk azzal, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően milyen módon kényszerítheti kompromisszumba az orosz elnököt.
