Jelentős átalakulás előtt állunk hazánkban: ez a projekt több száz hektárnyi területet fog érinteni - Agrárszektor.
Idén 13. alkalommal kerül megrendezésre a Portfolio Csoport által a gyönyörű siófoki helyszínen az Agrárszektor Konferencia, amely az agrárium egyik legfontosabb és legnagyobb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvény keretein belül immár 11. alkalommal adjuk át az ágazatban kiemelkedő teljesítményeket elismerő rangos agrárdíjainkat, melyekre minden olyan szakmai szereplő pályázhat, aki jelentős munkát végzett a területen.
A jelenlegi KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhelyrekonstrukciós beruházás Natura 2000 területen, valamint a fokozottan védett természetvédelmi terület központi részében elhelyezkedő Zalavári belvízöblözetben valósul meg. A program célja, hogy az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának biztonságát fokozza, ezáltal biztosítva ezen értékes élőhelyek megmaradását. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A területkezelések elsősorban minőségében, másodsorban mennyiségében is növekedni fognak, így elősegítve a hagyományos legeltetéses területkezelés fennmaradását - emelte ki az államtitkár.
2014-ben, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése keretében, a Zalavári belvízöblözetből történő vízkivezetés érdekében, az Ingói-berek nyugati határolótöltésén gerendázható hidakat építettek be. A négy zsilip közül, a műszaki követelmények pontos meghatározása után, kettőt átépítenek, alapvetően kézi működtetésű zárószerkezetekkel. Ez a fejlesztés gyorsabb vízlevezetést biztosít a területet érintő nagyvizek és villámárvizek esetén. A korábbi időszakban, átlagos vízállapotok mellett, egy szivattyútelep végezte a vízmozgatást a Zalavári-belvízöblözet és az Ingói-berek között, ám ezt a létesítményt már elbontották. A funkció pótlására két nagyteljesítményű belvízszivattyú beszerzését tervezik, így garantálva a megfelelő vízszintek elérését a gazdálkodási célok és a természetes állapot fenntartásához. Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy a célterületen található mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentősen javulni fog a vízkormányzás megvalósításának következményeként.
Az újabb területek kezelését lehetővé tevő, elengedhetetlen infrastrukturális elemek kiépítése és fejlesztése, valamint a karám és villanypásztor rendszerek kialakítása is valóra válik. A zalavári telepen épülő létesítmény biztosítani fogja az újonnan érkező állatok elhelyezését. A tervezett géptároló pedig a területkezeléshez használt mezőgazdasági gépek állagmegóvását fogja szolgálni.
Ez a fejlesztés az ezen a területen élő magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Az 1940-es években még szabadon legelésztek a környéken, majd az 1950-es években egyes agronómusok kezdtek el foglalkozni velük, az 1960-as években pedig már gazdaságokban tartották őket. A történet valódi fordulata az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok valószínűleg kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset.
A bivalyok fennmaradásához szorosan kapcsolódik a Balatoni Futár egykori szerkesztője, Süli Ferenc is, aki megírta hogy mi vár az utolsó bivalyokra és valószínűleg részben neki is köszönhető, hogy a fajta így megmaradt Magyarországon
