Neobankok: A bizalom határvonalán – Kihívások és növekedési kockázatok a digitális banki szektorban A neobankok, mint a digitális banki szolgáltatások úttörői, napjaink pénzügyi tájképeiben egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be. Azonban a gyors fejlőd
Az utóbbi évtized során a fintech vállalatok a pénzügyi innováció élharcosaivá váltak, nemcsak Európában, hanem globálisan is. Azonban a szektor további előrelépése előtt komoly kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek meglepő módon nem technológiai jellegűek, hanem inkább emberi tényezőkre épülnek. A bizalom kérdése itt kulcsszerepet játszik. Talán elérkezett az idő, hogy a jövőformáló fintech cégek a hagyományos bankok tapasztalataiból is tanuljanak, akiket szeretnének túlszárnyalni?
A bankok és a fintech innovátorok közötti izgalmas versengésről fogunk beszélgetni a november 4-i Banking Technology eseményünk keretében. Ne hagyd ki, regisztrálj most, és ismerd meg a részleteket!
Az EY korábbi kutatása szerint a pénzügyi fogyasztók harmada a hagyományos bankokat, míg valamivel többen (37%) a fintech cégeket tartják a legmegbízhatóbb pénzügyi szolgáltatóknak (iResearch, 2024). Az EU-s pénzügyi felügyeletek 70%-a emellett magas, illetve növekvő pénzmosási (anti money laundering) kockázatot lát a szektorban (EBA, 2025). Iparági becslések alapján ráadásul a fintech startupok 73%-a három éven belül elbukik, bukást megelőzni képes compliance-problémák miatt (Pr Newswire, 2025).
A fintech szektor napjainkra forradalmasította a pénzügyi fogyasztók mindennapjait számos izgalmas innováció révén, mint például a digitális számlák, az azonnali kártyák, a mobilfizetési lehetőségek és a nyílt bankolás. Ugyanakkor a befektetői tőkeáramlás, valamint a gyors növekedési elvárások olyan kockázatokat generáltak, amelyek egyre inkább bizalmi válsághoz vezetnek a piacon. A szereplők közötti feszültségek és a pénzügyi technológiák gyors ütemű fejlődése új kihívások elé állítják a szektort, amelynek résztvevői folyamatosan keresik a megoldásokat a bizalom helyreállítására.
Az európai fintech piac méretét 2025-ben 78,7 milliárd euróra tartják, és 2030-ra várhatóan eléri a 160 milliárd eurót. A tranzakciós volumen 2024-ben meghaladta a 3,3 billió eurót. 2023-ban a 272 jegyzett fintech-unicornis összesen 861 milliárd eurót értéket képviselt. (Fintechnetwork, 2024)
A fent említett számok által kifejezett erőteljes dinamizmus egy széttöredezett piaccal találkozik, amit jól tükröz, hogy az EU-ban több mint ötszáz engedélyezett fintech és elektronikus pénzügyi intézmény működik (EBA Register, 2024). Mivel a szolgáltatások fokozatosan hasonlóvá válnak, az ügyfelekért folytatott verseny elsősorban az élmény minőségéről és az árakról szól, így az ügyfélszerzés költségei a fintech cégek számára is folyamatosan emelkednek.
A Statista legfrissebb adatai szerint 2024-re Európában összesen 547 millió fintech-felhasználói fiók volt nyilvántartva. E konzervatív becslések alapján körülbelül 220-270 millió egyedi felhasználóval számolhatunk, ami az Európai Unió lakosságának körülbelül 40-60%-át képviseli. (Revista Economica vol 74, 2024)
A versenytérben a "nagy nevek" uralkodnak. A Revolut ambiciózus tervekkel lép a francia piacra, hiszen több mint 1 milliárd eurós befektetést tervez, miközben globálisan már 55-60 millió ügyféllel büszkélkedhet. A holland bunq szintén figyelemre méltó növekedést mutat, 12,5 millió ügyfelével és 4,5 milliárd eurós betétállományával. Ezzel szemben a francia Qonto 486 millió eurós tőkebevonásával a KKV-szegmens élvonalába került. A svéd Klarna IPO-ja pedig újra felkeltette Európa figyelmét, hiszen 13,9 milliárd eurós értékelésével jelentős szereplővé vált a piacon.
