Feltárult, milyen nyári időjárásra számíthatunk Európában az idei évben: aggasztó előrejelzés érkezett - Agro Napló.

Az idei március az eddigi legmelegebb volt Európában. A kontinens hatalmas részén szárazság van, több helyen kritikus aszály van kialakulóban, ami hatással lehet az idei termésre. Különösen fájdalmas lehet a közép-kelet-európai szárazság, ugyanis a lengyel, ukrán, fehérorosz termés kiesése hatással lehet a régió élelmiszerbiztonságára és a globális gabonapiacra is. Nem csak Európát sújtja azonban a forróság, Közép-Ázsiában sosem látott hőhullámot hozott a március, ami súlyos következményekkel járhat a következő hónapokban a régió mezőgazdaságára, élelmezésére, és ivóvízkészletére is. Magyarország egyelőre nem áll rosszul a talajnedvesség terén, a márciusi esők sokat behoztak a téli lemaradásból. Azonban a régiót érintő szárazság nálunk is kihatással lehet az agráriumra a következő hónapokban.

Miközben évről évre egyre újabb nyári melegrekordokat állítunk fel, idén tavasszal Európában ismét egy újabb melegrekordot regisztráltak. Az idei március bizonyult a legforróbbnak a kontinens történetében, és a második legmelegebbnek a globális szinten is, ami komoly aggodalomra ad okot. A Euronews a Copernicus program legfrissebb adataira hivatkozva számolt be arról, hogy az előző hónapban mért átlaghőmérséklet 6,03 Celsius-fok volt, ami 2,41 fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti időszak márciusi átlagát. Ha a bolygó egészét nézzük, a márciusi átlaghőmérséklet 14,06 Celsius-fok volt, ez pedig 0,65 fokkal múlta felül az említett időszak átlagát. Az iparosodás előtti időszak hőmérsékletéhez képest már 1,6 fokkal melegebb volt az idei március. Ez a tendencia tovább fokozza a globális felmelegedés miatti aggodalmakat: az elmúlt 21 hónapban, mindössze egy hónap kivételével, a világ hőmérséklete mindig legalább 1,5 fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest.

A megváltozott klíma miatti rapszodikus időjárás azonban a csapadék kaotikus eloszlásában is látszott. Európa egyes részei az elmúlt 47 év legesősebb, más területek pedig pont, hogy a legszárazabb márciusát élték át. Itthon például pont kedvező, pozitív csapadékmennyiséggel zárult a tavasz első hónapja, azonban a szomszédságunk nagy részét szárazság sújtotta, és ez ránk is kihatással lehet.

Az Európai Unió Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre) március közepén figyelmeztetést adott ki a kontinens szárazságával kapcsolatban, amely a Kombinált Aszálymutató (Combined Drought Indicator, CDI) adataira alapozva készült. Az EU aszálymonitorja rávilágított, hogy Dél-, Kelet- és Közép-Európában a hónap során fokozatosan romlottak a vízellátási viszonyok. Ennek következtében a kontinens jelentős része egyre inkább a regionális aszály veszélyének kitett területek közé sodródik.

A márciusi CDI-jelentés figyelmeztetést adott ki az Ibériai-félsziget bizonyos területeire, továbbá Olaszország, Görögország, a Balkán-félsziget, Ciprus, Málta, Törökország különböző részeire, valamint Ukrajna nagyobbik részére, Lengyelországra és Fehéroroszországra. Délkelet-Spanyolország, Ciprus és Kréta aszályriasztás alatt áll, ahol már megfigyelhetők a növényzetet érintő súlyos szárazság első jelei.

A Földközi-tenger és a Közel-Kelet területei jelenleg "súlyos, tartósan kritikus helyzetben" vannak. A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) április elején figyelmeztetett arra, hogy a közép-kelet-európai régió talajnedvességi anomáliái miatt a szárazság kialakulásának kockázata megnövekedett. Ezzel nem csupán a téli időjárás játszik szerepet; a tavalyi nyár rendkívüli hősége már jelentősen csökkentette a talajvízszintet, és a téli csapadék hiánya miatt a gazdálkodók számára kedvezőtlen körülményekkel kell szembenézniük az idei évben. Ez a helyzet különösen érvényes Lengyelországra, Ukrajnára és Fehéroroszországra, míg Ausztria és Magyarország esetében a márciusi csapadékok valamivel kedvezőbb viszonyokat teremtettek.

