Orbán Viktor és Donald Trump: Két politikai figura, akiknek stílusa és megközelítése sok hasonlóságot mutat, de vajon tényleg egy recept alapján működnek? Mindketten karizmatikus vezetők, akik a nacionalizmusra és a populizmusra építik politikai stratégiá

Az AP hírügynökség elemzése szerint Magyarország "választási autokráciává" alakulása szoros párhuzamokat mutat Donald Trump második elnöki ciklusával. Az írás felidézi, hogy Trump beiktatásának napján Orbán Viktor az "aranykorról" beszélt, utalva ezzel az Egyesült Államok új elnökének hatalomra jutására. Orbán értékelése szerint Trump visszatérése nem csupán az Egyesült Államok, hanem Magyarország számára is új időszakot nyit, amely a liberális demokrácia válságát is magában hordozza.

A cikk rámutat arra, hogy Orbán Viktor politikai megközelítése és kormányzati gyakorlata hosszú ideje inspirálja az amerikai jobboldalt. A magyar modell olyan példaként szolgál, ahol a bevándorlás mértéke alacsonyabb, a szabályozások enyhébbek, és a demokratikus fékek, valamint ellensúlyok gyengébben működnek. Orbán és Trump között szoros kapcsolat áll fenn, hiszen a magyar miniszterelnök többször is ellátogatott Trump floridai otthonába. Az amerikai elnök már a kampányidőszakban is dicsérte Orbánt, és egy tavalyi elnökjelölti vitában kifejezetten erős, határozott személyiségnek nevezte őt.

A cikk hangsúlyozza, hogy Orbán hatalomra jutása óta jelentős változtatásokat eszközölt az igazságszolgáltatás terén, a választási rendszert átalakította, és ezzel megnehezítette az ellenzék helyzetét. Ezen kívül korlátozta az LMBTQ+ közösség jogait, a bevándorlást, valamint a média és a civil szervezetek működési lehetőségeit.

Trump visszatérése óta számos rendelettel igyekszik növelni az elnöki hatáskört.

A cikkben Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem neves professzora osztja meg gondolatait Orbán Viktor politikai pályafutásáról. Emlékeztet arra, hogy Orbán először 1998-ban foglalta el a miniszterelnöki posztot, de a 2002-es választásokon vereséget szenvedett. Ekkor egy emlékezetes kijelentést tett: "soha többé nem fogok veszíteni". Scheppele szerint ebben a pillanatban kezdte el kidolgozni azt a jogi keretrendszert, amely lehetővé tette számára, hogy 2010-ben kétharmados többséggel visszatérjen a hatalomra. "Bár nem nevezték Project 2025-nek" - utal Scheppele Trump radikális reformjaira - "akár Project 2010-nek is hívhatták volna." A cikk megemlíti, hogy az Európai Parlament Magyarországot "választási autokráciának" titulálta, ami tovább hangsúlyozza a politikai helyzet súlyosságát.

A szerző hangsúlyozza, hogy a Fidesz egyik első jelentős intézkedése 2012-ben a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése volt. Ennek következményeként szinte 300 vezető bíró kényszerült távozásra. Az ő utódaik kiválasztása során politikailag megbízható egyéneket jelöltek ki, a kinevezési folyamatot pedig Handó Tünde, a Fidesz egyik alapítójának felesége irányította.

A cikk rámutat arra, hogy Trump és a republikánusok nem képesek önállóan átalakítani az amerikai igazságszolgáltatási rendszert. Azonban Trump első elnöki ciklusa alatt három bírót neveztett ki a kilenc tagú Legfelsőbb Bíróságba, ami a konzervatív többség megerősítéséhez vezetett. Ez a többség olyan ítéleteket hozott, amelyek közvetett módon hozzájárultak ahhoz, hogy Trump elkerülhesse a felelősségre vonást a 2020-as választások utáni események kapcsán. Ezen kívül Trump nyilvánosan kritizálta azokat a bírókat, akik nem a politikai elvárásainak megfelelően döntöttek.

A cikk Orbán választási reformjait is kiemeli, amelyek a Fidesz számára biztosítják a parlamenti többséget - még akkor is, ha a párt a választók kevesebb mint felének támogatását szerzi meg. Megszólalt Szelényi Zsuzsanna, a Fidesz egykori alapító tagja, aki szerint "Orbán dönti el, ki lehet politikus és ki nem. Teljesen uralja a pártot."

Orbán üzleti köreinek támogatásával központi irányítás alá vonta az egykor független magyar sajtót, magyarázza az elemzés. Trump szintén nyomást gyakorol az amerikai médiára, több pert is indított sajtóorgánumok ellen és szabályozási fenyegetésekkel is élt. A cikk szerint Orbán nemcsak belföldön alakította át a politikai rendszert, hanem külpolitikai orientációját is kelet felé tolta. Jeszenszky Géza, Magyarország a rendszerváltás utáni első külügyminisztere azt mondta: Orbán felismerte, hogy a nyugati demokrácia szabályai akadályozzák politikai céljait, ezért inkább Oroszországhoz és Kínához közeledik.

Donald Trump többször is kifejezte elismerését autokrata vezetők iránt, kiemelten Vlagyimir Putyin személyét.

A cikk záró megállapítása figyelmeztet arra, hogy noha az amerikai politikai struktúra alapvetően eltér a magyartól, Orbán hatalmi konszolidációja figyelmeztető jelként szolgálhat. Szelényi rámutat, hogy az autokratikus irányvonalak komoly fenyegetést jelentenek: "Ha az autokratizálódás egyszer megkezdődik, akkor ez egy lavinaszerű folyamat, amely nem áll meg – ez egy megállíthatatlan fejlődés."