A nitrogénműtrágyák kijuttatása és kiválasztása kulcsfontosságú lépés a sikeres növénytermesztésben. Először is, fontos megérteni, hogy a nitrogén elengedhetetlen a növények fejlődéséhez, hiszen hozzájárul a zöld szín kialakulásához és a fehérjeszintézish

Legkésőbb januárban meg kell tervezni az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázását, hiszen közeleg az az időszak, amikor a búza és a repce ismét fejlődésnek indul, és akkor bizony nem szabad késlekedni.

Ahhoz, hogy a növény a kívánt hozamot elérje, elengedhetetlen, hogy a megfelelő mennyiségű nitrogént biztosítsunk számára. Hogy pontosan mennyi nitrogénre van szükség, az a növény fajtájától függ, és ezt a 1. táblázat részletezi.

1. táblázat: Nitrogénigények fajlagosan [kg/t hozam]

Az okos gazda nem csupán arról ügyeskedik, hogy a talaj nitrogénszintje elegendő legyen a növények egészséges fejlődéséhez, hanem arra is figyel, hogy a növény a legideálisabb időpontban kapja meg ezt az esszenciális tápanyagot. Emellett fontos számára, hogy egyéb fontos tápelemeket is egyidejűleg juttathasson ki a nitrogénnel, mindezt a lehető legoptimálisabb formában, minimalizálva a veszteségeket, és költséghatékonyan végezze el a folyamatot.

Az időzítés kulcsfontosságú tényező a növények táplálásában, de most csak a lényegre szorítkozunk. A növények számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan rendelkezésükre álljon a nitrogén. Ezért nem célszerű egyetlen alkalommal, nagy mennyiségben adagolni a szükséges nitrogént, mivel a növények nem tudják azt hatékonyan kihasználni. Az anyagkörforgás során a nitrogén egy része kimosódhat vagy elpárologhat, így a hatóanyag-veszteség nő. A szakértők általánosan azt javasolják, hogy a tavaszi nitrogéntrágyázás során célszerű a tápanyagot két vagy akár három részletben kijuttatni, hogy a növények optimálisan tudják hasznosítani azt.

Az első tápanyagdózis, amely a teljes tavaszi adag felét vagy akár kétharmadát is kiteheti, közvetlenül a vegetációs időszak kezdete előtt alkalmazandó. Ez azért fontos, mert így a növények robbanásszerű növekedésekor már rendelkezésre áll a talajban a szükséges hatóanyag. Ekkor a bokrosodás vége és a szárba indulás kezdeti szakasza zajlik. A második adag tápanyagot a szárba indulás közepén célszerű kijuttatni, míg a harmadik adagot, amennyiben szükséges, a virágzás előtt érdemes elvégezni.

A növények fejlődése során nem csupán nitrogénre van szükségük, hanem jelentős mennyiségű kénre, magnéziumra és kalciumra is. Ezért érdemes olyan műtrágyát választani, amely gazdag ezekben a tápanyagokban. Hasonlóan a nitrogén iránti igényhez, a búza és a repce esetében a kalcium, magnézium és kén szükséglete is eltérő, amit a 2. táblázat részletesen bemutat.

2. táblázat: Az adott hozamok kalcium-, magnézium- és kénigénye [kg]

A fenti táblázatban szereplő mennyiségek pótlása csak részben szükséges, hiszen a teljes kénhiány rendkívül ritkán fordul elő. Az őszi-téli időszakban lehullott jelentős csapadék következtében a kén könnyen kimosódhat, különösen a homokos vagy homokos vályogtalajok esetében. Emiatt már tavasszal célszerű foglalkozni a kénpótlással. Amennyiben a talaj nem kénhiányos, vagy a hiány mértéke elhanyagolható, elegendő egy kisebb mennyiségű kénpótlás, hiszen a növény gyökérzete a növekedésével felzárkózik a korábban mélyebbre mosott kénhez. Ezért csak az átmeneti időszak kénigényét kell biztosítanunk, ami kulcsfontosságú. Javasolt a Pétisó + S használata, amely 24% nitrogént, 9% kalciumot (CaO) és 12% ként (SO) tartalmaz.

