Kilométerenként 10 milliárd forintért bővítik hatsávosra az M1-es autópályát, ezzel jelentős fejlesztést terveznek a közlekedési infrastruktúrában.
Megkezdődik az M1-es autópálya hatsávosra bővítése Budapest és Győr között 2025 augusztusában. A kormány által jóváhagyott, 800 milliárd forintos beruházás 100 év viszonylatában a legnagyobb autóút- és autópálya-építés lesz, jelentette be az építési és közlekedési miniszter csütörtökön esztergomi sajtótájékoztatóján.
Lázár János kiemelte, hogy a teljes, 78 kilométer hosszú szakasz várhatóan 2029 elejére készül el. Ez azt jelenti, hogy a bővítés körülbelül 10,25 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetők számára kilométerenként. A projekt keretében elsőként a Budapest és Bicske közötti 24 kilométeres szakasz valósul meg, amely különösen bonyolult, mivel érinti Budapest agglomerációját és annak elővárosi közlekedését is.
A miniszter hangsúlyozta, hogy megvalósul az M100-as autópálya bekötését szolgáló csomópont, és a kormány a következő lépésként előzetes versenytárgyalást indít az M1-es út Esztergomot elérő, 35 kilométeres szakaszának megépítésére. A projekt várható költsége 500 milliárd forint körüli összegre rúg.
A tervek alapján az M100-as autóút kétsávos kialakítással, leállósávok nélkül fog megvalósulni. A kivitelezést három különböző szakaszra osztják: az első rész az M1-es autópályától Zsámbékig, a második Zsámbéktól Kesztölcig, míg a harmadik szakasz Esztergom felé halad tovább. A középső szakasz különösen összetett, mivel itt három alagút építése és több völgy áthidalása is szükséges. A pályázati lehetőségek rugalmasak, hiszen a szakaszok együttesen és külön-külön is elérhetők.
Lázár János elmondta, jók az esélyei annak, hogy az M100-as építése két szakaszon már 2026 tavaszán elkezdődhet. A nyomvonal mentén 650 telek megvásárlásáról van szó, ebből 250 telket az állam már megvásárolt.
Állítása szerint erre a kormány rendelkezik forrásokkal, és a minisztériumnak is van pénze. Az idén 1,5-2 milliárd forintot költenek Zsámbék és a többi település térségében telekvásárlásra, így a közbeszerzések megjelenésére rendezettek lesznek a tulajdonviszonyok, mondta Lázár.
Beszélt arról is, hogy az M100-as autópálya Esztergomtól északnyugati irányban egy új Duna-híd megépítésének igénye is felmerül, figyelembe véve a jelenlegi komp vonalát. Az új közúti és vasúti híd helyének meghatározásához előzetes tanulmányterv készül.
A miniszter hangsúlyozta, hogy jelenleg zajlik az Esztergomot védő gát első szakaszának építése, amely másfél kilométer hosszúra tervezett. A védővonal kiterjesztése 20 milliárd forintos költséget igényel, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2025 őszére készíti el ennek a tervét. Ezt követően Esztergom önkormányzatával együttműködve megkezdhetik a védmű további részének megvalósítását.
Lázár János az Esztergomban tervezett fejlesztések kapcsán kiemelte, hogy az önkormányzat mostantól lehetőséget kap arra, hogy kijelölje az állami kezelésű közutak felújításra szoruló szakaszait a városban. A Magyar Közút erre a célra egymilliárd forintot biztosít.
Lázár János bejelentette, hogy egy éven belül megkezdődik az Esztergom-kertvárosi vasúti pályaudvar felújítása. A projekt a MÁV saját forrásaiból valósul meg, és Nagy Bálint közlekedési államtitkár irányítása alatt zajlik majd.
Lázár János újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Budapesten a budapestiek nélkül fejlesztéseket végrehajtani nem lehet, így a kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőre.
A miniszter azt tanácsolta az önkormányzatnak és az arab befektetőknek, hogy tárgyaljanak egymással, mert ritkán "jelentkezik valaki Budapesten, hogy 12 milliárd eurót, 5000 milliárdot elköltene ebben a városban".
"Személyes küldetésének" titulálta azt a célt, hogy a területen felhalmozódott 300 ezer köbméter hulladékot el kell tüntetni, hangsúlyozva, hogy ezt a fővárosnak kell megvalósítania. (MTI)
