Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója úgy véli, hogy az idegenforgalom dinamikája napjainkban visszatért a Covid előtti időszakhoz hasonló kerékvágásba.

Bár a hazai turizmus szereplői kedvező eredményekről számolnak be, Kovács Balázs, a Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatója figyelmeztetett, hogy az iparág továbbra is instabil alapokon nyugszik. A HVG-nek adott interjújában a szállodalánc vezetője részletesen kifejtette, miért döntöttek a Gellért Hotel és a Körszálló eladásáról.

A Covid-járvány alatt a világ szinte megdermedt, és Magyarország idegenforgalmi szektora is drámai módon lelassult. Azóta azonban a helyzet fokozatosan változik. Jelenleg a turizmus fokozatos újjáéledésének vagyunk tanúi, ahogy a korlátozások enyhülnek, és a látogatók visszatérnek. Az esélyek vegyesek: míg a belföldi turizmus élénkülése biztató, a nemzetközi utazások helyzete még mindig ingadozó, és a jövőbeli kihívások, mint például a gazdasági helyzet vagy a globális egészségügyi aggodalmak, befolyásolhatják a helyreállást. A legfontosabb most az alkalmazkodás és az innováció, hogy a turizmus újra virágozhasson.

Optimista szemlélettel tekintek a jövőbe, és úgy érzem, hogy a kilátások kifejezetten biztatóak. Bízom benne, hogy a fejlődés, amit az utóbbi évek során elértünk, továbbra is folytatódik. Öt évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, az idegenforgalom teljes összeomlásnak indult. Most viszont ott tartunk, hogy bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de...

Úgy tűnik, sokan úgy vélik, hogy a tavalyi év felülmúlta a 2019-es "aranykort".

A mi házunk környékén is hasonló trendek figyelhetők meg: árbevételben és forgalomban - ha a foglaltság nem is mindig tükrözi ezt - a legmagasabb számokat értük el az idők során. Egy igazán sikeres év áll mögöttünk, és most különösen érdekes visszatekinteni az öt évvel ezelőtti elemzői véleményekre, amelyek arról szóltak, hogy a pandémia radikálisan megváltoztatja az idegenforgalom világát, és hogy a jövő már nem lesz olyan, mint a múlt. Most viszont elmondhatjuk, hogy a dolgok lényegében a Covid előtti kerékvágásban folytatódnak.

A magyar idegenforgalom számos erősséggel rendelkezik, amelyek közé tartozik a gazdag kulturális örökség, a gyönyörű tájak és a híres fürdőkultúra. A főváros, Budapest, lenyűgöző építészeti látnivalóival, mint a Parlament és a Halászbástya, valamint pezsgő éjszakai életével folyamatosan vonzza a turistákat. Emellett a vidéki turizmus is egyre népszerűbb, hiszen a Balaton, a Hortobágy vagy a Tokaji borvidék mind-mind egyedi élményeket kínálnak. Ugyanakkor a magyar idegenforgalomnak vannak olyan területei is, ahol fejlődésre van szükség. Például a fenntarthatóság és a környezettudatosság terén még sokat kell tenni, hogy a turizmus ne terhelje meg a környezetet. Továbbá, a szolgáltatások minősége és a vendéglátás színvonala is javulhatna, hogy a turisták itteni tartózkodása még kellemesebb és emlékezetesebb legyen. Az infrastruktúra fejlesztése, például a közlekedési lehetőségek bővítése és a turisztikai információs rendszerek korszerűsítése szintén kulcsfontosságú a versenyképesség növelésében. Összességében a magyar idegenforgalom erősségei és gyengeségei egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben még vonzóbbá váljon a látogatók számára.

Az idegenforgalom erősségét látom egyben a szektor gyengeségének is: az elmúlt években a szabadidős turizmus generálta leginkább a keresletet, és ettől a területtől függ a siker is. Ha éppen népszerűek vagyunk a szabadidős turisták körében, akkor jók az eredmények, ha viszont ez valamiért megváltozik vagy egy másik desztináció hirtelen divatba jön, azt igencsak megérezzük.

Nagyon egy lábon állunk, az üzleti turizmuson kellene erősíteni. Ha például Béccsel hasonlítjuk össze Budapestet, akkor azt látjuk, hogy sem az egyéni üzleti idegenforgalomban, sem pedig a konferenciaturizmusban nem érjük utol az osztrák fővárost. Ez annak ellenére igaz, hogy számos rangos eseményt rendeztek Budapesten. Az előrelépéshez az egyéni üzleti szektorban például arra lenne szükség, hogy sok külföldi cég érezze azt, Budapestre kell szerveznie tárgyalásait. Ennek egyik előfeltétele, hogy legyen itt képviseletük, de az sem mindegy, hogy egy multinacionális vállalatnak hol van a regionális központja. Ha Budapesten, akkor értelemszerűen elsősorban ide szervezik a találkozóikat. A nagy konferenciáknál pedig a fizikai adottságok a döntőek.

