Két évvel hosszabb életet élhetsz, ha naponta ezt a szokást beépíted a rutinodba - Házipatika.

Egy új kutatás megerősítette a korábbi tanulmányok megállapításait, amelyek a kognitív képességek és a hosszú élet összefüggéseit vizsgálták.

Egy nemzetközi kutatás szerint összefüggés lehet a beszédkészség és a halálozási kockázat között. Paolo Ghisletta, a Genfi Egyetem professzora és társai a Berlin Aging Study adatait használták fel. Ebben 1990 és 2009 között több mint 500 olyan résztvevő kognitív képességeit vizsgálták, akik a vizsgálat kezdetekor 70 évesek vagy annál idősebbek voltak. Megmérték "az észlelési sebességüket, az epizodikus memóriájukat, a beszédkészségüket és a verbális tudásukat". Ghisletta csapatát az érdekelte, hogy ezek közül bármi hatással volt-e a résztvevők élettartamára.

Mivel számos tényező befolyásolja a hosszú élettartamot, statisztikai módszereket alkalmaztak, hogy ellenőrizzék az olyan tényezőket, mint a nem, a társadalmi-gazdasági státusz, az iskolai végzettség, és hogy a résztvevők esetleg demenciában szenvednek-e - írja a Psychology Today.

Érdekes megfigyelés, hogy a négy kognitív tényező közül csupán egy, mégpedig a beszédkészség, gyakorolt hatást a résztvevők élettartamára. A kutatás szerint a medián túlélési idő körülbelül kilenc év volt azok számára, akiknek verbális folyékonysága magas vagy éppen ellenkezőleg, alacsony szinten állt. Ebből a tanulmányból kiderül, hogy a kommunikációs képességek milyen jelentős hatással lehetnek az életminőségre és az élethosszra.

Fontos megjegyezni, hogy mivel az eredmények korrelációs jellegűek, nem vonható le biztos következtetés arról, hogy a beszédkészség és a hosszú élet között ok-okozati összefüggés áll fenn. Sőt, akár az is lehetséges, hogy a hosszú élet önmagában kedvezően hat a beszédkészség fejlődésére.

Elképzelhető, hogy egy vagy akár több olyan harmadik, nem mérhető tényező áll a háttérben, amely mind a kiváló beszédkészség, mind a hosszabb élet titkát rejti.

Ghisletta kutatócsoportjának felfedezései szoros összhangban állnak a témával kapcsolatos korábbi kutatásokkal. 2016-ban a Yale egyetem tudósai például felfedezték, hogy létezik kapcsolat az olvasás és a hosszabb élet között. Megállapításaik szerint azok, akik naponta legalább 30 percet olvastak, 23 hónappal hosszabb életkilátásokkal rendelkeztek, mint azok, akik nem olvastak könyveket.

Ráadásul ez a kapcsolat még azután is megmaradt, hogy számos egyéb tényezőt, mint például az életkort, a nemet, a rasszot, az iskolai végzettséget, a társbetegségeket és a családi állapotot is mérlegeltek.

Érdemes megemlíteni, hogy a kutatás során a legerősebb korrelációt azoknál a résztvevőknél figyelték meg, akik főként könyveket olvastak, ellentétben az újságokkal és magazinokkal. A vizsgálatban részt vevő könyvmolyok többsége szépirodalmi műveket választott, így lehetséges, hogy csupán bizonyos olvasmányformák kapcsolódnak a hosszú élet titkához.

Elképzelhető, hogy ez azért lehet, mert a munka, hogy elképzeljünk egy kitalált világot, és nyomon kövessük, hogy ki mit mondott és mit csinált, jó hatással lehet a kognitív képességekre.

Egy friss brit kutatás keretein belül idősebb felnőtteket kérdeztek meg, akik szenvedéllyel merültek el a szépirodalom világában. Az interjúk során a résztvevők számos pozitív élményt osztottak meg, amelyeket az olvasás nyújtott számukra: a könyvek révén mélyebb kapcsolatokat alakíthattak ki barátaikkal és családtagjaikkal, valamint saját személyiségük fejlődését is tapasztalták.

Természetesen nem állíthatjuk, hogy a folyékony beszédkészség fejlesztése és a szépirodalmi olvasás varázslatos módon eltünteti az öregedés nyomait a testben és az elmében. Azonban egyre inkább felhalmozódik a bizonyíték arra, hogy bizonyos kognitív képességek és szokások jelentős előnyöket kínálnak, beleértve a hosszabb élettartamot is.