Mi történik mostanában? A külföldiek tömegesen szerzik meg a magyar ingatlanokat, legyenek azok lakások vagy házak - számol be róla a Pénzcentrum.

Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg erősödött a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon. Különösen a főváros szívében és a Dunántúl egyes területein számottevő a külföldiek aktivitása. Míg a drágább budapesti ingatlanokra inkább keletről érkeznek a vevők, addig a Nyugat-Európából beköltözők többnyire vidéki, olcsóbb házakat keresnek.

Tavaly a külföldi vásárlók érdeklődése ugyan csökkent, de ez a hazai érdeklődéshez képest még mindig mérsékelten alakult, így a külföldiek aránya nőtt a magyar lakáspiacon. A KSH legfrissebb statisztikái alapján 2023-ban a hazai ingatlantranzakciók 5,9 százaléka volt nem magyar állampolgárok által lebonyolítva, ami az elmúlt hat év legmagasabb arányát jelenti. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője megjegyzi, hogy a gyengülő forint is hozzájárult ehhez a trendhez, hiszen a külföldiek számára így kedvezőbbé váltak a magyar ingatlanpiaci árak. Emellett a korábbi, dinamikus hazai árnövekedés megtorpanása is vonzóbb belépési lehetőséget kínált számukra.

Bár a külföldi befektetők továbbra is elsősorban néhány szűkebb hazai terület iránt mutatnak érdeklődést, vannak olyan helyek, ahol már jelentős tényezővé léptek elő. Például a fővárosban tavaly a piaci részesedésük elérte a 9,1%-ot, ami a Covid előtti időszak szellemiségét idézi fel. A pesti belső kerületekben a tranzakciók 22%-ában külföldi vevő volt jelen, és ezek a vásárlások a teljes összérték 28%-át adták.

Budapesten kívül is felfedezhetünk olyan helyszíneket, ahol tavaly jelentős mértékben megjelentek a külföldi vásárlók. Például Somogy megyében a külföldi érdeklődők aránya elérte a 14 százalékot, és mivel ők főként a magasabb árkategóriájú ingatlanok iránt mutattak érdeklődést, ezek az üzletek a forgalmi érték 18 százalékát képviselték. Ezzel szemben Zalában a vásárlók inkább a kedvezőbb árú ingatlanokat keresték, így 22 százalékos részesedésükkel a forgalom 17 százalékát tették ki.

A külföldi érdeklődők túlnyomó többsége hagyományosan Németországból érkezik. Tavaly a német vásárlók száma mintegy másfél ezer főt tett ki, ami a külföldi lakásvásárlások 24%-át jelenti. Őket követik a szlovák, román és az Egyesült Királyság polgárai, akik körülbelül 10%-os részesedéssel bírnak. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Királyságból érkező vásárlók száma tavaly és tavalyelőtt körülbelül háromszorosára nőtt a 2018-19-es időszakhoz képest, miután a Covid-járvány és az unióból való kiválás miatt Kína helyét átvették.

A külföldiek által lebonyolított tranzakciók száma tavaly 22%-kal esett vissza az előző évhez képest. A legjelentősebb csökkenést a szlovákok (-37%), az osztrákok (-32%) és a németek (-31%) mutatták. Érdekes azonban, hogy két ország, Vietnám (+38%) és Oroszország (+24%), több vásárlót küldött, mint 2022-ben. Ezen kívül, noha az általános tendencia jelentős visszaesést mutat, a KSH statisztikái szerint az "egyéb EU-n kívüli" ingatlanvásárlók körében csupán minimális, 3%-os csökkentést tapasztaltak.

Ez utóbbi csoporthoz tartozók körében ma már közel 90 százalék választja Budapesten a lakáskeresést, míg a Covid előtti időszakban ez az arány csupán körülbelül a felük volt. Az Oroszországból érkező érdeklődők esetében is hasonló trend figyelhető meg: a budapesti ingatlanvásárlásaik aránya tavaly 54 százalékról 86 százalékra emelkedett. Más főváros-specifikus nációk is jelen vannak, és náluk is egyértelműen a budapesti vásárlások dominálnak az elmúlt hat évben: a Vietnámból érkezők esetében ez az arány 90-98%, míg a kínai vásárlóknál 88-94%, az izraeliek körében pedig 83-92% között mozog.

Egyes országok polgárai hagyományosan a vidéki Magyarországon keresik új életük lehetőségeit. Például tavaly a német vásárlók mindössze 6%-a választotta Budapesten a lakásvásárlást, és az elmúlt hat évben is csupán 6-14% között mozgott ez az arány. A hollandok hasonló tendenciát mutattak, hiszen tavaly 6%-uk érdeklődött a főváros iránt, míg az előző években ez az arány 6-9% között alakult.

Tavaly jelentős átrendeződéseket tapasztalhattunk a nemzeti vevőcsoportok között. Például az ukrán vásárlók markánsan elfordultak Budapesttől: míg az előző évben a vásárlásaik 43%-a irányult a fővárosra, addig ez az arány tavalyra 30%-ra csökkent. Ez a változás azonban inkább a korábbi évek normális trendjéhez való visszatérést tükrözi. Az osztrák vevőknél is hasonló tendencia figyelhető meg: 2022-ben 14%-uk választotta Budapestet lakásvásárlás céljából, míg tavaly már csak 9%-uk döntött így, ami a legrosszabb szám a város piacon az elmúlt hat évben. Ezzel szemben az olasz vevőcsoport érdeklődése meglepő módon növekedett: a vásárlásaik 51%-áról 68%-ra emelkedett a főváros iránti keresletük. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a visszaeső piacon ehhez csupán néhány többlet lakás adásvétele is elegendő volt.

A KSH azt is nyilvántartja, hogy az egyes csoportok milyen árszínvonalon vásároltak tavaly. Az oroszok átlagosan 1,1 millió forintot adtak egy négyzetméterért. Alig maradtak el ettől az ugyancsak jellemzően a fővárosban vásárló kínaiak, izraeliek, vietnámiak és "egyéb EU-n kívüliek", a maguk 0,9-1 milliós fajlagos költésével. Ennek kapcsán arra emlékeztet az elemző, hogy ez az a piaci szegmens, ahol várhatóan tovább növelheti a keresletet a jövő év elejétől befektetéssel elnyerhető "aranyvízum" is. Az unión belüli szabad mozgást is biztosító magyar tartózkodási engedélyt ugyanis 2025. januárjától már mintegy 200 millió forintnyi lakóingatlan-vásárlással is meg lehet szerezni.

A friss statisztikák szerint tavaly az uniós polgárok közül az olaszok és a franciák voltak a legbátrabbak a lakásvásárlás terén, átlagosan 0,8 millió forintot költöttek négyzetméterenként. Ezzel szemben a magyar vidéki ingatlanok iránt érdeklődő németek, osztrákok, svájciak és belgák jelentősen alacsonyabb árakat találtak, mindössze 0,3 millió forintot költöttek egy négyzetméterre. A holland vásárlók még kedvezőbb ajánlatokat találtak, hiszen átlagosan 200 ezer forintért vásároltak ingatlanokat. A keleti határszélen a román vásárlók hasonló árakkal találkoztak, míg az északi szomszédunk, a szlovákok kicsit drágábban, négyzetméterenként körülbelül 0,4 millió forintért vásároltak ingatlanokat.