Az élelemtermelés és a tápanyagtartalom közötti kapcsolat rendkívül összetett és sokrétű. A mezőgazdasági gyakorlatok, a talajminőség, a használt növényvédő szerek és a trágyázás mind befolyásolják a termelt élelmiszerek tápanyagprofilját. Elsősorban a

Az, hogy hogyan, milyen körülmények között termelnek egy növényt, erősen befolyásolhatja a termény beltartalmi értékét, ahogyan az állati termékek összetevőire is hat az állattartás, a takarmányozás módja. Mit számít ez, és mi a tanulság?

Amikor a növénytermesztés különböző módozatairól beszélgetünk, érdemes túllépni a bio és nem bio dichotómián. Fontos tényezők, mint a talajforgatás alkalmazása vagy a műtrágyák használata, jelentős hatással bírnak a termesztési folyamatokra. Ezek a gyakorlatok ugyanis komoly mértékben befolyásolják a talajban lévő gombaközösségeket, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy milyen tápanyagok és anyagok juthatnak a növényekhez. Érdemes megemlíteni, hogy sok növény gyökere szoros szimbiózisban él gombákkal (mikorrhiza), amelyek révén kölcsönösen segítik egymást különböző anyagok szállításában. Ez a kölcsönhatás alapvetően meghatározza a növények fejlődését és egészségét.

A hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok során gyakran találkozunk műtrágyák és különféle növényvédő szerek használatával, valamint a talaj szántásával és forgatásával. Ezen utóbbi eljárás a biotermelési módszerekben is elterjedt, például a gyomok kontrollálása érdekében, viszont negatív hatással lehet a talaj ökoszisztémájára, ami a fitokémiai anyagok megjelenésére is kihat. Függetlenül attól, hogy bio- vagy konvencionális módszerekről beszélünk, a talaj szervesanyag-tartalmát növelő komposzt és mulcs alkalmazása jótékony hatással bír a beltartalom minőségére is.

Éppen ezért érdemes a talajegészséget szem előtt tartva vizsgálni a kérdést. Mivel leginkább a bio- és a nem biotermelés összehasonlításáról érhetők el információk, a következőkben ezekre fókuszálunk. Mint látni fogjuk, még így is kimutathatók különbségek, pedig sok biotermelési rendszer sem felel meg a valóban fenntartható, természetkímélő mezőgazdaság követelményeinek (mivel nem fektetnek kellő hangsúlyt például a talajegészségre).

Egy friss tanulmány a gyepre alapozott állattartásból származó termékek egészségi előnyeit vizsgálta, és érdekes következtetésekre jutott. A kutatók rámutattak, hogy nem csupán a legeltetés módja, hanem a gyep fajgazdagsága is kulcsszerepet játszik az állatok húsának és tejének tápanyagtartalmában. A változatos növényfajokban gazdag legelőkön táplálkozó állatok esetében a hús és a tej jelentősen gazdagabb bioaktív fitokémiai anyagokban. Ez azt jelenti, hogy a gazdagabb gyepfaj-összetétel nemcsak a táplálkozás szempontjából kedvezőbb, hanem az általunk fogyasztott élelmiszerek egészségi szempontból is előnyösebbek lehetnek.

Ez attól függ, hogy milyen kémiai anyagról van szó. Sok kutatás áttekintéséből az derült ki, hogy a bio- és a nem biotermelési rendszerek között a makrotápanyagok terén nem jellemzők nagy különbségek a növényeknél. A mikrotápanyagok (a vitaminok és az ásványi anyagok) szempontjából nagy hatása van az alkalmazott fajtának/változatnak, valamint az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatoknak. A legkifejezettebb eltérés a fitokémiai anyagok esetében tapasztalható: a biotermelésből származó növények ezekből jóval többet tartalmaznak.

A beltartalmi értékeket számos tényező formálja, mint például a termesztés földrajzi elhelyezkedése, az adott terület éghajlati viszonyai, a talaj minősége és jellemzői, valamint a használt termesztési technikák. Emellett a választott növényfajta vagy annak változatai, továbbá a növénytermesztési időszak sajátos körülményei is jelentős hatással bírnak.

A fitokémiai anyagok védőhatásai közé tartozik a fehérjék és lipidek oxidációjának megelőzése, ami különösen figyelemre méltó, hiszen e folyamatok számos betegség, például daganatos megbetegedések kialakulásával hozhatók összefüggésbe. A kutatások, amelyek a vörös húsokat potenciálisan rákkeltőnek és egészségügyi szempontból kedvezőtlennek ítélik, gyakran figyelmen kívül hagyják az eltérő tápanyag-összetételeket, valamint azt, hogy az étkezések során a különböző élelmiszerek hogyan hatnak kölcsönösen egymásra. Az emberi egészségre gyakorolt valós hatásokat ezek a tényezők nélkül nehéz megérteni. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a gyepalapú állattartás fenntartható és természetbarát megoldásokat kínál az élelmiszertermelés terén, így hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági rendszerekhez is.

A konvencionális termeléssel nem csak az a gond, hogy egyes anyagokból kevesebbet tartalmaznak a termények. Az ilyen termelésből származó növényeknél gyakran kimutathatók vegyszermaradványok és nehézfémek, valamint antibiotikumokra rezisztens baktériumok is előfordulnak. Mindezek nyilvánvalóan kedvezőtlenek az emberi egészségre nézve. Az alacsonyabb C-vitamin-tartalom magasabb nitráttartalommal párosulva különösen szerencsétlen: épp a C-vitamin védene ugyanis a nitrát kedvezőtlen hatásaitól.

A tanulság tehát az, hogy kedvező hatásai vannak a természetkímélő termelésnek az élelem beltartalmára, ha a makrotápanyagok mögé nézünk. A fitokémiai anyagok, melyek támogatják az emberi egészséget, nagyobb mennyiségben vannak jelen a biotermelésből származó terményekben. A kutatók ugyanakkor megjegyzik, hogy a fitokémiai anyagok fokozott bevitelének legalapvetőbb módja az, ha több (és többféle) növényt fogyasztunk.

A mezőgazdasági élelmiszer-rendszereink számos módon befolyásolják az egészségünket. Az agroökológiai - tehát az ökológiai folyamatokra, a sokféleségre, a helyi létforrásokra építő, kevésbé inputintenzív és a társadalmi aspektusokra is nagy hangsúlyt fektető - megközelítések többszörösen kedvezők lehetnek az emberi egészség megőrzése és az ökológiai válság mérséklése szempontjából. A környezetünk és az emberi egészség szorosan összefügg egymással. Fel kell hagynunk azokkal a termelési gyakorlatokkal, amelyek egészségtelen és környezetpusztító élelmet hoznak létre!

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó kiemelkedő szerepet játszott a fenntarthatóság kérdéskörének feltárásában, és abban, hogy mindannyian miként járulhatunk hozzá bolygónk védelméhez. Az esemény során számos innovatív megoldást és inspiráló ötletet ismerhettünk meg, amelyek segítenek a környezeti tudatosság növelésében és a fenntartható jövő megteremtésében.