Mezőzáh egy bájos település, amely a természet szépségeivel és a falusi élet nyugalmával kápráztatja el látogatóit. A község zöldellő mezői és festői tájai ideális helyszínt kínálnak a pihenésre és a kikapcsolódásra. A helyi közösség barátságos, és az itt

Virágokkal díszített erkély, zsongás és nyüzsgés, kézművesek színes sátrai, valamint hagyományos ízeket kínáló standok sorakoznak a mezőzáhi Ugron-kastély udvarán. A csodálatos épület, amely hosszú ideig elhagyatottan állt, két napra újra életre kelt, megtelt azokkal, akik érdeklődtek a hely iránt, valamint az építtető, Ugron István életéről és az Ugron család gazdag történelméről. A bazsarózsa-fesztivál keretében a kastély újra reflektorfénybe került, és méltán érdemelte ki, hogy turisztikai látványosságként a rendezvény egyik fő attrakciójává váljon. A fesztivál másik kiemelkedő szereplője a sztyeppei bazsarózsa, amely egyedi szépségével büszkélkedik Erdély szerte.

A bazsarózsa-fesztiválra második alkalommal került sor, ami a tavalyi sikertörténet folytatása, de idén bővebb és változatosabb kínálattal álltak elő a szervezők.

A kétnapos rendezvény első napját, szombaton reggel, ragyogó időjárás kísérte az Ugron kastély varázslatos udvarán, ahol a programok kezdetét vártuk. Ekkor érkeztünk meg mi is a helyszínre. A szervezők bejelentették, hogy a délutánra tervezett koncerteket a Ferenc pápa halála és temetése miatt kihirdetett nemzeti gyásznap következtében el kellett halasztani.

A szervezők célja az volt, hogy Mezőzáh mindkét nevezetességét - az Ugron-kastélyt és a bazsarózsa-rezervátumot - megismertessék és vonzóvá tegyék.

A település két ikonikus nevezetessége köré építettük fel a fesztivált, hogy a látogatók egyedülálló természeti környezetben élvezhessék a minőségi időt. Az idei program sokkal gazdagabb és változatosabb, mint a tavalyi. A két látványosságot fizikailag is összekapcsoltuk egy izgalmas elektromos kerékpáros túrával, amely a kastélytól indult, érintette a Bozsor-tanyai Paulownia-ültetvényt, és a bazsarózsa-rezervátumnál zárult. A túra hossza körülbelül 18-20 km volt, és előzetes regisztrációval lehetett részt venni rajta. A kastélyban két különböző nyelvű, vezetett túra is zajlott: az egyik román, a másik pedig magyar nyelven, hogy a résztvevők megismerhessék Erdély ezen épített örökségét - nyilatkozta Florin Moldovan, a fesztivál főszervezője.

Szántó Lóránt, a Visit Maros Egyesület vezetője kiemelte, hogy a mezőzáhi fesztivál valódi hiánypótló esemény. Szerinte eddig nem teljes mértékben aknázták ki az itt rejlő lehetőségeket, pedig ez a terület jelentős turisztikai központtá fejlődhet.

Balmos, a gazdag ízek világában fellelhető túrós lepény és a csodás csuhé dísztárgyak egyedülálló harmóniát alkotnak. A balmosi túrós lepény, amely krémes töltelékével és omlós tésztájával hódít, igazi kulináris élmény minden falatban. E mellé a csuhé dísztárgyak, a természetes anyagokból készült, kézzel formált remekművek, színt visznek a mindennapokba, és a vidéki hagyományok szépségét idézik. Együtt ez a páros nemcsak ízletes, hanem a kultúra és a kreativitás jegyében készült alkotásokkal is gazdagítja életünket.