Több mint harminc éve kezdtem el dolgozni a szektorban, azóta minden évben elhangzik az a panasz, hogy Budapesten nincs nagy befogadóképességű konferencia-központ. Születtek tervek, de még mindig várjuk a megvalósítást. Persze vannak olyan területek, ahol az utóbbi években jól teljesítettünk, például sikerült Budapestre csábítani több rangos nemzetközi sporteseményt. Ezek a szállodák és a turizmusból élő többi ágazat számára is komoly üzleti lehetőséget jelentenek. Hasonlóan fontosak a nagy érdeklődést vonzó koncertek is, és jó jel, hogy idénre is tele van a koncertnaptár húzónevekkel.

Magyarország számára kiemelkedő jelentőséggel bír az egészségturizmus, mivel az ország gazdag termálforrásokban és gyógyvízekben. Számos fürdőváros, mint például Hévíz és Szeged, világszerte elismert gyógykezeléseket kínál. Az egészségturizmus nemcsak a belföldi látogatók, hanem a külföldi turisták számára is vonzó, akik a gyógyulás és a pihenés kombinációját keresik. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése mellett a wellness szállodák és rekreációs központok bővítése is hozzájárul a szektor fellendüléséhez, ezáltal erősítve Magyarország turisztikai vonzerejét.

Hazánkat a gyógyvizek otthonának tekintjük, ahol az egészségturizmus kulcsfontosságú szerepet játszik. Ez különösen a vidéki városok esetében igaz, míg Budapest esetében a hatás már nem annyira érezhető. Az utóbbi években azonban jelentős visszaesést tapasztaltunk ezen a téren. Hosszú időn keresztül a német nyelvű országok – mint Németország, Svájc és Ausztria – voltak a legnagyobb turistaforrásaink, ám az ide érkező vendégek száma folyamatosan csökkent. Eközben azonban új vendégkörök, például orosz és izraeli turisták tűntek fel. Az orosz vendégek viszont az elmúlt három évben teljesen eltűntek, ami hatalmas csapást jelentett a gyógyfürdőszállóknak. Szállodáink, mint sok más, próbálnak alternatív forrásokat találni a kiesett vendégek pótlására, azonban a feladat nem egyszerű. Az újonnan érkező turisták általában csak rövid időre, jellemzően hosszú hétvégékre érkeznek, inkább wellness élmények keresésére összpontosítanak.

Mennyire gond az, hogy fejnehéz a hazai turizmus, azaz Budapestnek meghatározó szerepe van?

Nincs értelme ezen rágódni, hiszen ez a helyzet adott. Egyértelmű, hogy Budapest nem csupán hazai, hanem nemzetközi szinten is rendkívül vonzó és lenyűgöző város. Aki csak ellátogat ide, az gyakran ámulatba esik, és elmondja, hogy nem is sejtette, mennyire gyönyörű. Természetesen kívánatos lenne, ha Magyarország többi idegenforgalmi régiója is fel tudná venni a versenyt a fővárossal, de a nemzetközi figyelem szinte kizárólag Budapestet és talán a Balatont övezi. Utóbbi szerepe is átalakulóban van; egyre nagyobb arányú külföldi látogatót vonz, ahogy a nemzetközi turizmus dinamikája változik. Nyugat-Magyarországon egyre inkább megjelennek a cseh turisták, míg délen a román látogatók száma növekszik. A közeli országokból könnyen megközelíthető desztinációk iránti érdeklődés is jelentős vendégforgalmat generál.

Nem vagyunk egyedül a fővárosközpontúsággal. Bár nem ismerem pontosan Anglia számait, de megkockáztatom, hogy Londonnak ott is kiemelt a vonzereje, miközben Angliában más olyan városok és látnivalók is vannak, amelyek mágnesként vonzzák a vendégeket. Az viszont magyar sajátosság, hogy a fővárosban nagyon alacsony, tíz százalék körüli a belföldi turisták aránya. Bár az utóbbi években pár százalékos növekedést tapasztaltunk, biztos, hogy Londonban ennél jóval több a brit vendégek részesedése.

A turizmus sikeres évet zárt, és érdekes kérdés, hogy vajon a belföldi vagy a külföldi látogatók járultak hozzá ehhez a növekedéshez nagyobb mértékben. Melyik csoport játszotta a kulcsszerepet ebben a folyamatban?

