A bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Központi Nyomozó Főügyészség egykori ügyészét, aki korrupciós bűncselekményt követett el.

Jogtalan előnyökért cserébe különböző személyeknek információkat nyújtott bizonyos büntetőeljárásokról.

A Fővárosi Törvényszék 2025. november 6-án hozott döntést a volt ügyész ügyében, aki pályafutása során először ügyészként, majd ügyvédként jogtalan előnyökért cserébe információkat adott át különböző büntetőeljárásokról. Az ügyészség és ügyvédként betöltött szerepe alatt elkövetett cselekedetei komoly kérdéseket vetettek fel a jogi etika és a hivatali titok védelme kapcsán.

A bíróság a tényállást és a jogi minősítést a vádiratnak megfelelően állapította meg. E szerint az egykori ügyészként tevékenykedő I. rendű vádlott jogtalan előny érdekében, hivatali pozícióját kihasználva információkat adott át különféle személyeknek, köztük a III. és IV. rendű vádlottaknak is, akik egyes büntetőeljárásokról szereztek tudomást. Az I., III. és IV. rendű terheltek között az ügyvédjelöltként dolgozó II. rendű vádlott játszotta a közvetítő szerepét.

Az I. rendű vádlott ezen felül a II. rendű vádlottnak is adott információkat az annak érdekkörébe tartozó büntetőeljárásokról. A széleskörű és alapos bizonyítási eljárást követően a bíróság a vádlottak bűnösségét többek között előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, vesztegetést állítva, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés, személyes adattal visszaélés bűntettében, magánokirattal visszaélés vétségében és hivatali visszaélés bűntettében mondta ki.

Dr. Györkös Zoltán bíró az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a bíróság a tényállást részben a vádlottak nem teljeskörű beismerő vallomása, a tanúvallomások és az elektronikus rendszerekből kinyert adatok alapján állapította meg, a vádlottak védekező nyilatkozatait pedig a logikus és okszerű ügyészi érvelés mentén elutasította. Jelen ügyben a "bűncselekmények egy forrásból fakadtak", bár időben eltérő szakaszai voltak, hiszen az I. rendű vádlott a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeként kezdte el a bűncselekmény-sorozat elkövetését, ügyészi szolgálati viszonyának megszűnését követően pedig ügyvédként folytatta bűnös cselekményét.

Az ügyészi és ügyvédi hivatás a közbizalom szilárd alapjaira épül, így az I. és II. rendű vádlottak e társadalmi bizalommal visszaéltek. A bíróság feladata, hogy figyelembe vegye az enyhítő és súlyosító körülményeket, és olyan jogi következményeket alkalmazzon, amelyek nemcsak az elkövetők ellen irányulnak, hanem a társadalom felé is kifejezik a jogi rendszer elvárásait. Ezzel a bíróság jelezni kívánja, hogy a kiszabott büntetéseknek elrettentő hatásúnak kell lenniük, tükrözve a közösség értékrendjét és elvárásait.

Figyelembe véve a körülményeket, a bíróság - halmazati büntetés keretében - az I. rendű vádlottat 8 évnyi börtönbüntetésre, 10 évre szóló közügyektől való eltiltásra, továbbá 63 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte. Ezen felül őt és a II. rendű vádlottat véglegesen eltiltották a jogászi pálya gyakorlásától.

Az utolsó vádlottat 5 év próbaidőre felfüggesztett 2 éves börtönbüntetéssel és 800 000 forint pénzbírsággal sújtották. Ezzel párhuzamosan a III. rendű terheltet 3 év próbaidőre felfüggesztett 2 éves börtönbüntetésre és 2 millió forint pénzbírságra ítélték. Továbbá, az utóbbi személyt 2 évre eltiltották minden olyan tevékenységtől, amely gazdálkodó szervezet keretein belül végezhető.

A IV. rendű terhelt vonatkozásában - az előkészítő ülésen történt beismerése nyomán - már korábban ítélet született.

A bíróság elutasította az I. rendű vádlott letartóztatásának ügyészi javaslatát, és döntésével megőrizte a bűnügyi felügyeletét.

Az ítélet ellen benyújtott eltérő irányú fellebbezések következtében az ügy másodfokú eljárása a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.