Oroszország eddig elképzelhetetlennek tartott követelései most napvilágot láttak: azt várják, hogy Ukrajna teljes mértékben vonja vissza csapatait a keleti területekről.
Egy nappal az isztambuli tárgyalási kísérlet kudarcát követően a Bloomberg hírügynökség egy cikkben részletesen foglalkozott azokkal a maximalista követelményekkel, amelyeket Ukrajna nem volt hajlandó elfogadni. A cikk emellett kitér a közelgő új uniós szankciós csomagra, valamint arra, hogy miért vannak csalódottak az európai vezetők Donald Trump politikai lépései miatt.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az Isztambulban zajló pénteki tárgyalások során a felek nem tudtak közös nevezőre jutni. Ukrajna álláspontja szerint Oroszország olyan követeléseket terjesztett elő, amelyek lényegesen túllépnek a korábbi egyeztetések keretein.
A Bloomberg szombati jelentése megerősíti, hogy Oroszország számos maximalista követelést fogalmazott meg. Moszkva többek között Ukrajna semlegességét szorgalmazza, és ismételten hangsúlyozza, hogy Kijevnek el kell ismernie a Krím félsziget, valamint négy, a Kreml által nagyrészt ellenőrzött régió orosz fennhatóságát. Ez a megközelítés éles ellentétben áll Washington korábbi javaslataival – emelik ki a cikkben.
A Reuters ukrán forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz fél követelései között szerepel Ukrajna összes katonájának kivonása a Krím-félsziget és a négy keleti régió teljes területéről. Ezt a lépést feltételként szabják annak érdekében, hogy egy tűzszünet életbe léphessen. Ezzel párhuzamosan Ukrajna és a Nyugat arra szólítja fel Moszkvát, hogy azonnal, bármiféle feltétel nélkül egyezzen bele egy 30 napos tűzszünetbe.
Az európai tisztviselők - akik pénteken Albániában gyűltek össze az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozója miatt - pedig most bizonytalanok Donald Trump amerikai elnök álláspontját illetően Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, miután az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalások tűzszüneti megállapodás nélkül értek véget. "Az Egyesült Államokkal és több mint harminc másik partnerünkkel együtt világossá tettük, hogy nem tűrjük, hogy Oroszország a saját feltételei szerint kössön tűzszünetet" - nyilatkozta Keir Starmer brit miniszterelnök az EPC-csúcson újságíróknak.
- fűzte hozzá.
A Bloomberg hírei szerint az európaiak frusztráltak és zavarodottak, mivel nem látnak bele az amerikai elnök tárgyalási stratégiájába. Ugyanakkor remélik, hogy szükség esetén erős szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, de a megvalósulásukra kevés esélyt látnak. Eközben az EU újabb szankciós csomag kidolgozásán fáradozik, amely a kőolajat szállító, árnyékflottának nevezett tankerhajókat célozza. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken arról nyilatkozott, hogy újabb büntetőintézkedéseket is fontolóra vehetnek, amelyek az orosz pénzügyi szektort, valamint az Északi Áramlat-2 gázvezetéket érintenék.
Arról is beszélt még a bizottság elnöke, hogy a hamarosan kezdődő G7-csúcson döntés születhet az orosz olajra kivetett ársapka csökkentéséről.