Örömteli látvány volt, ahogy a kastély udvarán helyi termelők és kézművesek gyűltek össze, a kereskedőket pedig tudatosan elkerülték, hogy a valódi, helyi értékeket népszerűsítsék. A bazsarózsa-rezervátum gondnokának, Marcu Sâncrăianunak a leszármazottai az egyik standnál üstben balmost főztek, míg ugyanott hevített korongon a török gözleme ihlette túrós lepényt sütöttek. A rendezvényen szebbnél szebb rebarbara- és levendulatermékek, szárított gyümölcsök, valamint natúr ételízesítők sorakoztak. Különösen figyelemre méltó volt a mezőbándi díjnyertes borok bemutatója, amelyek a Pig Band sertésfarmtól származtak, ahol a híres Szabó János és Horváth Árpád, a város korábbi alpolgármestere, saját kezűleg készíti el őket. A standon ő mesélt a borok történetéről. Emellett jelen voltak a pálinkakészítés mesterei, kürtőskalácsosok, sajtkészítők és méhészek is, akik gazdagították a kínálatot. Gyöngyösök és népi viseletbe öltözött résztvevők színesítették a rendezvényt, köztük a kendi Nagy Margit néni, akit már régóta ismerünk. Ő gyönyörű csuhévirágokat, dísztárgyakat és virágkosarakat hozott magával, és különlegessége, hogy kézimunkái a fővárosban és a határokon túl is keresettek. A virágtermelők is bemutatkoztak, miközben az iskolások saját alkotásaikat állították ki. Az udvar mögötti területen lacikonyhát állítottak fel, ahol finom falatok és friss italok várták a látogatókat. Gyerekfoglalkozások sokasága szórakoztatta a legkisebbeket, így senki sem unatkozott a nap folyamán.

Demeter Vilmos szobrászművészre emlékeztek

A kastély impozáns halljában a méltatlanul keveset emlegetett Demeter Vilmos szobrászművész előtt tisztelegtek, aki 1936-ban látta meg a napvilágot Mezőzáhon, és 2016-ban távozott az élők sorából Konstancán. A kiállításon monumentális alkotásainak lenyűgöző fényképei kaptak helyet, köztük a costinești-i Obeliszket, amely a helyi üdülőtelep ikonikus szimbólumává vált. Ez az esemény különösen jelentős, hiszen sokan nem tudják, hogy az alkotó itt, ebben a faluban kezdte pályafutását, majd Bukarestben, a Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, végül pedig Konstancán telepedett le. A tengerpart mentén több településen is felfedezhetjük csodálatos műveit. A román közvéleményben Wilhelm néven ismert művész emlékét őrzik.

A fesztivált a Visit Maros Egyesület, a Mezőzáhi Polgármesteri Hivatal és a Manifest pentru Patrimoniu Egyesület közösen szervezte. A rendezvény létrejöttét a Maros Megyei Tanács és több vállalkozás támogatta.

Történelmi örökség, mítoszok és mesék fonala.

A festői ünnepi díszbe öltözött kastély jelenleg a Maros Megyei Tanács birtokában áll, és a Maros Megyei Múzeum felügyelete alatt működik. Az intézmény érdeme, hogy sikerült elvégezni a szükséges állagmegőrző munkálatokat: felújították a tetőt, a homlokzatot, és helyreállították az erkélyt, amelynek beszakadása elkerülhetetlen lett volna, ha nem lépnek közbe időben. Két évvel ezelőtt hirdették meg a kastély eladását, a kikiáltási ár pedig 2 millió euró. Jelenleg azonban komoly érdeklődő nem mutatkozik a vásárlás iránt. A kastély történetét és építtetőjét, Ugron Győzőt, az AntePortum Egyesület képviselője mutatta be a nagyközönségnek.

Sajnos a kastély látogatása során csupán a fél emelet és a központi folyosó felfedezésére nyílik lehetőség, mivel a termek üresen állnak. Az államosítást követően a kastély többféle szerepet töltött be, egészen 2012-ig árvaházként működött. Az eredeti bútorzat, valamint a különleges értékek, könyvek és gyűjtemények sajnos elvesztek. Mindössze egy fotel és egy asztal maradt meg, amelyeket a tordai múzeumban őriznek, mint a múlt emlékét.

