Nem a középső régió ingatlanpiaca tapasztalta a legnagyobb áremelkedést.
A Duna House, az országos ingatlanközvetítői hálózat, 2024 januárja és októbere között végzett értékesítési statisztikái alapján 13 vármegyében észlelhető négyzetméterár-növekedés az előző évhez viszonyítva. Ezt Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese osztotta meg lapunkkal.
A legfrissebb adatok szerint a legnagyobb drágulást, amely elérte a húszszázalékot, vagy annál is magasabb mértéket, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék ingatlanpiacán tapasztalták. Két számjegyű, 14-16 százalék közötti árnövekedés figyelhető meg Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Baranya és Hajdú-Bihar vármegyék tranzakcióinál. Ezzel szemben a használt ingatlanok négyzetméterára Vas, Csongrád, Békés, Fejér és Zala vármegyékben csupán öt-hét százalékkal emelkedett - foglalta össze. Heves és Nógrád vármegye esetében az átlagárak stabilan megmaradtak, míg Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyékben minimális, kétszázalékos növekedés volt tapasztalható. Érdekes módon Veszprém vármegye négyzetméterárai az idei év során ötszázalékos csökkenést jeleztek.
A kelet-magyarországi régió ingatlanpiacának négyzetméterárai meglehetősen változatos képet mutatnak. Megyei szinten a használt ingatlanok átlagos négyzetméterára 224 ezer és 622 ezer forint között mozog. A ranglista élén Hajdú-Bihar áll, ahol a négyzetméterár eléri a 622 ezer forintot, követi Csongrád megyével, ahol 440 ezer forint, valamint Bács-Kiskun, ahol az ár 377 ezer forint. Ezzel szemben a legkedvezőbb árakat Nógrádban (224 ezer Ft/m2), Békésben (232 ezer Ft/m2) és Jász-Nagykun-Szolnokban (283 ezer Ft/m2) találjuk. Heves vármegye átlagosan háromszázezer forint körüli négyzetméterárral bír, míg Borsod és Szabolcs esetében az árak 320-343 ezer forint között alakulnak.
Az átlagszámítás módjához hozzátartozik, hogy a megyeszékhelyek minden esetben az adott térség legmagasabb átlagárú települések közé tartoznak. Emellett az olyan meghatározó településeken mint Debrecen, Szeged és Kecskemét az adott megye eladó ingatlanjainak nagyjából fele található. Ehhez hozzájön még, hogy a lakások négyzetméterára magasabb, míg a házaké alacsonyabb, a kistelepüléseken pedig jobbára mindenütt házakat kínálnak eladásra. Ezenkívül meghatározó még az infrastruktúra, munkalehetőségek, a határok közelsége és a kistelepülések darabszáma és az idegenforgalom is. Az adott megyék tehát a tavalyi árszintekhez képest drágultak.
Nyugat-Magyarországon Győr-Moson-Sopron megye vezeti a sort 557 ezer forintos négyzetméterenkénti költséggel, a második 562 ezer forinttal Veszprém, a harmadik helyen pedig Somogy vármegye (439 ezer Ft/m2) árszintje áll, de Baranya vármegye is kevéssel maradt csak el az utóbbitól. A Tolna, Zala és Vas vármegyei átlagos négyzetméterár a legkedvezőbb, ezeken a területeken 216, 373, 393 ezer forint az átlag négyzetméterenként. Fejér és Komárom-Esztergom vármegye közel azonos, 395-400 ezer forint körüli egységáron kínálja a használt ingatlanokat.
Idén Pest vármegyében a használt lakások és házak négyzetméterára körülbelül 525 ezer forint volt, míg Budapesten az otthonvásárlók átlagosan 903 ezer forintot áldoztak a használt ingatlanok négyzetméteréért.
A fővároson kívüli területek ingatlanárai átlagosan 13 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a vidéki használt ingatlanok négyzetméterára országosan 440 ezer forintra nőtt. Az idei év első tíz hónapjának értékesítési statisztikái alapján a fővárosi lakások árának mérsékelt növekedése miatt fokozatosan csökken a különbség a két piac között.
A vizsgált vármegyeszékhelyeken a használt ingatlanok ára átlagosan 14 százalékkal nőtt az otthonteremtés folyamatában. Különösen a győri ingatlanok esetében tapasztalható jelentős drágulás, míg Szolnok esetében egy enyhe, négyszázalékos csökkenés figyelhető meg az adatok alapján.
