Pogátsa Zoltán véleménye szerint a BYD központjának hazai letelepedése rendkívül jelentős és pozitív fejlemény.

A közgazdász véleménye alapján a budapesti beruházás ígéretes irányt mutat, ám Bod Péter Ákos ezzel szemben óvatosabban közelíti meg a projektet, és fenntartásokkal él. Závecz Tibor viszont úgy látja, hogy a magyar vállalkozóknak jót tenne, ha a külföldi cégek dinamizálnák a gazdasági környezetet, friss impulzusokat hozva ezzel a piacra.

Ha 35 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy egy kínai autógyártó fejlesztési központot alapít Budapesten, valószínűleg örömmel fogadták volna a hírt. Most azonban Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök és az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, óvatosan fogalmazva reagál a BYD érkezésére. A VIG Befektetési Alapkezelő által rendezett kerekasztal-beszélgetés során kifejtette: a német autógyáraknak is legalább 15-20 évre volt szükségük ahhoz, hogy a letelepedés után kutatás-fejlesztést hozzanak Magyarországra. A kínai vállalat képviselői egy 100 milliárd forintos beruházásról szólnak, amelyhez 20 milliárd forint állami támogatást kérnek. Bod Péter Ákos véleménye szerint azonban csak az utóbbi összeg biztos, és ha valóban megvalósul a tervezett 2000 mérnöki munkahely, annak is komoly követelményei lesznek, például anyanyelvi szintű kínai nyelvtudás.

Sokkal kedvezőbb véleményen van a beruházásról Pogátsa Zoltán közgazdász, aki szerint a rendszerváltáskor Kína 30 évvel mögöttünk volt, ma viszont 30 évvel előttünk van. "Amit megcsinált 30 év alatt Kína, azt mi is megcsinálhattuk volna, ha a rendszerváltás idején elkezdünk befektetni oktatásba és technológiába" - mondta ezzel kapcsolatban (az Antall-kormány idején az iparért felelős Bodnak válaszolva). Ehelyett a külföldi működőtőkére tette le a voksát az akkori kormányzat, aminek köszönhetően a magyar gazdaság máig a multik összeszerelő-üzeme, a gazdaság alakítói továbbra is ebben gondolkodnak, még ha tagadják is.

Pogátsa véleménye szerint könnyen észlelhető lesz, ha a magyar gazdaság túllép az összeszerelő-üzem szerepén: ezt a bérek emelkedése fogja jelezni. Jelenleg azonban ez még nem valósul meg. Kínáról sokak fejében elavult kép él, hiszen az országot továbbra is a gyorséttermek és kisboltok jellemzik, holott valójában már régóta a technológiai innovációk élvonalában áll.

„A BYD fejlesztőközpontjának megérkezése számomra rendkívül jelentős és pozitív lépés.”

A közgazdász világossá tette, hogy a kormány által ígért 100 új gyár helyett sokkal inkább 100 új fejlesztőközpontra lenne szükség. Véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy a tervezett beruházásból csupán az állami 20 milliárd forint valósuljon meg, hiszen ez csak a befektetés többi részét vonzza magával. A BYD beruházását pozitív lépésnek tartja, de elgondolkodtatónak találja, hogy már az első projekt kapcsán felmerül a kérdés: vajon elegendő mérnök áll-e rendelkezésre az országban.

Závecz Tibor véleménye szerint, ha harminc évvel ezelőtt kérdezték volna az embereket egy ilyen jellegű beruházásról, a többség valószínűleg nem is vette volna komolyan a felvetést. Manapság azonban már egyértelmű, hogy a három folyamatban lévő nagyberuházás – a BYD, a CATL és a BMW gyárai – mindegyike kézzelfogható módon hozzájárul majd a magyar GDP-hez. Ugyanakkor Závecz arra is felhívja a figyelmet, hogy a kulturális különbségek miatt sokakban félelem ébredt, és nyitott kérdés marad, mi történik, ha 30-40 ezer kínai érkezik Debrecenbe.

Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amikor a rendszerváltás után megjelent a külföldi tőke Magyarországon, megtanultuk, hogy a kultúra nagyon fontos. Volt olyan francia cég, ahol még az ásványvíz is francia volt, a magyar hozzáadott érték így minimális maradt. A legtöbb külföldi beruházó hasonlóan gondolkodott, kivételt a Suzuki jelentett, mivel nekik 60 százalékban helyi beszállítókkal kellett együtt dolgoznia, hogy eladhassák európaiként az itt gyártott autókat. Bod azt is felidézte, hogy a különböző nemzetiségű cégekkel máshogy kellett tárgyalni, a Suzuki vezetője például hosszas tárgyalás után még a vezérigazgatói széket is felajánlotta neki.

