Változott a helyzet: a váratlan nevek dominálnak az idei legkiemelkedőbb könyvek összeállításában.

Nem kevesebbre vállalkozott a Nők Lapja szerkesztősége, mint hogy rangsorolják, melyik a 100 legjobb könyv az elmúlt évben megjelentek közül. Először egy 150 fős szakmai grémium választotta ki a 2024 július és 2025 június (azaz a két év Könyvheti programja között) megjelent kiadványok közül kategóriánként a legjobbakat, majd ezek közül az első helyezetteket egy ismert személyekből és szerkesztőkből álló zsűri határozta meg. A szerzőknek a Hagyományok Házában adták át a Nők Lapja irodalmi díjat.

A legkiemelkedőbb könyvek, akár külföldi, akár magyar vonatkozásban, nem feltétlenül a legnagyobb eladási számokat produkáló művek közül választottak.

A kortárs külföldi regények legjobbjának Murakami Haruki A város és kiszámíthatatlan falai című alkotását választották. Ezt követi Jón Kalman Stefänsson Sárga tengeralattjárója, míg a bronzérmes Alessandro Baricco Abel című regénye lett. Érdekesség, hogy egyikük sem szerepel az eladási toplisták élén. A népszerű művek közül a legelőkelőbb helyezést Mélissa da Cosa Az ég minden kékje érte el, amely a 7. legjobb könyvként került a rangsorba. A TOP 30-as listán emellett olyan ismert szerzők művei is megtalálhatóak, mint Jo Nesbo, Paula Hawkins, Guillaume Musso és Jodi Picoult, akik mindegyike egy-egy slágerregénnyel képviselteti magát.

A legjobb kortárs magyar regény Török Ábel: A harmadik ég című regénye lett. Ebben a kategóriában a második helyezett Kollár-Klemencz László: Anyám tenyere, a harmadik pedig Kiss Tibor Noétól az Olvadás lett. Itt sem a mainstream könyvek tartoltak tehát. Grecsó Krisztián Apám üzent című könyve a 7. helyen végzett, a TOP 15-ben pedig Spiró György, Karády Anna, Szlavicsek Judit és Vámos Miklós a legismertebb nevek. A slágerszerzőnek számító Fábián Janka regénye csak a 23., Náray Tamásé pedig a 24. helyen szerepel a listán.

Csak a gyerekkönyvek terén érvényesült a megszokott rend.

A legjobb gyerekkönyvek kategóriájában a várakozásoknak megfelelően alakultak a dolgok: Marék Veronika „Prémszakáll és Torzonborz” című meséje foglalta el az első helyet, míg Berg Judit „Lengemesék” sorozatának legújabb része a harmadik pozíciót szerezte meg. A dobogón a két elismert író között Bodor Attila „A hasfájós sellő” című meséje állt. Az ifjúsági könyvek terén a magyar szerzők domináltak: a TOP 10-ben mindössze három külföldi író műve szerepelt, és ők is a lista végén foglaltak helyet. Az élen Kalapos Éva „Nem hagylak itt” című regénye végzett, míg a második helyen Kollár Betti „Esküdt ellenségek” című műve állt, mindkettő egy sorozat nyitó részét képezi. A harmadik helyezett pedig Zágoni Balázs „A csillag és a százados” című regénye lett.