Klicskóék egykori menedzsere felfedte, milyen lépéseket kell Usziknak megtennie ahhoz, hogy valóban a boksz világának csúcsára érjen.
Tyson Fury legyőzése után egyértelmű, hogy a jelenkor legnagyobb nehézsúlyú (sőt súlycsoportoktól független) bokszolója Olekszandr Uszik. Sőt csak azért nem minden idők legnagyobb nehézsúlyúja, mert ezt a címet "örökre" odaítélték Muhammad Alinak. Apropó Ali: azt tudták, hogy ő és az ukrán zseni ugyanazon a napon, január 17-én születtek? Lehetséges ilyen véletlen?
De most fókuszáljunk Uszikra, akinek a pályafutása valóban páratlan mérföldköveket tartalmaz. Az amatőrök között lenyűgöző 335 győzelmet aratott, miközben két kiemelkedő címet is megszerzett: egy világbajnoki aranyat 2011-ben és egy olimpiai bajnoki érmet 2012-ben. Később profivá vált, és 2018-ban cirkálósúlyban elhódította a vitathatatlan világbajnoki címet, ami azt jelenti, hogy minden jelentős világszervezet övét birtokolta egy időben. Ezt a lenyűgöző teljesítményt 2024-ben a nehézsúlyban is megismételte, méghozzá úgy, hogy végig megőrizte veretlenségét.
A fényes diadalmenetnek csupán egy pici szépséghibája akad: tavaly szeptemberben a Daniel Dubois ellen vívott összecsapás ötödik menetében a ring padlójára került. A felvétel tanúsága szerint (ellenőrizd a videót!) nyilvánvalóan mélyütés érte, ám a vesztes brit, aki végül Uszik által kapott ki, úgy véli, hogy a bíró csupán az ukrán védelmére kelt.
Tehát lenne indoka arra, hogy egy visszavágóval éljen ellene, és ezt több okból is meg lehet magyarázni:
a) A brit bokszoló azonnal kihívta riválisát a Fury-mérkőzés befejezése után.
b) Mivel ő az IBF világbajnoka (erről az övről Uszik lemondott), így ez egy címegyesítő összecsapásnak is tekinthető.
c) A szaúdi szervezők számára is vonzó ez a javaslat.
Viszont van még egy fontos szempont is. Két hét múlva Uszik betölti a 38. életévét, és felmerül a kérdés, hogy meddig kívánja folytatni a bokszolást, valamint hogy meddig van lehetősége erre?
Ugyan vannak példák arra, akik képesek voltak a csúcson abbahagyni, és világbajnokként levonulni a porondról, de ők vannak kevesebben. Pozitív példa lehet Vitalij Klicsko, Lennox Lewis és az egyetlen veretlenként visszavonuló, 49 győztes meccsel abszolút rekorder Rocky Marciano. A "túloldaliak" névsora sokkal hosszabb, a két legméltatlanabb befejezés a két legnagyobbé, Alié és az egy generációval korábbi legendáé, Joe Louisé. Ők mindketten egy csúnya vereséggel búcsúztak a ring világától, legyőzőik (Larry Holmes és a már említett Rocky Marciano) állítólag a meccs után az öltözőben sírtak.
"Vannak bokszolók, akiket a pénz motivál, míg másokat a vereségtől való félelem ösztönöz; és persze vannak olyanok is, akiket mindkettő hajt előre" - osztja meg véleményét Bernd Bönte, a Klicsko fivérek korábbi menedzsere. Ő pontosan tudja, mi az, ami Olekszandr Uszikot igazán a legnagyobbak közé emelheti: