Az EU nem hagyja, hogy Trump legújabb fenyegetései befolyásolják a működését.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn újabb fenyegetéseket fogalmazott meg, szinte közvetlenül azután, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közzétette közös nyilatkozatát a július végén megkötött vámalkuról. Az EU képviselői úgy vélik, hogy helyes döntést hoztak, amikor a szabályozási kérdéseket nem vonták be az USA-val folytatott tárgyalásokba, mivel ezekről kizárólag az uniós szint dönthet.

Némi érdektelenséggel és az érveikbe vetett bizalommal reagáltak az Európai Bizottság szóvivői arra az újabb fenyegetésre, amelyet Trump hétfő délután tett közzé közösségi médiaoldalán.

Az EU álláspontja, hogy nem reagál "mi van, ha..." típusú kérdésekre, továbbra is a vámalkuhoz fogják tartani magukat, és végrehajtják az abban lefektetett intézkedéseket, egyúttal

elvárják, hogy az amerikaiak is minél hamarabb rendelkezzenek ígéreteiknek megfelelően.

Az USA vezetése egyes uniós tisztviselők személyes szankcionálása mellett újabb, feltehetően a 15%-os vámplafon feletti exportterheket helyezett kilátásba, amennyiben az EU nem állna el a nagymértékben amerikai vállalatokat érintő Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) foganatosításától.

Bár a szabályozás elsődlegesen a fogyasztók védelmét célozza, a hozzá kapcsolódó kötelezettségek és átláthatósági előírások jelentős mértékben befolyásolhatják az amerikai technológiai óriáscégek nyereségét. Ezen túlmenően Franciaország például 3%-os adót vezetett be az ott keletkezett profitokra, hiszen az amerikai techcégek jellemzően az alacsony adókulcsú Írországot választják adózási helyszínként.

Trump szerint ezek a lépések diszkriminatívak az USA-val szemben, és miután a szabályozás betartatása helyett a Meta például októbertől megszünteti felületein a politikai hirdetések terjesztését, az amerikai elnök úgy látja, hogy ezzel a szólásszabadságot is korlátozza az EU.

Az Európai Unió áprilisban, alig néhány héttel a vámháború kirobbanása után, jelentős, százmilliós bírságot rótt ki a Metára és az Apple-re. A júniusi határidő ellenére a felek még mindig aktív párbeszédet folytatnak az ügyben.

A Bizottság tájékoztatóján többször kiemelték, hogy az EU minden esetben a törvényi korrektségre törekszik, és lehetőséget ad a cégeknek arra, hogy megvédjék magukat és alternatívákat vázoljanak fel, mivel végső soron az uniónak a bíróságon is meg kell tudnia védeni az érveiket.

Trump bejegyzésében kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy az EU a szabályozások révén lehetőséget ad a kínai versenytársaknak. Erre Thomas Regnier, a technológiai szuverenitásért felelős szóvivő, reagálva, megjegyezte, hogy...

A legfrissebb lépések a kínai AliExpress, a Temu és a TikTok ellen irányulnak, amelyek célja a platformok szabályozásának megszigorítása.

Az amerikai elnök a vámok és a személyi szankciók mellett azt is kilátásba helyezte, hogy exportkorlátozást vezet be bizonyos technológiákra és chipekre, amelyek vásárlására legalább 40 milliárd dollár értékben tettek ígéretet a megállapodás keretében.

Ez az EU első látásra is logikusnak tűnő vállalásai közé tartozott, ugyanis a tagállamokkal nagy kapacitású AI-központok felhúzását tervezik, amelyekkel érdemben beszállnának az új technológia körül folyó globális versenybe.

Nyilvánvaló, hogy ez rövid távon jelentős profitveszteséget okozna a chipek szállításában érdekelt Nvidiának és Intelnak. Ugyanakkor Trump lépése tudatos stratégia is lehet, mellyel hosszú távon kívánja megerősíteni az Egyesült Államok pozícióját a technológiai szektorban.

A fenyegetések ellenére egyelőre úgy látszik, az EU kitart amellett, hogy jó döntést hozott, és igyekezett kettéválasztani a törvényhozást a kereskedelmi megfontolásoktól, azonban a bizottság vezető szóvivője, Paula Pinho azt mondta

A tagállamok, valamint az Európai Unió szuverén hatáskörébe tartozik, hogy a demokratikus elveiknek megfelelően keretezzék a területeiken zajló gazdasági tevékenységeket.