Fedezd fel a lenyűgöző jelentést: itt van, hogyan teljesítenek kiemelkedően a magyarok az Európai Unióban - Agro Napló.

2020-ban az Európai Unióban a mezőgazdasági üzemek 40%-ának volt trágyatárolója, ahogy azt az Eurostat által végzett mezőgazdasági népszámlálás adatai mutatják. Ez a felmérés részletesen bemutatja a tagállamok trágyatárolási szokásait, és rávilágít a jelentős eltérésekre az egyes országok között - olvasható az Eurostat hivatalos weboldalán. Magyarország az uniós rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el, mind a trágyatárolók elérhetősége, mind pedig azok modernitása tekintetében.

Az Eurostat legfrissebb elemzése a 2020-as mezőgazdasági cenzus adatai alapján érdekes képet fest az uniós tagállamok trágyatárolókkal való ellátottságáról. 2020-ban a tagállamok gazdaságainak körülbelül kétharmada, azaz mintegy 40%-a rendelkezett trágyatárolóval. A legkiemelkedőbb helyzetben Szlovénia állt, ahol a gazdaságok szinte teljes egészében, közel 100%-ban birtokoltak ilyen létesítményt. Ezt követi Lettország 98%-kal, valamint Észtország 92%-kal. A lista másik végén Ciprus található, ahol mindössze 7%-a a gazdaságoknak rendelkezett trágyatárolóval, ezt követi Görögország 11%-kal, míg Olaszország 18%-kal zárja a sort. Magyarország a statisztikák szerint a középmezőnyben helyezkedik el, pontosan az uniós átlaghoz igazodva.

Az Eurostat adatai szerint a különböző infrastruktúrával bíró gazdaságok többsége, egészen pontosan 57%-a, a szilárd trágya tárolására specializált létesítményeket alkalmazott. Ezen gazdaságok közül csupán 16%-nak volt fedett trágyatárolója, míg 10%-uk mélyalmos rendszert működtetett. Továbbá, 6%-uk az állattartó telepek alatti gödröket részesítette előnyben, 5%-uk pedig fedetlen trágyatárolóval rendelkezett. A maradék 6% más típusú létesítményekben oldotta meg a trágya tárolását.

Figyelemre méltó, hogy az Európai Unió területén 2010 és 2020 között 5 százalékponttal csökkent azoknak a gazdaságoknak az aránya, amelyek fedetlen trágyatároló létesítményekkel rendelkeznek. Ez a fejlődés kedvező környezetvédelmi szempontból, hiszen a fedetlen trágyatárolók komoly környezeti kockázatot jelentenek, különösen az ammónia kibocsátása és a tápanyagok talajba való kimosódása révén.

Hollandia és Málta kiemelkedő példát mutat a trágyatárolás terén, hiszen ezekben az országokban már egyáltalán nem találhatóak fedetlen trágyatárolók. Más uniós tagállamokban is figyelemre méltó csökkenés figyelhető meg, különösen Luxemburgban, ahol a fedetlen tárolók aránya 43 százalékkal csökkent. Írországban és Németországban is jelentős visszaesés tapasztalható, 36 és 35 százalékpontos csökkenésekkel, míg Belgiumban 32 százalékponttal csökkent a fedetlen trágyatárolók száma. Magyarországon a vizsgált időszak alatt szintén csökkent a fedetlen trágyatárolók aránya, de csupán 1,4 százalékpontos mértékben.

Egyes országokban azonban ellentétes irányú tendenciák figyelhetők meg: Spanyolországban a fedetlen trágyatárolók használata körülbelül 5 százalékponttal emelkedett, míg Észtországban ez a növekedés 3 százalékpontot tett ki. Csehországban, Bulgáriában és Olaszországban is enyhe növekedést tapasztaltak ezen a területen.