Hamarosan elindul a magyar űrhajós – ezek a felfedezések várják az űrben!
A Farkas Bertalan után 45 évvel a repülő Kapu Tibor újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén számos jelentős kutatást végez. Most végre napvilágot látott, hogy milyen izgalmas projektek várnak rá az űrben.
Kapu Tibor űrutazása a tudományos kutatások izgalmas világát ígéri, ám eddig meglehetősen korlátozott információk álltak rendelkezésre a világűrben végzett munkájáról. A magyar űrhajós várhatóan 2025 tavaszán érkezik meg a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol a tapasztalt Peggy Annette Whitson parancsnoksága alatt fog tevékenykedni. Whitson, aki a NASA asztronautájaként már három alkalommal, valamint az Axiom magánvállalat keretein belül egyszer hagyta el a Földet, összesen 675 napot töltött a világűrben, így rendkívül gazdag tapasztalattal bír. Kapu Tibor második kereskedelmi misszióján nemcsak ő, hanem az indiai pilóta, Shubhanshu Shukla és a lengyel küldetésspecialista, Sławosz Uznański-Wiśniewski is csatlakozik a csapathoz, ami még inkább fokozza az utazás jelentőségét.
A misszióra tavaly májusban kiválasztott Kapu űrben végzett feladatairól most a Szegedi Tudományegyetem osztott meg friss információkat. Az intézmény közölte: a hozzájuk tartozó Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ három kutatást küldene az űrbe a magyar asztronautával. Ezeknek a kísérleti portfólióknak a közlemény szerint még tart az ellenőrzési és jóváhagyási folyamata, amelyet a NASA végez.
A kutatások közül az egyik az SZTE TTIK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék kutatási projektje, melynek szakmai vezetője Prof. Dr. Gácser Attila. A kutatás azt szeretné feltérni, hogy élő rendszerekben hogyan lehet fokozni a DNS-károsodások helyreállítását és felgyorsítani a javító mechanizmusokat. Az SZTE közleménye hozzáteszi: a javító mechanizmusoknak kiemelt szerepe lehet az űrutazáskor, amikor az emberi sejteket és a DNS-t különféle sugárzások, ennek következtében pedig speciális károsodások érhetik.
Szintén a szegediekhez (az egyetemen belül az SZTE SZAOK Orvosi Biológia Intézetéhez) köthető Dr. Tombácz Dóra szakmai vezető projektje, amelynek során az űrhajósok szervezetében lévő mikrobák (pl. vírusok, baktériumok, gombák) alakulását vizsgálják: nyomon követik a bélrendszer, a vizelet és a száj-mikrobiom változásait.
Az űrhajósokkal végzett kísérletek során a kutatók az asszociatív tanulási képességek vizsgálatára összpontosítanak, mind a mikrogravitációs, mind a földi gravitációs környezetben. Ezt a kutatási projektet a Dr. Nagy Attila vezeti, aki az SZTE SZAOK Élettani Intézet munkatársa. A projektben együttműködik az SZTE TTIK Műszaki Informatikai Tanszéke, az SZTE ETSZK Elméleti Egészségtudományi Tanszéke, valamint az Egészségügyi Menedzsment Tanszék is, így széleskörű multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak a téma alaposabb megértésére.
A fentebb írt tudományos munkák csak egy részét képezik a Kapu Tiborra bízott kísérleteknek, amelyekből a HUNOR magyar űrprogram oldala szerint összesen több mint harmincat kell majd elvégezni, magyar egyetemek, vállalatok és kutatóműhelyek számára. A sajtóértesülések szerint közel százmillió dollárba, vagyis 36-37 milliárd forintba kerülő űrmisszió célja, hogy "a magyar cégek és kutatóhelyek a program révén valóra váltsák azokat az elképzeléseiket, amelyek vagy a világszerte fellendülő űrkutatás következő kihívásaira keresnek válaszokat, vagy az űrtechnológia már elért vívmányait akarják hasznosítani a földi életünk, gazdaságunk javára" - áll a honlapon.
A Szegedi Tudományegyetem kutatásait is támogató űrmisszió a Kennedy Űrközpontból indul, a SpaceX egyik Crew Dragon űrhajójával. A kilövés 2025 tavaszára várható, de a pontos dátuma még nem ismert, csak az, hogy a csapat várhatóan 14 napot tölt majd az ISS fedélzetén.
