Ha a kereslet ilyen formában fennmarad, a Volkswagen és az Audi is továbbra is a belső égésű motorok mellett dönthet.
Egyelőre bizonytalan a piac, az EU 2035-ös tilalma sürgeti a gyártókat.
A Volkswagen és az Audi ambiciózus célkitűzése, miszerint 2033-tól kizárólag elektromos járműveket kívánnak gyártani, úgy tűnt, hogy lépéselőnyben vannak az Európai Unió 2035-re vonatkozó terveihez képest, amely szerint más típusú autókat már nem forgalmazhatnak a kontinensen. Azonban a piaci trendek kedvezőtlen alakulása arra kényszerítheti a két német autógyártót, hogy újragondolja ezt a stratégiát – állítja a Handelsblatt. Március elején várható, hogy döntés születik arról, hogy a Volkswagen a teljes vállalaton belül átcsoportosítja a forrásokat az elektromos hajtásláncok fejlesztéséről a belső égésű motorok irányába.
Egy korábbi interjújában az Audi vezérigazgatója, Gernot Döllner elismerte, hogy ma már rugalmasabban állnak az elektromos átállás kérdésköréhez. Vele együtt a VW műszaki fejlesztésekért felelés vezetője, Kai Grünitz elmondta, hogy szerinte elképzelhető a nyolcadik és a kilencedik generációs Golf párhuzamos gyártása. Szerinte szükség lesz egy belső égésű motoros modellre, ami a következő évtized közepéig kitart, de ettől függetlenül a már teljesen elektromos kilencedig generáció a 2020-as évek végén piacra lép.
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége legfrissebb elemzése alapján 2024-re az elektromos autók piaci részesedése egy százalékkal csökkent, így jelenleg 13,6 százalékon áll. Ezen a téren a Volkswagen elektromos járműveinek értékesítése 2,7, míg az Audi esetében 7,8 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez viszonyítva. A Volkswagen csoport egészét tekintve 3,4 százalékos visszaesés tapasztalható. A piaci trendek fényében a Volkswagen csoport számára indokolt lenne a stratégiájuk átgondolása, azonban ez nemcsak a Volkswagen márkát érintené, hanem a többi gyártó, mint például a Skoda, Cupra és Seat jövőjére is hatással lenne.
Az autóiparban nem ritka, hogy a gyártók változtatnak stratégiájukon, és most a Porsche is ezt az utat választotta. A márka nemrég bejelentette, hogy leépítésekre készül, mivel elektromos modelljeik teljesítménye elmarad a várakozásaiktól. Eközben a Bentley úgy döntött, hogy az idei évre tervezett első elektromos autójának bemutatója 2026-ra csúszik, és a 2030-ra kitűzött teljes elektromos átállás dátumát is 2035-re tolták. A Lamborghini sem marad ki a sorból, hiszen a 2028-ra ígért elektromos Lanzador érkezését 2029-re halasztották. Továbbá, az Urus második generációja, amely teljesen elektromos lesz, szintén késlekedni fog, ám a V12-es Revueltóra és a V8-as Temerarióra még 2030 után is számíthatunk. Az autógyártók tehát folyamatosan újragondolják terveiket, próbálva alkalmazkodni a piaci kihívásokhoz.
Nemrég egy érdekes fordulatot vett a Bugatti sorsa: a Chiron utódjának elektromos hipersportautóként való debütálását tervezte az anyacég, a Volkswagen, azonban a helyzet drámaian megváltozott. Miután a Porsche és a Rimac részesedést vásárolt a francia hipersportautó-gyártóban, a tervek új irányt vettek, és a hangsúly a hibrid technológia fejlesztésére helyeződött. Így született meg a Tourbillon, amely egy V16-os turbómotor és három villanymotor kombinációjával működik, mindez pedig egy plug-in hibrid hajtáslánc keretein belül valósul meg.
A fent említett példák alapján egyértelmű, hogy az autógyártók a piaci igényekhez igazodva inkább a belsőégésű motorok és hibrid rendszerek innovációjára összpontosítanak. Azonban kérdéses, hogy lesz-e elegendő lehetőségük erre, miközben az EU szigorúan ragaszkodik a 2035-ös célkitűzéseihez. A szintetikus üzemanyagok tűnnek az egyetlen lehetséges megoldásnak, amelyek végül segíthetnek megóvni az Unió tervét több ország határozott ellenállásától.