2021 és 2023 között az európai fintech szektor lenyűgöző, több mint 30 milliárd dollár értékű befektetést vonzott (KPMG 2023). Ebből a hatalmas összegből a legnagyobb részesedést az ügyfélszerzésre fordították, míg a compliance és IT fejlesztések alig 10-15%-ot képviseltek (Fintech Global, 2025). Ez a tendencia arra utal, hogy a tőkebefektetők gyors növekedési elvárásai sok fintech vállalatnál a kontrollfunkciók háttérbe szorításához vezettek.
Az EBA 2025-ös kockázati jelentése szerint számos fintech vállalat még a kezdeti szakaszban sem rendelkezik megfelelő compliance és irányítási struktúrákkal, amelyek szükségesek lennének a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás kockázatainak kezeléséhez. A felügyeleti hatóságok aggodalmukat is kifejezték e téren, hogy több fintech a gyors ügyfélszerzésre helyezi a hangsúlyt a kontrollfunkciók megerősítése helyett. (EBA, 2025)
Az elmaradó compliance képességek kapcsán kirótt méretes hatósági büntetések a legnagyobbakat érintették: az N26 2021-ben 4,25 millió eurós, majd 2023-ban további 9,2 millió eurós bírságot kapott AML-hiányosságok miatt,a Revolut 2023-ban ugyanezért 3,5 millió eurót fizetett Litvániában. A Foxpay esetében egyenesen engedély-visszavonásra került sor, mivel a cég rendszerszinten bukott el az AML és governance követelmények teljesítésében.
Ezek a példák világosan illusztrálják, hogy a "növekedj bármilyen áron" megközelítés rövid távon talán sikeres lehet, de hosszú távon komoly működési korlátokhoz és reputációs problémákhoz vezethet. Olyan jelentős szereplők, mint a Klarna vagy a Starling Bank – amely éppen most tervez egy 4,7 milliárd euró értékű másodlagos részvénykibocsátást – már felismerik, hogy elengedhetetlen a szabályozói előírásoknak való megfelelés és a fenntartható működés prioritásának megteremtése.
A bűnözői csoportok hamar észlelték a digitális pénzügyi megoldások gyenge pontjait.
Az Európai Unióban 2024 és 2025 között a fintech-szektorban több mint 36 millió eurónyi AML-bírságot róttak ki. Az átlagos bírság 4-5 millió euróra tehető, azonban a nagyobb szereplők, mint az N26, a Revolut vagy a Starling Bank, már 10-30 millió euró közötti összegeket is kénytelenek voltak megfizetni. Vegyünk szemügyre néhány példa esetet!
A brit Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (FCA) 2024 folyamán egy példa nélküli, 29 millió fontos bírságot rótt ki a Starling Bankra. Az FCA megállapította, hogy a bank szankciószűrési rendszere olyan komoly hiányosságokkal küzdött, hogy az gyakorlatilag "megnyitotta az ajtót a bűnözők előtt".
A Monzo nemrégiben szintén a figyelem középpontjába került, miután pénzmosás-megelőzési hiányosságokat tártak fel. Emlékezzünk a Binance ügyére is, amely számos EU-s országban, például Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban, szigorú betiltásokkal és korlátozásokkal nézett szembe az AML és engedélyezési problémák következtében.
A Revolut esetében a könyvvizsgálói hatóság (FRC) nyilvánosan kifogásolta, hogy az éves jelentés bizonyos részei "nem adnak megfelelő biztosítékot", ami reputációs kockázatot okozott. De a klasszikus negatív példa pedig továbbra is a Wirecard 2 milliárd eurós "eltűnt pénze", amely az egész európai piacot sokkolta és máig a transzparencia hiányának szimbóluma.
