Orbán Viktor vétója komoly pénzügyi terhet róhat az uniós adófizetőkre.
Az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna a Financial Timesnak nyilatkozva beszélt arról, hogy véleménye szerint amennyiben Orbán Viktor arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy feloldja az orosz befagyasztott vagyonokra vonatkozó korlátozásokat, akkor az ukrajnai támogatások költségeit végső soron az uniós adófizetők viselik majd.
A pénzügyi portál beszámolóját az észt ERR szemlézte. A cikk szerint az uniós tisztviselők arra számítanak, hogy a magyar miniszterelnök "még harciasabb hozzáállást" tanúsít majd az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbításáról szóló tárgyalásokon, amelyek júliusban járnak le. A meghosszabbításhoz mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.
2024-ben az Európai Unió és a G7 országai körülbelül 260 milliárd euróra rúgó befagyasztott orosz vagyonnal fedezték egy 50 milliárd eurós hitelt Ukrajna számára. Amennyiben a lefoglalt vagyonokat sikerülne felszabadítani, akkor az EU és az Egyesült Államok egyaránt 20 milliárd eurónyi kötelezettséggel nézne szembe, míg a fennmaradó összeget a többi G7-tagország állná.
Tsahkna rámutatott, hogy a helyzetet az jelenti, hogy a hitelt biztosító eszközök felszabadulnának, ha a szankciók lejárnak, és egy magyar vétó következtében nem lehetséges azok meghosszabbítása.
Észtország arra ösztönzi az Európai Uniót és a G7 országait, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközöket és tulajdont helyezzék zárlat alá. Ezzel biztosítanák az ukrán támogatás folyamatos finanszírozását a jövőben is.