Mezőzáh története szorosan összefonódik a Wass és a Bánffy családok örökségével. Az Ugron család Székelyföldről származik, és a 18. század elején, házasság révén került a Mezőségre, amikor Ugron István feleségül vette Bánffy Annát. Ifj. Ugron István, Ugron István dédunokája, volt az, aki megálmodta és felépítette a kastélyt. Élete során diplomataként bejárta a világ szinte minden sarkát: New Yorktól Egyiptomon át Ázsiáig és számos európai országig. A kastély építkezése 1908-ban kezdődött, amikor Ugron István éppen Varsóban szolgált konzulként, és 1912-re, mikor az építkezés befejeződött, már Belgrádban teljesítette diplomáciai feladatát. Diplomata pályafutása az Osztrák-Magyar Monarchia végétől számított, és 1918-ban tért vissza Mezőzáhra. Azonban nem csupán a magánélete foglalkoztatta: aktívan részt vett a közéletben is, hiszen az Országos Magyar Párt elnökeként, az Erdélyi Magyar Egyesület elnökeként, valamint az erdélyi református egyház főgondnokaként folytatta közszolgálatát. Ugron István élete tehát nem csupán a kastély falai között zajlott, hanem a közösségért és a politikai életért is elkötelezett volt.

A kastéllyal kapcsolatban számos legenda kering. Az egyik legenda szerint Ugron István egy francia Loire menti grófkisasszonyba volt szerelmes, állítólag neki építtette, hogy elkápráztassa őt. Ezért is mondják, hogy a kastély a Loire menti kastélyok építészeti stílusát követi. A másik legenda, hogy Ugron István II. Miklós orosz cárnak a lányába volt szerelmes, őt akarta a kastéllyal meghódítani. Úgy tartják, hogy amikor az orosz cár lányát várták Mezőzáhon, pénzérmékkel rakták ki az utat az állomástól egészen a kastélyig. Mégpedig élükre állítva, hogy a cár arcára senki rá ne lépjen. A cár családját kivégezték, a frigy meghiúsult. Ugron István 1946-ban hunyt el Kolozsváron egy idősotthonban.

A kastély fiatal, az erdélyi kastélyokhoz képest nagyobb, számos stílusirányzatot ötvöz, a román stílust, a gótikát, illetve reneszánsz elemeket tartalmaz. Az év szerkezetét követi, 365 ablaka, 52 szobája és 4 tornya van. (Meg lehet számolni!)

Ugron Istvánnak nem voltak utódai, és az oldalági rokonok a jogi keretek alapján nem követelhették a kastély visszaadását.

Egyirányú út a bazsarózsáshoz

A fesztivál alatt nagyon sokan voltak kíváncsiak a vörös virágokat rejtő rezervátumra. Mivel a hely távol esik a falutól, és a helyszínre kövezett keskeny mezei út vezet, a szervezőknek meg kellett oldani a gépkocsiforgalom zökkenőmentességét. Ezt úgy sikerült, hogy egyirányúsították a forgalmat, a falu központjából lehetett feljutni, míg a Bota-dülőnél egy földúton kellett leereszkedni a főútra. Ezzel megoldódott a torlódás, a szembe menő gépkocsik leszorítása a keskeny útról. A forgalmat rendőrök irányították, s betartatták az egyirányú közlekedést. A parkolást is megoldották, nem az út szélén álltak az autók, mint évekkel ezelőtt.

Az út, amelyet bejártam, valóban megérte a fáradozást, hiszen egy lenyűgöző bazsarózsamező látványa tárult elém. A sztyeppei bazsarózsa, ez a ritka növény, a Kaukázus és a Fekete-tenger északi vidékeiről származik, és erdélyi élőhelye egyedül itt található, de Romániában Dobrudzsa déli részén is fellelhető. A rezervátum területe körülbelül 3,5 hektár, ahol körülbelül 30-50 ezer csodás virág bontogatja szirmait. Sokan úgy vélik, hogy a záhi rezervátum a világon páratlan, hiszen itt, 450-500 méter tengerszint feletti magasságban, ez a különleges fajta (Paeonia tenuifolia) képes megélni.

Mi teljében kaptuk el a virágzást, ami minden idényben körülbelül 2-3 hétig tart, többnyire április végétől május közepéig, egy növény 3-4 napig tartja a szép piros virágait. Ahhoz, hogy a növény kifejlődjön és virágozzon, 5-7 év is eltelik. A gondnokok idén nagyon jól kialakították az ösvényeket, szalagokat húztak ki, hogy a látogatók még véletlenül se tapossák le a növényeket, de mégis közel kerüljenek a bokrokhoz, hiszen közeli fotókat készítenek a virágokról, a virágokkal, mert a közösségi oldalakon mutatósak és kelendőek a szép képek.