Ezek az esetek világosan jelzik, hogy a transzparencia, a bizalom, a digitális onboarding és a tranzakciófigyelés terén a fintech cégeknek nem csupán alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, hanem élen kell járniuk a technológiai újításokban. Ugyanakkor e téren bőven van mit ellesniük a hagyományos banki intézményektől is.
A bizalom kérdésére fordítható erőforrások dolgában ugyanakkor van mozgástere a fintech cégeknek. A cégek egy része saját maga épít alapinfrastruktúrát (legyen szó core banking rendszerről, ügyfél-azonosítási folyamatról vagy tranzakció-monitoringról), ez legtöbb esetben azonban a költségek elszabadulásának melegágya. Egy új szereplőnek gyakran több millió eurót kell költenie olyan rendszerekre, amelyeket mások már kifejlesztettek, ahelyett, hogy közösen használt, iparági szinten auditált megoldásokra támaszkodna.
Több nemzetközi tanulmány rámutat arra, hogy a meglévő hagyományos banki rendszerek korszerűsítése, vagy az open source és felhő-alapú platformokra való áttérés, jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. A Mambu tapasztalatai szerint, amikor a bankok a régi rendszereikről új generációs platformokra váltanak, akár 50%-os csökkenést is elérhetnek az IT költségekben (Mambu, 2021). Ezen kívül a McKinsey kutatásai is azt mutatják, hogy a platformépítési és módosítási költségek terén 20-30%-os megtakarítások realizálhatók (McKinsey, 2025).
Az olyan nyílt forráskódú megoldások, mint a Fineract és a Mojaloop, valamint az ezekre alapozott átfogó banki platformok, szakértői vélemények szerint akár 30-40%-kal is mérsékelhetik a piacra lépés költségeit. Ez lehetőséget teremt a költségvetés rugalmasabb kezelésére, mivel moduláris felépítésük révén ezek a platformok hozzáférést biztosítanak a leglényegesebb szolgáltatási elemekhez, mint például a számlavezetés, a fizetéskezdeményezés vagy az ügyfél-átvilágítás. Ezzel nemcsak az alapvető funkciókra, hanem a felhasználói élmény javítására és a bizalom építésére is elegendő erőforrást tudunk fordítani.
Az európai bankok mellett napjainkban a fintech szektor szereplőinek körülbelül 90%-a már igénybe veszi a felhőszolgáltatások előnyeit (coinlaw, 2025). A nagyobb szolgáltatók, mint az AWS, Azure és Google Cloud, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a startupok és új piaci szereplők viszonylag alacsony belépési költségekkel és gyorsan léphessenek a piacra. Az igény szerinti skálázhatóság lehetőséget biztosít arra, hogy néhány héten belül olyan infrastruktúrát alakítsanak ki, amely korábban évekbe és jelentős tőkebefektetésbe került volna. Az AWS és a McKinsey adatai alapján a banki és fintech vállalatok, akik modern felhőalapú architektúrákat és generatív AI alkalmazásokat használnak, 30-40%-os költségcsökkentést és 50%-kal gyorsabb megvalósítási ütemet érhetnek el, összehasonlítva a hagyományos, saját infrastruktúrán működő rendszerekkel.
A globális felhőpiac "rendkívül koncentrált" jellegére megszületett EU-s válasz a DORA 2025-től közvetlen felügyeleti jogot adott a kritikus felhőszolgáltatók felett, ami rendszerszinten erősíti a szektor iránti közbizalmat.
A fintech és neobanki szektor jövője Európában a közös fellépés és az ügyfelek iránti elkötelezettség jegyében bontakozik ki. A szabályozók üzenete világos és egyértelmű: az innováció nem futhat a prudenciális és biztonsági normák rovására. Ahogy egy iparági szakértő fogalmazott:
A compliance és a növekedés kéz a kézben kell, hogy járjon - különben előbb-utóbb utolér a valóság.
A szerző a Binx technológiai igazgatója volt 2021 és 2025 között.
