Új arcok lépnek színre a pénzügyi világ színpadán: vajon a mesterséges intelligencia lehet a kulcs a bankok megmentéséhez?
Június 4-én újra megrendezésre kerül a Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum! A magyar vállalkozások jelenlegi helyzete nem éppen rózsás, ezért elengedhetetlen, hogy minden elérhető forrást, kedvezményes beruházási lehetőséget és költségcsökkentési megoldást maximálisan kihasználjunk. A debreceni rendezvény célja, hogy részletesen áttekintsük a gazdasági kilátásokat és a vállalkozások előtt álló lehetőségeket. Csatlakozzon hozzánk, és tapasztalja meg a közös gondolkodás erejét!
A BCG legfrissebb, "Fit for Growth, Built for Purpose" címmel megjelent globális banki tanulmányában, amelyet kedden tettek közzé, új megvilágításba helyezik a pénzügyi szektor jövőjét.
Az értékteremtés szempontjából a banki szektor teljesítménye 2024-ben kedvező eredményeket mutatott.
A teljes részvényesi hozam (TSR) szinte minden földrajzi régióban meghaladta a szélesebb részvénypiac teljesítményét: a globális bankok esetében 2023. júniustól 2024. júniusig 30%-os TSR-növekedés történt, szemben a teljes piac 19%-os hozamával). Hosszabb távon, öt éves időhorizonton nézve a banki részvényesi hozamok megközelítik az átlagos tőzsdei hozamokat, és néhány régió bankszektorának teljesítménye - például az euróövezeté, Japáné és a Közel-Kelet - még felül is múlta azokat.
A jövedelmezőség a 2008-as pénzügyi válság óta visszatért a normális kerékvágásba, és a legtöbb régióban a saját tőke költségeivel összhangban alakult.
Miközben látjuk tehát, hogy javult a bankok pénzügyi teljesítménye, a figyelmeztető jelek is szaporodnak:
A bankok számára nem kedvező, hogy az ügyfelek soha nem tapasztaltak még ennyi opciót és ekkora átláthatóságot, különösen a digitális és mobilalapú kiskereskedelmi termékek terén. Az ügyfelek egyre egyszerűbben válthatnak szolgáltatót, amit jól tükröz a digitális bankok és kereskedelmi platformok rapid elterjedése a kiskereskedelemben, valamint a magánhitel-szolgáltatók növekvő jelenléte a vállalati szektorban.
A lakossági részvénykereskedés az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül, és napjainkra az amerikai részvénypiac forgalmának körülbelül 20%-át már az innovatív, jutalékmentes, nem banki kereskedési platformok adják. Ez a szám kétszerese a tíz évvel ezelőtti aránynak, sőt, 2021-ben bizonyos időszakokban a részesedésük még a 30%-ot is meghaladta. A vállalati és befektetési bankolás terén is megfigyelhető, hogy a nem banki szereplők bevételi részesedése a hitelezésben jelentősen növekedett – ezt jól példázza a magánhitelek térnyerése, különösen az Egyesült Államokban. Emellett a díjalapú szolgáltatások, mint például a befektetési banki tanácsadás és a globális piacok kezelése, szintén egyre nagyobb teret nyernek. A nem banki háttérrel rendelkező befektetők a részvénykereskedelem világában egyre inkább dominálják a piacot, míg a kis, független tanácsadó cégek folyamatosan emelkednek a ranglistákon.
Összességében elmondható, hogy a digitális banki kihívók még mindig kisebb szereplők a hagyományos bankokhoz képest, akár az összbevétel, akár a betéti piaci részesedés tekintetében. Ugyanakkor egyértelmű növekedési trendek figyelhetők meg néhány piacon, például Brazíliában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Dél-Koreában. Brazíliában a Nubank, amely korábban a digitális bankok élvonalába tartozott, mára már a hagyományos bankok között is elismert szereplővé vált. Németországban a lakossági ügyfelek 20-30%-a választott már direktbankot vagy neobankot, különösen a fiatal, digitálisan jártas felhasználók és az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek körében tapasztalható a növekedés.
Optimistább nézőpontból nézve a bankok számára komoly lehetőség rejlik abban, hogy partnerségeket alakítsanak ki ezekkel az új szereplőkkel.
