Meglepetésre okot adó felfedezések láttak napvilágot a magyarországi bérezésekkel kapcsolatban.

Idén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint drámai növekedés tapasztalható a keresetek terén Magyarországon. Az országos átlag emelkedése mögött azonban meglehetősen eltérő helyzetek állnak. Sokak számára a fizetések csökkentek, ami rávilágít arra, hogy a gazdasági helyzet nem mindenki számára kedvező.

Az idei év első három negyedévében továbbra is folytatódott a keresetek dinamikus növekedése hazánkban. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete nominálisan 13,7%-kal magasabb volt, mint az előző év ugyanezen időszakában mért érték.

A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős eltérések rejlenek, ahogyan azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kísérleti statisztikái is tükrözik. A teljes munkaidős állással rendelkező munkavállalók közel 90%-ának bruttó keresete emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg minden második dolgozó esetében ez a növekedés 5 és 24,9% között mozgott. Ugyanakkor, a versenyszféra kereseteinek viszonylag mérsékeltebb ütemű emelkedése miatt, a legalább 15%-os keresetnövekedést tapasztalók aránya 4,7 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a 2023 első három negyedévében.

A fizetések alakulása mögött nem csupán az alapbér módosulása áll, hanem számos egyéb tényező is jelentős hatással bír. Ilyenek például a munkavégzés során eltöltött idő, amely a törzsbér mértékét befolyásolja, valamint a bérpótlékok nagysága és a jutalmak értéke, amelyek kifizetési időpontja vagy esetleges elmaradása szintén fontos szerepet játszik. Továbbá, a munkavállalók feladatainak változása, a betöltött pozíció és a munkáltató személye is hozzájárul a keresetek alakulásához.