Növekedés: a kormány bizakodása forrása - Világgazdaság

Több szektor is bíztató jeleket mutat az idei év során. A kormány törekvése a gazdasági növekedés dinamizálása, amelyhez különböző intézkedésekkel kíván hozzájárulni. Összegzést állítottunk össze a legfigyelemreméltóbb mutatókról.

A kormány szándéka, hogy az idei évben a gazdasági bővülés új impulzusokat kapjon. Már számos területen észlelhetők azok a pozitív jelek, amelyek a gazdasági növekedés fokozódását jelzik. A Világgazdaság az utóbbi napokban alaposan bemutatta ezeket a tendenciákat, most pedig egy átfogó összegzést kínálunk a témában.

A tavalyi év összességében 0,6 százalékos gazdasági növekedést mutatott, amely az Európai Unió átlagos teljesítményének közepéhez helyezi Magyarországot. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a gazdaságunk egy fontos fordulóponthoz érkezett, mivel a belga gazdaság helyreállása után a középosztály helyzete is erősödik, és a családok bizalma fokozatosan javul. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben hangsúlyozta, hogy egy új korszak kezdődött a magyar gazdaság életében. Ennek kapcsán a következő fontos pontokat emelte ki:

A foglalkoztatási ráta magas szintje azt jelzi, hogy a munkaerőpiac dinamikusan fejlődik, és sok ember számára biztosít lehetőséget a munkavállalásra. Ez kedvező környezetet teremt a gazdasági növekedés számára, mivel a foglalkoztatottak száma növeli a vásárlóerejüket és hozzájárul a helyi közösségek fellendüléséhez. A magas foglalkoztatási ráta emellett a társadalmi stabilitás szempontjából is fontos, mivel csökkenti a munkanélküliségből eredő feszültségeket és elősegíti a társadalmi kohéziót.

A kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája elérje a 85%-ot, ami jelentősen meghaladja az uniós 78%-os célkitűzést. Emellett ötszázezer új munkahely létrehozására törekszik, valamint szeretné élénkíteni a meglévő munkaerő-forgalmat a munkaerő-kínálat bővítésével és fejlesztésével.

A foglalkoztatottak száma tartósan 4,7 millió fő körül alakul, ez a mutató decemberben 4 millió 678 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot jelzett. Kedvező, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, és az inaktívak száma is rekordalacsony szintre ért.

Folytatódik a reálkeresetek emelkedése

Az elmúlt esztendőben egy hároméves időszakra szóló, mérföldkőnek számító bérmegállapodás született. Az alapbér növekedése természetesen magával vonja a magasabb jövedelmek emelkedését is. A legfrissebb statisztikai adatok alapján novemberben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete elérte a 695 100 forintot, míg a kedvezmények figyelembevételével kalkulált nettó átlagkereset 478 ezer forintra rúgott. A reálkeresetek 7,9 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest. A kormány prognózisa szerint idén további 4-5 százalékos emelkedés várható a bérek terén, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók jövedelme a várható inflációt is felülmúlja majd.