Kitört az oltásharc: ezért nem választható a gyermekkori védőoltás Magyarországon Az oltások körüli viták újabb szakaszába léptünk, amelynek következményeként Magyarországon nem lesz lehetőség a gyermekkori védőoltások választására. A döntés mögött számo

Itthon időről időre felvetődik a kérdés, szükség van-e a gyermekek számára kötelező védőoltások mindegyikére, és ha igen, milyen formában. Az oltásellenes mozgalom október végén demonstrációt tartott, amelynek az volt a célja, hogy a gyermekkori oltásokat választhatóvá tegyék. Érvelésük szerint 17 európai uniós országban nincs oltási kötelezettség. A téma itthon valóságos darázsfészeknek számít, ezért a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az Indexnek részletes tájékoztatást adott a kérdésben.

Magyarországon jelenleg 12 betegség ellen kötelező a védőoltás, amelyek több mint 70 éves hazai tapasztalaton alapulnak. Az első kötelező oltás a fekete himlő elleni védőoltás volt 1876-ban, a jelenlegi rendszer 1954 óta működik, folyamatosan alkalmazkodva a járványügyi helyzethez. Az oltások hatására Magyarországon gyakorlatilag eltűntek olyan súlyos, gyakran halálos betegségek, mint a járványos gyermekbénulás vagy a torokgyík.

Az NNGYK megállapítása szerint a magyar orvostársadalom egyöntetűen kiáll a védőoltási rendszer mellett, és jól tudja, milyen lényeges szerepet játszanak a védőoltások a közegészségügyben.

Néhány, a védőoltásokkal szembeni nézeteket valló orvos véleménye az interneten és különböző közösségimédia-felületeken nagyobb figyelmet kap, de ez nem tükrözi, hanem szembemegy az orvosszakma egészének álláspontjával.

A gyógyszerészeti központ szerint a védőoltások és a kötelező oltási rendbe tartozó védőoltásokkal kapcsolatos kérdés orvosszakmai és közegészségügyi kérdés.

A védőoltási program jogi keretei Magyarországon alaposan kidolgozottak és jól meghatározottak. A jogszabályi háttér számos alkalommal bizonyította alkotmányos mivoltát. Az Alkotmánybíróság több döntésében hangsúlyozta, hogy az államnak nemcsak kötelessége, hanem felelőssége is a gyermekek egészségének megőrzése, ami érdekében - figyelembe véve a közösség biztonságát - korlátozhatja a szülők döntési jogait a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban - állítja az NNGYK.

"A védettség hiányában lévő egyének, vagy azok, akik egészségi okokból nem kaphatják meg az oltást, a nyájimmunitás védőernyője alá tartoznak. Ez a mechanizmus nemcsak a gyermekek és családok, hanem a közösségek és az egész társadalom egészségét is óvja, hozzájárulva Magyarország járványügyi biztonságának fenntartásához."

Azok, akik a választható oltások előnyeit hirdetik, gyakran arra hivatkoznak, hogy 17 uniós országban nincs kötelező oltási rendszer. Érdemes megjegyezni, hogy az EU- és EGT-országok oltási protokolljai eltérhetnek egymástól, például az életkor, a szükséges dózisok száma vagy az oltások kombinálásának módja szerint.

Az egyes országok közötti eltérések rendkívül sokrétű tényezők hatására alakulnak ki. Ilyenek például a betegségek által jelentett teher mértéke, az egészségügyi rendszerek szerkezete és rendelkezésre álló erőforrásai. Emellett a politikai és kulturális háttér, valamint az oltási programok alkalmazkodóképessége is jelentős szerepet játszik. A kötelező oltások kérdése pedig szoros összefüggésben áll az adott ország jogi kereteivel, hagyományaival, valamint az egészségügyi ellátás felépítésével és finanszírozási módjaival, amelyek mind eltérő formát ölthetnek különböző helyszíneken.

Fontos hangsúlyozni, hogy azokban az országokban, ahol az oltások ajánlottak, nem szabad teljes mértékben figyelmen kívül hagyni őket. Ezekben az országokban különféle feltételek létezhetnek, például a közösségi programokban való részvétel, amelyek elősegítik az oltások beadását. Így nemcsak az egyéni védelem, hanem a közösség egészségének védelme is biztosított.

"Az NNGYK kéri, hogy formáld át a szövegedet egyedivé!"

A járványügyi helyzet alakulásával párhuzamosan egyre több ország módosítja az ajánlott oltási rendet. Egyes esetekben, amikor a körülmények megkívánják, kötelezővé teszik a védőoltásokat különböző betegségek ellen. Például az utóbbi időszakban a kanyaró európai terjedése miatt Németország, Olaszország és Franciaország is jogszabályi intézkedésekkel igyekszik biztosítani a gyermekek védelmét.

Az állami szakhatóság szerint hazánkban továbbra is magas szintű a társadalmi bizalom és támogatottság a védőoltások iránt. "A kötelező védőoltások, akárcsak az önkéntesen kérhető oltások igénybevétele - például a HPV elleni védőoltás - tartósan magas az interneten terjedő oltásellenes nézetek ellenére is" - írják.