Mindkét szempont kiemelkedő jelentőséggel bír, azonban az elmúlt év eredményei elsősorban a külföldi forgalom növekedésének tudhatók be. A belföldi piacon sajnos csak mérsékelt fejlődést vagy inkább stagnálást tapasztalunk, mivel a hazai keresletet jelentősen befolyásolta az utóbbi években tapasztalt magas infláció. Az idei évre, noha újra módosultak a Széchenyi-pihenő (Szép-) kártya használatának szabályai, mégis növekedésre számítunk. Kihívást jelent számunkra, hogy a kártyákon található összeg felét lakásfelújításra is fel lehet használni. Emlékezetes izgalmakat hozott a szakmának az is, amikor e pénzek élelmiszervásárlásra is fordíthatók lettek, de végül ez nem okozott visszaesést a forgalmunkban. A helyzet pontosabb megítélésére az év közepén nyílik lehetőség.

Az ikonikus épületek, mint a Körszálló és a Hotel Gellért, szimbolikus jelentőséggel bírnak, és az eladásuk sokakat meglepett. Miért döntöttek a tulajdonosok ezeknek a gyönyörű épületeknek az értékesítése mellett? Ezzel párhuzamosan hogyan alakul a terjeszkedési tervük? Érdemes megvizsgálni, hogy milyen stratégiák mentén haladnak előre, és milyen hatással van mindez a város arculatára és turizmusára.

Az elmúlt évtizedben a szállodáink felújítása állt a középpontban, és úgy vélem, hogy ez a tendencia a következő években is folytatódni fog. Portfóliónkban főként régi épületek találhatók, melyeknél bizonyos korszerűsítési elmaradások jelentkeztek, amiket sürgősen pótolni szükséges. Idén például a budapesti Héliában zárul le a teljes körű felújítás, míg Balatonfüreden az Annabella szálloda komoly átalakításon megy keresztül. A büki Danubius és a hévízi Ensana Aqua hotel szintén rekonstrukció alatt áll, így folyamatosan haladunk az épületeink korszerűsítése felé. Ezen kívül racionalizáltuk a portfóliónkat is: több vidéki szállodánk alulteljesített, és nem láttuk, hogy a piaci környezet javulna a közeljövőben.

Akadtak olyan helyzetek, amikor anyagi korlátaink miatt a felújítás éveket váratott volna magára. Ilyen volt a Hotel Budapest, közismert nevén a Körszálló is. Becsléseink szerint a korszerűsítési munkálatokra legkorábban 8-10 év múlva lett volna lehetőségünk, addig viszont az épület állapota tovább romlott volna. Ezen tényezők mérlegelése után úgy gondolom, hogy az eladás mellett dönteni helyes lépés volt. Nem kerestünk aktívan vevőt, de egy kedvező ajánlat érkezett, amelyet elfogadtunk, hogy a befolyt összegből felgyorsíthassuk a többi fejlesztési programunk megvalósítását.

A Gellért szállodával kapcsolatos döntéseinket más tényezők befolyásolták: a felújítási projekt nagysága világosan túllépte a lehetőségeinket. 2019-ben adtuk el az ingatlant, és már 2017-ben, amikor a felújítás költségeit becsültük, szakértők legalább 50-60 millió eurós tételről beszéltek. Ez a költségvetés gyakorlatilag megfelelt volna a cégünk 2-3 éves felújítási keretének, így úgy döntöttünk, hogy nem érdemes egyetlen épületre ekkora összeget fordítani. Emellett a fürdő kérdése is jelentős problémát jelentett, hiszen azt Budapest üzemelteti, így a felújításért a főváros, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. felel. Úgy véltük, hogy nem lenne célszerű olyan konstrukciót kialakítani, amelyben csak a szálloda újul meg, míg a fürdő nem, ráadásul az üzemeltetés is kívül esik a hatáskörünkön.

Mennyi időt igényel egy rekonstrukció, miközben a szállodákat folyamatosan működtetni is szükséges?

A munkálatok általában télen zajlanak, hiszen a január és március közötti időszak a legcsendesebb, amikor a vendégek száma is alacsonyabb. Célunk, hogy 2-3 téli etapban végezzük el a felújításokat egy-egy szállodában. Sok esetben teljes gépészeti rendszereket is modernizálunk, de ha csupán bútor- és szőnyegcseréről van szó, az jelentősen lerövidíti a folyamatot. Az átfogó gépészeti felújításokat körülbelül 25 évente érdemes elvégezni, míg a kisebb mértékű frissítések, javítások 10-15 évente esedékesek.

-