A technológiai szereplők által támasztott kihívások ellenére számos bank képtelen előrelépni hatékonyságának javításában. Európában és az Egyesült Királyságban különösen szembetűnő, hogy a magas informatikai költségek nem eredményeznek arányos hatékonyságnövekedést. A hagyományos bankok szolgáltatási költségei akár tízszeresen is felülmúlhatják a piaci újítók költségeit.
Magyarországot is megemlíti a jelentés, a bankok szempontjából nem túl hízelgő kontextusban: míg Spanyolország és Lengyelországban például a hagyományos bankok korán és jelentős mértékben fektettek be a digitális "kiválóságba", az új digitális kihívók kevésbé tudtak teret nyerni. Ezzel szemben olyan piacokon, mint Magyarország, Írország és Görögország, ahol a hagyományos szereplők lassabban dolgozták ki digitális ajánlataikat, az új digitális kihívók gyorsan el tudtak terjedni.
A BCG három fő sikertényezőt azonosított a "nyertes bankok" körében:
Négy sikeres stratégiai irány körvonalazódik:
A jelentés alapján minden eredményes stratégia alapja a robusztus digitális kompetenciák megléte.
A mesterséges intelligencia (AI) és különösen a generatív AI (GenAI) alkalmazása valódi paradigmaváltást hozhatna a pénzügyi szektorban, azonban a legtöbb bank még mindig nem tudja maximálisan kihasználni ezeket az innovatív technológiákat. Ennek hátterében több ok is meghúzódik:
A jelentés hangsúlyozza, hogy nem magának az AI-nak a megléte a probléma forrása, hanem inkább a megvalósítás és skálázás körüli hiányosságok. Az újgenerációs technológiák, mint az ügynökalapú mesterséges intelligencia és a gépi hangfelismerés, potenciálisan forradalmasíthatják a termelékenységet. Az igazi kérdés azonban az, hogy a bankok képesek lesznek-e proaktívan és átfogóan kihasználni ezeket a lehetőségeket, vagy a nem banki szereplők szerzik meg a piaci előnyt, akik jelenleg jobban elöl járnak az AI-integráció terén.
Az egyik vezető, globálisan rendszerszinten fontos bank (G-SIB) ambiciózus célt tűzött ki maga elé: 2030-ra radikálisan növelni kívánja a dolgozói produktivitást és az innovációt, mesterséges intelligencia (AI) és hagyományos automatizáció segítségével. A cél nem pusztán a létszámcsökkentés, hanem a szerepkörök és képességek átalakítása az egész szervezetben. A bank jelentős átalakulást prognosztizál:
Általánosságban elmondható, hogy a munkaerő 35-50%-ának szerepe jelentősen átalakulhat, vagy akár teljesen megszűnhet az AI fejlődése következtében. Sok dolgozó új feladatokat kaphat, amelyek eltérnek a jelenlegi munkakörük tartalmától.
ennél a banknál. Így viszont a szervezet átirányíthatja tehetségeit új, növekedésorientált és bevételtermelő tevékenységek felé, ami javítja az operatív hatékonyságot és támogatja a stratégiai innovációt.
Bár egyértelműen kiemelkedik a hatékonyság növelésére irányuló lehetőség, a BCG átfogó, ágazati szintű elemzése azt mutatja, hogy:
Sok esetben ez az eredményességi rés nem a képességek hiányából fakad, hanem rosszul megtervezett bevezetésből és gyenge változásmenedzsmentből.
A BCG tanulmánya hangsúlyozza, hogy a bankszektor jövőbeni stabilitása érdekében elengedhetetlen egy új típusú megállapodás létrehozása a bankok, a szabályozó hatóságok és a társadalom között. Ez a megállapodás elősegítené a merész innovációkat, valamint a digitális eszközök, mint például a stabilcoinok és a tokenizált javak integrálását a szabályozott pénzügyi ökoszisztémába. Emellett lehetőséget biztosítana a kisebb pénzintézetek számára a nem organikus növekedésre is. A jelentés kulcsüzenete, hogy...
A bankoknak sürgősen lépniük kell a merész átalakulás érdekében, mivel az új technológiák megjelenése, az ügyfelek igényeinek folyamatos változása, valamint a versenytársak dinamikus fejlődése alapvetően formálja át a pénzügyi szektort.
A nyertesek azok lesznek, akik kellően fókuszáltak, ügyfélközpontúak, digitalizáltak, és bátran használják az AI-t, miközben újradefiniálják szerepüket a társadalomban.