A hazai mezőgazdasági helyzet kedvező alakulása kétségtelenül örömteli a magyar gazdák számára, azonban a régiót sújtó szárazság komoly aggodalmakat vet fel Európa élelmezésbiztonságával kapcsolatban. Prof. Dr. Claas Nendel, a Münchebergi Leibniz Mezőgazdasági Tájkutató Központ, a Potsdami Egyetem és a brnói Global Change Research Institute (CzechGlobe) szakértője rávilágított: ez a jelenség nemcsak helyi, hanem globális szinten is érezhető hatásokkal bír, ahogyan azt a DWD legfrissebb jelentése is hangsúlyozza.

A jelenlegi, rendkívül alacsony talajnedvességgel küzdő területek egyben a világ legtermékenyebb gabonatermelő vidékei közé tartoznak, ezért jogosan emlegetik őket Európa éléskamrájaként. Amennyiben egy kedvezőtlen gabonaszezon következik be, az intenzív szárazság komoly következményekkel járhat a globális gabonapiac számára.

A kutató kifejtette a helyzetet: Az intézet beszámolója alapján Bajorországot kivéve szinte az egész német területen a gazdák április közepéig alacsony talajnedvességgel kell, hogy számoljanak.

A megváltozott klíma hatása nem csupán Európát érinti, hanem Közép-Ázsiát is, ahol Kazahsztántól Kirgizisztánig rendkívül forró március köszöntött be idén. Ezt a jelenséget a World Weather Attribution tudományos szervezet legfrissebb kutatása támasztja alá. A szakértők megállapították, hogy az eddigi 27 globális hőhullám közül ez a második legintenzívebb, csupán a 2023-as dél-amerikai tavaszi forróság múlja felül. Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán területén a múlt hónapban a hőmérséklet helyenként 10 Celsius-fokkal is magasabb volt az iparosodás előtti normához képest. A kutatás szerint legalább 4 foknyi emelkedés a klímaváltozás következménye, ám ez egy konzervatív becslés; a valós hatások valószínűleg még kifejezettebbek.

A felmelegedés számos szempontból drámai hatással van a régióra. Maja Vahlberg, a Nemzetközi Vöröskereszt Klímaközpontjának egyik munkatársa és a tanulmány egyik alkotója, megjegyezte, hogy Közép-Ázsiában márciusban a hőmérséklet emelkedése gyorsabb ütemben zajlott, mint bármely más hónapban.

Ez a hőhullám látszólag észrevétlen maradt a nemzetközi sajtó számára. Tavasszal ütötte fel a fejét egy olyan területen, amely nem éppen a forróságáról ismert. Ennek ellenére a következő hónapokban komoly következményekkel járhat a mezőgazdasági dolgozókra, a termények minőségére, a vízerőművek működésére, valamint a gleccserek által táplált öntözőrendszerekre és az ivóvíz elérhetőségére is.

A hőhullám a mandula, sárgabarack, és cseresznye érési időszakában köszöntött be, ami valószínűleg komoly károkat okozott a termésben, és egybeesett a tavaszi búza vetésének időszakéval is. Valószínűleg a búza terméshozamán is nyomot fog hagyni a tavaszi forróság, nyilatkoztak a szakértők.

A HungaroMet adatai alapján télen jelentős csapadékhiány alakult ki, de március második felében végre megérkeztek az esők, amelyek kedvezően befolyásolták a helyzetet. Az őszi vetésű gabonák már novemberben szenvedni kezdtek a tartós szárazságtól, ami egyenetlen kelést és korai fejlődést eredményezett. Északnyugat-Magyarországon a tél második felére a kiszáradt felső talajréteg már a kezdeti aszály jeleit mutatta. Ugyanakkor a repce általában jó kondícióban vészelte át a telet. Március végén 20-50 mm csapadék hullott, amely jelentős mértékben enyhítette a csapadékhiányt. Viszont a Duna és a Tisza vízgyűjtő területeit is sújtotta a téli szárazság, ami a két folyó aggasztóan alacsony vízállásán is megmutatkozott.