Lehet, hogy csak az én benyomásom, de úgy érzem, évekkel ezelőtt sokkal gazdagabb és virágosabb bokrok borították a rezervátum lejtőjét. Ezt a változást a szárazabb időjárásnak és a tavaszi fagyoknak tudom be. Ha nem így van, szívesen veszem, ha valaki megcáfolja az észrevételemet.

A rezervátum története egészen 1932-ig nyúlik vissza, amikor Alexandru Borza botanikus megalapította ezt a különleges területet, amely mindössze 2,5 hektáron terül el. Az alapításkor csupán néhány bazsarózsatő díszítette a tájat, azonban a folyamatos és lelkiismeretes gondoskodásának köszönhetően az 1950-es évekre már lenyűgöző, 10 ezer sztyeppei bazsarózsatövet számlálhattak. Ez a növények iránti elkötelezettség és szeretet tette lehetővé, hogy a rezervátum ma is virágzó és gazdag biodiverzitással rendelkezik.

A második világháború idején Marcu Sâncrăianu vette át a mezőzáhi rezervátum gondnokságát, és hat évtizeden keresztül irányította a területet. E szorgalmas évek alatt folyamatosan ültette, szaporította és védte a bazsarózsákat, miközben a védett terület nagyságát egy hektárról 3,5 hektárra növelte. A munkáját segítő Octavian Călugăr később átvette a rezervátum kezelését, majd 2017-től Ciprian Cenan lett a bazsarózsás adminisztrátora. Ciprian rendkívül aktív a közösségi médiában, ahol rendszeresen megosztja a legfrissebb információkat. Legutóbb arról számolt be, hogy a tavalyi fesztivál adományaiból és a helyi önkormányzat támogatásával videokamerákat sikerült beszerezniük, ezzel biztosítva az alsó parcella felügyeletét. A jövőbeli terveik között szerepel a felső parcella bekamerázása is.

Hétmillió eurós projekt a kis falvak közművesítésére

A bazsarózsa-fesztivál során lehetőségünk nyílt beszélgetni Alexandru Iurian polgármesterrel (fotó), aki már 2008 óta irányítja településünk fejlődését. A polgármester részletesen beszámolt a község eddigi eredményeiről, kiemelve, hogy számos sikeres uniós pályázatot nyertek. Különösen büszke a legfrissebb, 7 millió eurós támogatásra, amelyet az országos helyreállítási terv keretében nyertek el. Ez a finanszírozás lehetőséget biztosít arra, hogy a víz- és csatornarendszert kiépítsék azon falvakban, ahol eddig még nem volt ilyen infrastruktúra. Továbbá, a Saligny program keretében az összes utcát leaszfaltozzák a községközpontban és azokban a kisebb településekben is, ahol már megvalósult a közművesítés. A polgármester elmondása szerint ezek a fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a lakosság életminőségének javításához és a település vonzerejének növeléséhez.

A község összes oktatási intézményét korszerűsítették, új bútorokkal és okostáblákkal látták el, emellett szakmai termek is létesültek, akárcsak az óvodában. A napköziben jelenleg 40 gyermek, míg az új óvodai csoportban szintén 40 kisgyermek van beiratkozva.

A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a község lakossága 3162 főre rúgott. A polgármester optimistán tekint a jövőbe, és bízva bízik abban, hogy a létszám nem csökken, mivel az utóbbi években egyre többen választják ezt a falut új otthonukként, vásárolva ingatlanokat a környéken.

Amikor arról érdeklődtünk, hogy ki birtokolja a záhi halastavakat, a polgármester tájékoztatott bennünket, hogy a tulajdonos az Eurologistic Group, egy kolozsvári vállalat, amely már hét éve aktívan részt vesz a halgazdaság fejlesztésében. A község területén található halastavak összesen 150 hektár vízfelületet foglalnak el, ám ha figyelembe vesszük a méhesi és sályi tavakat is, akkor a kezelt vízfelület összességében eléri az 500 hektárt.

A falucskában minden augusztusban megrendezik a különleges halvásárt, amely már fél évszázados hagyományra tekint vissza.