Ez a granulált termék kiemelkedő szemcseszilárdsággal rendelkezik, és rendkívül jó szórásképet kínál, ami megkönnyíti a műtrágyaszóró beállítását. Az egy menetben történő nitrogénpótlás mellett kalciumot és ként is biztosít, melyek természetes, könnyen hasznosuló forrásokból származnak. A kén szerepe kulcsfontosságú, hiszen nélküle a nitrogén beépülése jelentősen csökken. Átlagosan 10-15 kg nitrogén felvételéhez 1 kg kén szükséges a hatékony beépüléshez. Ha ez elmarad, a termény fehérjetartalma (és így a sikér) alacsonyabb szintet érhet el, az olajtartalom csökkenhet, valamint a növény szárszilárdsága és ellenálló képessége is gyengülhet. Ennek következményeként csökken a hozam és romlik a minőség, ami végső soron alacsonyabb jövedelmet eredményez.

Amennyiben a kén pótlása nem indokolt, vagy máshogy, pl. lombtrágyával kívánjuk megoldani, a nitrogén, kalcium és magnézium egyidejű pótlására a Pétisó és a GreenMax az ideális. A Pétisót speciálisan a hazai viszonyokra fejlesztették ki. A 27% nitrogénen kívül 7% kalciumot (CaO) és 5% magnéziumot (MgO) is tartalmaz, jól hasznosuló karbonátok formájában.

A Pétisó dolomit formájában tartalmazott kalcium és magnézium lehetővé teszi, hogy a nitrogén-műtrágyázást anélkül végezzük, hogy a talaj savanyú irányba elmozdulna. Ezáltal megőrizzük a talaj szerkezetét, fenntartjuk a vízgazdálkodás egyensúlyát, és nem rontjuk a többi tápanyag felvehetőségét sem. A használata nem csupán savanyú kémhatású talajok esetében indokolt, hiszen a kalcium és magnézium elengedhetetlen makrotápanyagok a növények számára. Szórásképe rendkívül kedvező, és a finomra őrölt dolomit (átlagosan

A granulált változat használata során a szinte tökéletes gömb alaknak köszönhetően rendkívül egyszerűen beállíthatjuk a műtrágyaszórót. Ez a forma lehetővé teszi, hogy a beállított dózist pontosan tartsuk, és nagyobb távolságokra is hatékonyan kijuttathassuk. Hosszú távon megbízható nitrogénellátást biztosít a növények számára. Ezzel szemben a prillezett változat vízben gyorsabban oldódik, így kevesebb bemosó csapadékra van szüksége a hatékony hasznosuláshoz. Apróbb szemcséinek köszönhetően egyenletesebb szórásképet biztosít, és ideális megoldás lehet a késlekedő fejtrágyázáshoz is.

A GreenMax egy különleges, granulált műtrágya, amely 15,9%-os nitrogén-, 16,1%-os kalcium- (CaO) és 11,6%-os magnézium- (MgO) tartalommal rendelkezik. Az összetevők között kiemelkedő szerepet játszik a finomra őrölt dolomit, amely biztosítja a tápanyagok gyors és hatékony hasznosulását. A kalcium és magnézium pótlásával nemcsak a savanyú talajok kémhatása javítható, hanem a tápanyagok, például a foszfor, jobb elérhetősége is garantált. Ezen felül a növények kalcium- és magnéziumellátása is jelentősen fokozható, ami hozzájárul a növekedésük és egészségük javításához.

A nitrogénműtrágyák hatékonysága szempontjából érdemes kiemelni, hogy a karbamid a legnagyobb kihívásokkal küzd. Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok következtében a karbamid hasznosulása meglehetősen ingadozó, és átlagos körülmények között is csupán 14-20%-os nitrogénkibocsátással számolhatunk. Ezért nemcsak hogy a legkevésbé hatékony nitrogénműtrágyának számít, de a költségei is a legmagasabbak közé tartoznak. Továbbá, talajsavanyító hatása komoly problémát jelent, hiszen 100 kg karbamid kijuttatásához körülbelül 80 kg meszet is szükséges pótolni. Fontos megemlíteni, hogy a karbamid nem pótolja a kalciumot és a magnéziumot sem, amelyek tápelemek a hazánk jelentős részén már a termés mennyiségét korlátozó tényezőkké váltak.