Kínzó hasmenés, puffadás és folyamatos görcsölés? Lehetséges, hogy ez a betegség áll a háttérben.
A legelterjedtebb panaszok közé tartozik a gyakori puffadás, a fokozott gáztermelés, a korai telítettség érzése, valamint a hasfájás, görcsök és a hasmenés.
A bélrendszerben élő baktériumoknak fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. Ha a bélbaktériumok túlszaporodnak a vékonybélben, kialakul a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO). Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen betegségek növelik meg a SIBO rizikóját.
A vékonybél és a vastagbél baktériumflórája eltérő összetételű, ami fontos szerepet játszik az emésztés folyamatában. A két bélszakaszt egy speciális billentyű választja el, amely megakadályozza, hogy a vastagbélben található baktériumok átszivárogjanak a vékonybélbe. Ha ez a védelem valamilyen okból megbomlik, és a vastagbél baktériumai bejutnak a vékonybélbe, ott gyorsan elszaporodhatnak, ami a vékonybél kontaminációját eredményezi. Ezt a jelenséget egy speciális betegség is jelzi, amely a bélflóra egyensúlyának felborulását tükrözi.
Ha ez bekövetkezik, megjelennek a kontaminált vékonybél szindróma tünetei. A leggyakoribb panasz a gyakori puffadás, fokozott gázképződés, korai teltségérzet, hasfájás, görcsök és hasmenés. Elhúzódó panaszok esetén felszívódási problémák is jelentkezhetnek. Fogyás, B12 vitaminhiány és vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat.
Dr. Németh Alíz hangsúlyozta, hogy a SIBO (vékonybél bakteriális túlnövekedés) kialakulásában kulcsszerepet játszik az emésztőrendszer mozgásának lelassulása, a gyomorsav termelésének csökkenése, valamint a vékonybélben előforduló szűkületek vagy sipolyok megjelenése. Az emésztés természetes lassulása különösen az idősebb korosztályt érinti, hiszen az életkor előrehaladtával ezek a problémák gyakoribbá válnak, ráadásul bizonyos betegségek is hozzájárulhatnak a SIBO fokozott előfordulásához.
Elsősorban a gyomor- és bélrendszert érintő betegségek vagy műtétek hajlamosítanak a betegség kialakulására. A kontaminált vékonybél szindróma kialakulásának kockázata magasabb Crohn-betegek, irritábilis bél szindrómában (IBS), cukorbetegségben szenvedők és autoimmun gluténérzékenyek (cöliákia) körében. A reflux betegek is a rizikócsoportba tartoznak, ám esetükben nem maga a betegség, hanem a rendszeresen szedett gyógyszereik, gyomorsav lekötők (proton-pumpa inhibitorok) hosszú távú szedése miatt jelentkezhetnek a SIBO tünetei.
Amennyiben a következő tünetek jelentkeznek, érdemes a SIBO (kontaminált vékonybél szindróma) lehetőségét fontolóra venni, különösen, ha a kapcsolódó betegségek miatt kockázati csoportba tartozunk. A diagnózis megerősítéséhez általában laktulóz kilégzéses tesztet alkalmaznak, de a további panaszok alapján más vizsgálatokra is szükség lehet, például ételallergia tesztekre. A SIBO kezelése mindig személyre szabott, figyelembe véve a kiváltó okokat. Bizonyos esetekben műtéti beavatkozásra is sor kerülhet, de a legtöbb esetben az életmódbeli változtatások - például a FODMAP diéta betartása és a rendszeres testmozgás - mellett antibiotikumos kezelés is szükséges lehet a túlszaporodott baktériumok számának csökkentésére.