A kínaiakkal viszont az a tapasztalat, hogy egyáltalán nem adnak át technológiát, a volt jegybankelnök szerint nem fognak Magyarországon fejleszteni. Még a baráti, nyugati cégeknek is hosszú időbe telt, hogy ilyen folyamatokat Magyarországra telepítsenek, a győri egyetemen például évtizedek kellettek, hogy kifejlődjön a szükséges oktatás. Az ideérkező cégek Bod szerint nem a GDP-t tolják meg, csak az exportot és az importot. Szerinte nagy kockázata van annak, ha a magyar kormány a kommunista Kínára tesz tétet, miközben van egy amerikai orientációjára is, az pedig kérdéses, hogy mi fog megvalósulni a tervekből, hiszen a Fudan Egyetem budapesti campusát is bejelentették, aztán végül mégse lett semmi.

Pogátsa véleménye szerint nem szükséges találgatásokba bocsátkozni; a BYD-központ jövője világos. A kínai technológiák európai adaptálása és a helyi szabványoknak való megfelelés érdekében a magyar kutatók már aktívan dolgoznak. Ő magabiztosan állítja, hogy a beruházás nyomán a magyar GDP-ben is mérhető változások fognak bekövetkezni. Kiemeli, hogy az ország elmaradottabb területein a gyárak jelentős hozzáadott értéket képviselnek, és figyelmeztet arra, hogy a bérek, amelyeket Debrecenben és Szegeden láthatunk, már most is komoly aggodalmat keltenek a helyi vállalkozók körében. Pogátsa ezt a kérdést fontosnak tartja, hiszen felveti a lehetőséget, hogy a nagyobb gyárak elvonják a munkaerőt a kisebb helyi cégektől, ami komoly kihívás elé állíthatja a térség gazdaságát.

A CATL és a BMW által végzett befektetések kapcsán úgy véli, hogy Debrecen fejlődése 30 évvel előrébb repíti a várost, így a jövőben hasonló helyzetben lesz, mint napjainkban Győr vagy Kecskemét. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar gazdaság egyik keserű igazsága, hogy Kecskemét és Győr fejlődése nem érte el az Audi központjának, Ingolstadt szintjét. Debrecen esetében viszont úgy látja, hogy a gyárak nem csupán ipari tevékenységet hoznak, hanem logisztikai és infrastrukturális fejlesztések sorozatát is. Már most érzékelhető, hogy tanácsadó cégek és szállodák kezdenek megtelepedni a városban. A szakember szerint a debreceni és a szegedi beruházások hatása már 2026 végére megjelenik majd a magyar GDP alakulásában.

Závecz megállapításai alapján az ország fejlettségét szemléltető térképek világosan mutatják, hogy a legfejlettebb régiókban a gyárak jelenléte figyelhető meg. A szakértő véleménye szerint a hazai vállalkozók számára elengedhetetlen lenne a gazdasági környezet átalakulása, mivel a többségük nem elég ambiciózus, és nem törekszik a növekedésre; inkább megelégszenek azzal, ha fenntartják jelenlegi működési szintjüket.

Pogátsa véleménye szerint az ázsiai gazdaság felemelkedése megállíthatatlanul halad előre, és a 21. század a Kínai Népköztársaság dominálásának időszaka lesz. Emlékeztetett arra, hogy ez a jelenség a Meidzsi-restaurációval vette kezdetét Japánban, majd fokozatosan átterjedt az egykori japán gyarmatokra, végül pedig Teng Hsziao-ping irányítása alatt Kína is csatlakozott a fejlődéshez. Azóta rendszeresen megfogalmazódik, hogy a kínai gazdaság növekedése bármelyik pillanatban összeomolhat, de ez eddig soha nem következett be, és a jövőben sem valószínű, hogy bekövetkezik.

Bod Péter Ákos kifejezte, hogy örömmel tapasztalja, hogy a befektetők felfedezik a potenciált a térség vállalataiban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar vállalkozói kultúra hajlamos az óvatos megközelítésre és a rejtőzködésre. Ez a hozzáállás hozzájárul a cégek túlélési képességéhez, de egyben lassítja a dinamikájukat is. Állítása szerint a keleti régió fokozatosan átveszi a déli országok szerepét, míg Magyarország a régióban a hátsó sorban kullog, amiért a politikai struktúrának is jelentős felelőssége van.